Közép-Kelet Európa hadseregei különböző ütemben fejlődnek, és Magyarország a régióban nem áll rosszul – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Megjegyezte, az ukrajnai konfliktusból tanulva új fegyverbeszerzésekre is szükség lehet.
Sokszor hallani manapság arról, hogy Magyarországnak erős, ütőképes hadseregre van szüksége. Arról, hogy ez mit is jelent a 21. században, Kaiser Ferenc elmondta: a fegyveres erők ütőképességét nagyon sok minden meghatározza, de a legkomolyabban az, hogy mit tudnak a szomszédok. Az ütőképesség még mindig igényli az embert – értelemszerűen minél nagyobb létszámú egy haderő és arányaiban minél több pénzt költenek rá, vélhetőleg annál korszerűbb.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy értékelt, hogy a Magyar Honvédség a régióban nem áll rosszul, részben azért, mert a térségünkben több ország is komolyan elhanyagolta – főleg 2014 előtt – a haderejét, részben pedig a népességet, a területet és a gazdasági teljesítményt tekintve a legtöbb szomszédos ország jóval kisebb, ami miatt kevesebbet tud haderőfejlesztésre fordítani, mint hazánk.
Ukrajnától eltekintve a szomszédos országok közül egyedül Románia tud felmutatni a magyarnál szignifikánsan jelentősebb haderőt.
Ám Románia területileg két és félszer, népességét tekintve kétszer nagyobb Magyarországnál, a GDP-je közel kétszerese a miénknek, a haderő létszáma és a védelmi költségvetés nagysága szintén kétszeres. Ám Románia is inkább Oroszországtól fél, miközben szövetségesünk a NATO-ban és az EU-ban, és nincsenek körülötte ellenséges országok. Ugyanakkor azt sem szabad mondani, hogy nincs is szükség haderőre – lásd Oroszország agresszióját Ukrajna ellen –, és persze a NATO-védelem sincs ingyen.
Új fegyverbeszerzésekre lehet szükség
Ahogy a magyar stratégiai dokumentum fogalmaz, nemzeti önerőre van szükség, de a létszám és a technikai eszköz mennyisége kérdéses – idézte fel Kaiser Ferenc.
A Zrínyi 2020-2026 haderőfejlesztési program még jócskán az ukrajnai háború előtt indult meg. A fegyverrendelések többségét – akár a Leopard 2a7-esekről, akár a Lynxekről, akár a NASAMS légvédelmi rakétarendszerről van szó – még jóval a háború előtt adta le Magyarország, ahogy több más ország is 2014 után kezdte a haderőreformot.
„Ám a háború nem feltétlenül a »nagy vasak«, a 60-70 tonnás harcjárművek fontosságát igazolta vissza, igaz, teljes mértékben nem is hiteltelenítette az eszközöket. Ugyanakkor menet közben vélhetőleg
még korszerű páncéltörő és vállról indítható rakétákat is be kell szereznie a honvédségnek”
– mondta Kaiser Ferenc, és hozzátette, ez a háború nagyon komoly tapasztalatokat adott a nemzetközi fegyvergyártóknak és haderőtervezőknek is, hogy milyen irányba kell a fejleszteni, de ezeket adaptálni időbe telik. A háborúból levont tapasztalatok „bedolgozása” majd csak később valósul meg nálunk és más országokban is.
Mindenkinek mások az erősségei
Vannak természetesen különbségek a haderőfejlesztés egy-egy területét tekintve az országok között. A régióban is mindenkinek vannak prioritásai, sőt az is számít, hogy melyik gyártóval ki milyen gyorsan tud megegyezni.
„Az osztrákoknak a hidegháborús semlegességük miatt kifejezetten sokat kellett költeniük védelmi célokra, ők nyilván előrébb állnak számos szempontból, mint Magyarország. De például a Leopard 2a7-es harckocsik és a PzH 2000 páncélozott önjáró lövegek rendszeresítésével Magyarország korszerűbb eszközökkel fog rendelkezni. A szlovákoknál van saját hadiipar és Romániának is igen komoly saját hadiipara van, tehát mindenki jó valamiben. Ugyanakkor légierő tekintetében például a szlovákok még mindig azokat a MiG–29-eseket használják, amiket a magyar légierő már rég leselejtezett, a Gripenek jobbak. A kisebb országok közül például Szlovéniának nincs is rendes légiereje, eleve a hadereje is csak hétezer fős, ugyanakkor a gépesített egységeik egész korszerűek” – sorolta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Megjegyezte, mindenki máshol tart a reformmal, de mindenkinek haladnia kell, mert ez a NATO-elvárás.
(A nyitóképen: PzH 2000 önjáró löveg a Magyar Honvédség Breakthrough 2021 elnevezésű dinamikus bemutatóján a Veszprém megyei Hajmáskér mellett található Központi Gyakorló- és Lőtéren 2021. szeptember 29-én.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
