Robert Fico a múlt heti, szerdai merénylet után túl van az életveszélyen, hétfőn állapota már stabil volt, pozitív kilátásokkal. Az egész országot és a teljes politikai spektrumot megzáró merénylet politikai értelmezése azonban már az első órákban nélkülözött minden objektivitást. Mára az ellenzék a neki megfelelő módon tálalja a történteket és merénylet okai helyett arról beszél, hogy kinek hibája volt, hogy a támadó lőni tudott – és nem arról, hogy miért tört a miniszterelnök életére.
Szögezzük le, hogy kevés olyan ellentmondásos személyiség van a szlovák belpolitikában, aki annyira megossza a felvidéki magyar közösséget, mint Robert Fico. Elég ha Malina Hedvig ügyére vagy a dunaszerdahelyi magyarverésre gondolunk. Ettől függetlenül, a háború és béke, a progresszív ideológiai ámokfutás, Brüsszel globalista törekvései kérdéseiben Fico ma közelebb áll a magyarokhoz, mint bárki a szlovák ellenzéki palettáról.
Tegyük is rögtön hozzá, hogy az elmúlt években nem Robert Fico, hanem a progresszív-atlantista erőtér kiáltotta ki a magyar közösséget biztonsági fenyegetésnek – azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar határrevízióval riogatva akarták megindokolni Ukrajna támogatását és a szinte világháborúért kiáltó háborús narratíva mindenhatóságát.
Ennek a folyamatnak az egyik főszereplője Rastislav Káčer, volt szlovák külügyminiszter, egykori budapesti szlovák nagykövet, aki nem véletlenül ott bábáskodott a Globsec atlantista, háborúellenes agytröszt létrehozásánál, és akit zsigeri magyar- és Magyarországgyűlöletéről, súlyos Orbán-fóbiájáról ismerünk.
A rendőrség nem zárja ki, hogy Robert Fico merénylője mégsem magányos farkas volt
És Káčer hat nappal a Fico elleni merénylet előtt Peter Bárdyval, az Aktuality.sk főszerkesztőjével tett közzé egy podcast-beszélgetést. Ennek különlegessége, hogy arról beszélgettek, mennyire méltatlanul kevés figyelmet kapnak az olyan szlovák történelmi hősök, mint Jozef Gabčík, az Anthropoid hadművelet főszereplője, akinek nevét ma Bős szlovák elnevezése is őrzi.
Gabčík volt a vezetője az Anthropoid hadműveletnek, amely során a cseh emigráns kormány és a britek közös akciójában 1942 májusa végén merényletet követtek el Reinhard Heydrich, a Cseh-Morva Protektorátus ügyvezető protektora ellen, aki egy héttel a merénylet után belehalt sérüléseibe.
Bárdy: „Nemrég volt Jozef Gabčík, az Anthropoid hadművelet vezetője születésének évfordulója, aki szerintem az ellenállás és hősiesség egyik legnagyobb példaképe a második világháború idejéből. Ezek a fiúk eljöttek Csehszlovákia cseh részébe, és meggyilkolták Heydrichet (…). Hogyan akarjuk legyőzni a kihívásokat és a félelmet, ha megtagadjuk azokat a példaképeket, akik világosságot hoztak a sötét időkben?”
majd Káčer egy perccel később:
„(…) Az én szememben, ha az elmúlt két hetet nézzük, az ország autokratikus átalakulásának trendjét látom, és továbbra is sajnálom, hogy a társadalom nagyobbik fele erre érzéketlen. (…) Mintha a lakosság többsége immunis lenne az önkényuralomtól való félelemre (…).”
mondta a volt külügyminiszter.
Az évforduló közelsége kapcsán egyáltalán nem meglepő, hogy Káčer és Bárdy szóbahozta a történelmi eseményt. Ugyanakkor a kontextus már jóval furcsább. Egyrészt, Gabčík hőstettének emlegetése után témát váltva „debilnek” nevezték a kormányt, amely „autoriter” rendszert épít ki.
Ezt követően pedig Káčer Robert Fico jóslatszerű áprilisi videóbejegyzése kapcsán kijelenti, hogy ha Szlovákiában rendőrállamot akarnának bevezetni, akkor támadást intéznének a politikusok vagy családtagjaik ellen.
„Az életveszélyes fenyegetések mindig azoktól jöttek, akik Fico, Danko, Taraba választói voltak, akik a gyűlöletkeltésből éltek. (…) Ha külföldi ügynök lennék, akinek a feladata a társadalom bomlasztása, és legitimizálni akarnám a rendőrállam bevezetését, akkor már lenne használati útmutatóm arról, mit kellene tennem”
mondta Káčer, aki szerint Szlovákiában a „Putyinpárti” orosz és magyar (!) titkosszolgálatok is jelen vannak, majd azt hangoztatta, hogy a magyar kormány azért akart Besztercebányán külképviseletet létesíteni, hogy később ottani diplomaták elleni támadást provokáljon ki.
Túllépve a progresszív dezinformációkon, mutatjuk, kicsoda Robert Fico merénylője
Azért írjuk le mindezt, mert ma Káčer, és egyik szoros szövetségese, a Demokrati épp ezeket a narratívákat viszik tovább, immáron a Fico elleni merénylet elkenése érdekében.
Többször felhívtuk rá a figyelmet, hogy a miniszterelnök merénylője alapvetően az ellenzéki narratívákból táplálkozott. A dolgot rendkívül bonyolulttá és veszélyessé teszi, hogy a belügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy valaki vagy valakik törölték az internetes kommunikációját a számítógépéről már a merénylet után, amikor erre az elkövetőnek már nem volt lehetősége, mivel őrizetben volt. Vagyis nem kizárt, hogy mégsem magányos farkas elkövetőről van szó.
