Több mint 800 ezer amerikai állampolgár költözött Mexikóba 2020 óta, közülük pedig csak tavaly 360 ezer kaliforniai alapított új otthont. Az átköltözők a folyamatosan növekvő megélhetési költségek és a szélsőségesen liberális városvezetés következményei elől menekülnek az ország „legprogresszívebb” és második legdrágább államából.
A féktelen infláció következtében elszabadult árak miatt Texas, Washington és Arizona államok után már a déli határon túl fekvő Mexikó is vonzó célponttá vált az otthonteremtéshez a kaliforniaiak számára – számolt be róla a CNBC.
Az amerikai tévécsatornának nyilatkozó ingatlanszakemberek szerint az átköltöző amerikaiak jellemzően ingázó életmódot folytatnak, azaz megtartják magas fizetéssel járó állásukat Kaliforniában, miközben új otthonukban már nem kell a megélhetési költségek drasztikus és folyamatos emelkedésével számolniuk.
A jelenség nem új keletű, a kaliforniaiak körében ugyanis már évtizedek óta bevett gyakorlat, hogy megtakarítási céllal egy másik államba vagy a közeli Mexikóba telepednek át. Nemrég adtak hírt arról is, hogy Elon Musk cégei szintén Texast választották Kalifornia helyett. Azonban a világjárvány, a magas megélhetési költségek, a növekvő adóterhek, a lakosság túlnyomó hányada számára megfizethetetlen ingatlanárak, a szélsőségesen liberális várospolitika következtében megugró bűnözési ráta és a hajléktalanság elburjánzása miatt – különösen Kaliforniában – jelenleg rohamosan növekszik azoknak a száma, akik a déli határ túloldalán vásárolnak ingatlant.
Már 800 ezernél is több amerikai állampolgár költözött 2020-tól Mexikóba, közülük csupán tavaly több mint 360 ezer kaliforniai alapított új otthont az országhatár déli oldalán – derült ki a CNBC beszámolójából. A riport rámutat, hogy az ország – Hawaii után – második legdrágább államában a lakások átlagára megközelíti a 800 ezer dollárt (több mint 300 millió forint).
Kalifornia és Mexikó között naponta 200 ezer ember ingázik. Sokan közülük a dél-nyugati amerikai államban dolgoznak a határ közelében fekvő településeken, miközben a mexikói Baja California államban vagy más, a határhoz szintén közeli területeken, például Tijuanában élnek – hívja fel a figyelmet hírportálján a CNBC.
Mint írják, folyamatos vita folyik arról, hogy Kalifornia népességcsökkenése elvándorlásnak minősül-e. A Kaliforniai Egyetem tavaly júliusban publikált tanulmánya szerint „nincs bizonyíték arra, hogy az elköltözést tervező lakosok száma rendkívüli mértékben megnövekedett volna”. A kutatást a California Policy Lab készítette, amelynek a honlapján is feltüntetett „küldetése”, hogy „a Kaliforniai Egyetem megbízható szakértőit hozza össze a politikai döntéshozókkal, hogy megoldják a legsürgetőbb társadalmi problémáinkat, beleértve a hajléktalanságot, a szegénységet, a büntetőjogi reformot és az oktatási egyenlőtlenségeket”
A Los Angeles Times riporterei azonban nemrégiben rámutattak, hogy az állam 2020 júliusa és 2021 júliusa közötti népességfogyása szinte teljes egészében a belföldi migráció eredménye.
„Kalifornia új demográfiai korszakát éljük, amelyben a növekedés nagyon lassú, sőt inkább negatív. És ez valóban hatással van mindenre az államunkban – attól kezdve, hogy miként éljük az életünket, mely iskolákat zárják be, és mekkora kapacitásra van szükség a közlekedési infrastruktúrához, és végül a lakhatáshoz” – idézi a lap Hans Johnsont, a kaliforniai Közpolitikai Intézet demográfusát.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
