Juszt professzor megint böffentett egyet

A revolver-újságírásnak is megvannak a maga műfaji szabályai. Ilyenek például a tárgyilagosság és a helyesírás. Nyilván e műfaj gyöngyszemeiben nem kell keresni a cizelláltságot, avagy annak a bizonyos tárgyilagosságnak a túlzott mértékét, hiszen egy revolver-cikk mindig a szívre hat, sohasem az észre. Amit viszont Juszt mostanában „Facebook-újságírás” címén elkövet, az egyszerűen minősíthetetlen.***

Habár Juszt Facebook posztjai közül az elmúlt évek bármelyik gennyszagú firkálmányát elemezhetnénk, vegyük most górcső alá legutóbbi  ̶a̶g̶y̶f̶i̶n̶g̶á̶s̶á̶t̶  művét!

Íme:

„Súlyosbodik a baj!

A diktátor a Pfizer vakcinát is magyar vakcinának titulálta mai nyilatkozatában. „Amerikai pénz és magyar ész van benne.”

Na akkor figyelj, te “felcsutitörpeakadémikus” Eszerint a logika szerint a hidrogén bomba is magyar, hiszen Szilárd Leó 1934-ben és 1936-ban jelentette be szabadalmait a British Admiralitynek. Az atombomba ugyanúgy, hiszen Szilárd Leó ötlete nyomán a megalkotásában két magyar is részt vett: Teller Ede és Neumann János.

De a “C” vitamin is magyar. Igaz ugyan, hogy nem Szentgyörgyi Albert találta fel, de az orvosi Nobel-díjat ő kapta a biológiai hatásvizsgálataiért.

SŐT!  Ő is Szegedről indult, ahonnan Karikó Katalin is. Tehát Szegedet ne feledd kinevezni “magyar szilícium síkságnak”!”

*

*

Nézzük gyorsan az első minősítést! „Diktátor”, írja Juszt, azzal a kádárista svunggal, ami csak az igazán nagy, a valódi diktátorok ánusza által vastagon szarosra kent nyelvű zsurnaliszták sajátossága. És nincs is ezzel semmi baj, mondom ezt nem kevés malíciával, hiszen, ha ide jutottunk, akkor ide jutottunk; oldalaktól függetlenül, teszem hozzá az objektivitás kedvéért. Juszt nyilván a saját oldalát szolgálja ki e nyelvi leleménnyel, ami az ő szájából mostanság mintha sokkal gyakoribb lenne, mint Kádár és Brezsnyev idejéből, amikor bőven nyílt volna módja és lehetősége gazdáira érdemben használni e címet. Hála Istennek, az Orbán-kormány alatt gyakorta és előszeretettel tűzheti barnaszín nyelve hegyére, hiszen következmények nélkül teheti, lévén, hogy Orbán nem diktátor. De, mint fentebb mondottam volt, ez még okés, szódával elmegy, hiszen a saját közege szája íze szerint írja, amit ír.

Huszárosan ugorjuk át azt a részt, ahol fel kéne hívnunk őkelmét a kötőjel használatának fontosságára, aminek ide vonatkozó szabálya nagyjából a következő: kötőjellel írjuk az olyan kapcsolatokat, ahol egy tulajdonnév egy köznévvel vagy -i, -s, -ú/-ű, -jú/-jű, -beli képzős melléknévvel alkot valamilyen jelöletlen összetételt. Egyszóval helyesen Pfizer-vakcina.

Inkább fordítsuk figyelmünket a Juszt által kifogásolt részre, miszerint a vakcina amerikai pénzből, magyar ésszel készült.

No, jó, ne fordítsuk még el olyan gyorsan azt a bizonyos figyelmet!

Hiszen itt egy újabb minősítés következik, miszerint Orbán Viktor – amúgy jusztosan – “felcsutitörpeakadémikus”.

Hírdetés

Itt azért finoman megemlíteném, hogy vele ellentétben Orbán Viktornak van doktori címe, ami ugyan nem tesz senkit akadémikussá, de elvárhatóvá teszi, hogy a tudásban alatta állók bizonyos tisztelettel forduljanak feléje.