A szlovák fősodratú sajtó reakciója a merényletre előbb az volt, hogy nem a gyűlöletkeltés (tehát a merénylő hergelésből fakadó döntése) a probléma, hanem a biztonságiak hibáztak (vagyis az a vétkes, aki nem tudott védekezni). Azután pedig, ahogy felmerült a lehetősége, hogy egy csoport áll a merénylet mögött, már az oroszokat rántották elő, kiemelve, hogy a Fico (aki az ellenzék szerint Putyin szolgája) elleni merénylet Moszkvának kedvez. Ezek után már csak idő kérdése, és a magyarokat is előhúzzák a progresszív varázskalapból, holott Magyarország értékes szövetségest veszített el hónapokra egy kulcsfontosságú időszakban (EP-választás, Európai Bizottság tisztújítása, amerikai elnökválasztás).
Hab a tortán, hogy Káčer és Naď szombaton Nagymihályon tartott kampányfórumot a Demokrati érdekében, ahol majd negyed órán át magukat sajnáltatták, hogy ők mennyi fenyegetést kaptak, alaposan kiszínezve a tavaly tavaszi nagymihályi fórumukat, ahol a két illető, még mint védelmi miniszter és külügyminiszter a habárú fontosságáról értekezett, míg egy csoport elégedetlenkedő polgár durván meg nem zavarta a fórumot – és Naď meg nem fenyegette őket a katonai hírszerzés válaszlépéseivel.
Káčer pedig ezen a fórumon folytatta a merénylet előtti retorikáját, amely „abszolút rossznak” minősíti a jelenlegi kormányt, amely alkalmatlan, szégyent csinál.
És amikor amiatt méltatlankodott, hogy kiszivárgott egy videó Fico merénylőjéről, amelyen az egyértelműen elárulta, hogy tettét azért követte el, mert nem tetszett neki Fico politikája, Káčer „szegény szerencsétlennek” nevezte az elkövetőt – teljesen bagatellizálva az egész ügy súlyát.
Talán a legjobban az a mondat árulkodik az ellenzéki narratívák gyűlöletkeltéséről, amikor Káčer szombaton (mindössze három nappal a Fico elleni merénylet után) a kormányfőre utalva kijelentette: Európának egy Orbán is már sok, kettő pedig elviselhetetlen lenne.
„Európán belül felismerték, hogy egy Orbán [Viktor] untig elég, de két Orbán már túl sok. És úgy gondolom, hogy kollektív tolerancia az ilyen (Magyarország-féle) kormányzással szemben csökkenni fog”
fogalmazott.
Mindez jól mutatja, hogy a progresszív-atlantista politikusok nem nagyon szemérmeskednek még egy merénylet árnyékában sem. Ők mindezt a kormány ténykedésének kritikájaként fogják fel, ám valójában a személyeskedő, más véleményen lévő politikai ellenfelek lejáratása és a karaktergyilkosság a céljuk.
Káčer hetekkel ezelőtt például Fico szoknyapecérségével volt elfoglalva, meg azzal, hogyan megalázta is „kis jelentéktelen Szlovákia” Ukrajnát a Fico-Smihal találkozón. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen kijelentésekben nincs szakmai kritika.
Ne feledjük, Káčer volt az is, aki azzal riogatta a szlovákokat a választások előtt, hogy Fico át fogja adni a Csallóközt Magyarországnak.
Káčer a NATO partnerszervezete alelnökeként azon dolgozik, hogy egymásnak ugrassza Magyarországot és Szlovákiát
A fenti kép tökéletesen megmutatja, hogy mi vezetett idáig, ahogy azt is, hogyan próbálják a felelősséget elhárítani az ellenzéki pártok, mert egy tapodtat sem hajlandók hátrálni, ha épp a gyűlöletkeltő politikával tudnak mandátumot szerezni.
Korábban már felhívtuk rá a figyelmet, de újra megtesszük. Mikor 2022-ben egy külföldi szélsőséges csoport által beszervezett kamaszfiú lelőtt két meleg férfit Pozsonyban gyűlöletből, a progresszív-liberális szlovák pártok az EP-ben elérték, hogy minden nem liberális politikust, az egész országot és az összes keresztény felekezetet felelősnek kiálthassák ki egy határozatban.
Politikai manőverek a merénylet után: senkinek nem olyan fontos a helyzet lenyugtatása, mint az ellenzéknek
Ma viszont mindenkit uszítónak bélyegeznek, aki szóba meri hozni, hogy Fico merénylője Ukrajnát támogatta, Čaputovára szavazott, az ellenzék retorikájának híve volt. Mert a Fico-merénylet körülményei nem szolgálja politikai érdekeiket – egyelőre.
A margóra még megjegyezzük, hogy Káčer jelenleg az Atlantic Treaty Association nevű, atlantista tanácsokat összefogó ernyőszervezet, amelynek Szlovákia részéről a Globsec a tagja. Tekintettel arra, hogy milyen retorikát folytat a volt külügyminiszter, hogy anno a vele egyet ne értő választópolgárokat majmoknak nevezte, szégyen magára a szervezetre – de hát nyilván nem a szakmai szempontok voltak mérvadók kinevezésénél. Elég volt annyi, hogy Káčer azt hangoztatja, hogy „aki aki békét akar, az támogatja az ukrajnai háborút…”
Óriási a pánik és a hisztéria a progresszív oldalon. A kormányt nem tudták, most önmagukat és társadalmat zilálnák szét
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