Persze tudom, ez is a saját tábornak szóló pszeudo-bátor kiszólás, amolyan belpesti vagánykodás; hasonlatos ahhoz a faszagyerekeskedéshez, mint amikor az ember az 5. kerületben előveszi a pillangókést a céges felsővezető bulin, de arra már kicsi a pöcse, hogy  este 10 után egyedül sétálgasson a Népszínház utcában.

A törpe, mint minősítés, nyilván arra utalhat, hogy Orbán Viktor alacsonyabb Juszt Lászlónál. Ez igaz.

Csakhogy!Nem süket, hanem siket.Nem vak, hanem látássérült.Nem buzi, hanem meleg.Nem törpe, hanem kisnövésű.

E szabályokat pedig nem én hoztam, hanem pont, hogy Juszt tábora; az a tábor, amelyik a kettős mérce használatát feketeöves szintig vitte, s csak az általa támadandó személyek esetében nem veszi figyelembe e liberális személyiségi jogokat.

(Máskülönben hidrogénbomba és nem hidrogén bomba.)

***

Hagyjuk azonban a múltat, s törekedjünk inkább a jelen megértésére!

Például arra a kispolgári okoskodásra, ami arra sarkallta Juszt Lászlót, hogy a Wikipédiából kilesett két időpontot Szilárd Leó kapcsán kissé átszerkessze, s ne Brit Admiralitásnak, hanem British Admirality-nek írja az intézményt, hátha attól rögtön professzionálisabbnak hat.

Tízezer mérföldről, széllel szemben megérzem, ha valaki wikipédiás tudást akar úgy tálalni, mintha az egyéni kútfőből eredeztetett saját tudás lenne. Nyilván Juszt egy álintellektuel szélhámos. Mindig is az volt, miért pont most változna? De ekkora sznobizmussal utoljára akkor találkoztam, amikor Albert Györgyi próbált tükörfordításost angoltanárt játszani minden olyan közegben, ahol erre semmi szükség nem volt.

***

És akkor ünnepélyesen el is érkeztünk az első tárgyi tévedéshez. Ahogy Juszt írja: Szilárd Leó ötlete nyomán az atombomba megalkotásában két magyar is részt vett: Teller Ede és Neumann János.

Nos, ez nem igaz. Illetve csak akkor, ha a zseniális Wigner Jenőt kihagyjuk az egyenletből.

Pontosan tudom, hogy Juszt miért hagyta ki Wignert: azért, mert a Wikipédia is kihagyta, ahonnan, ugye, az információit szedi. Sajnálatosan a Roosevelt által létrehozott Uránium Bizottság nincs említve sem a “Manhattan-terv”, sem az “atombomba” szócikkek alatt, így ez a mentálbajnok azt se tudhatta, hogy Wigner Jenőnek e bizottság tagjaként igen sok dologban volt felügyeleti és intézkedési joga. (Nem mellékesen 1941-ben maga Wigner tervezte meg az első, kísérleti atomreaktort, de ez már egy másik pokoli történet.)

A lényeg, hogy a Juszt által elénk tárt információk főként wikipédiás csúsztatások és féligazságok, ráadásul irtózatosan rossz magyarsággal leírva.

Amire az iromány további része sem cáfol rá.

Nem „C” vitamin, hanem C-vitamin. Nem Szentgyörgyi, hanem Szent-Györgyi.

Aztán: meglévő, a természetben létező dolgot nem lehet feltalálni. Azt felfedezni lehet.

Végezetül Szent-Györgyi Albert nem orvosi, hanem fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott.

A vége felé legyünk ismét nyelvtan-nácik, s jegyezzük meg, hogy nem Szilícium síkság, hanem Szilícium-síkság.

***Egyszóval Jusztnak erre a röpdolgozatára egy általános iskolai tanár legfeljebb kettes alát adna, azt is nagy jóindulattal.Mi viszont már most epekedve, tűkön ülve várjuk, hogy Kádár János Legjobb Tanítványa, az Aczél-korszak titánja, az asszonyosan telt, beszédhibás Juszt László – úgy is, mint a Wikipédia-professzora – legközelebb mi jóval örvendeztet meg minket?() VBT ()Kiemelt kép: YouTube

The post Juszt professzor megint böffentett egyet appeared first on VBT.


Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »