Brüsszel gyors, London lassú szakításra rendezkedne be. Ebből is újabb konfliktus szövődik szép lassan. Összeszedtük, hogy állunk most brexitügyben.
– Nagy-Britanniának az országban megtartott népszavazás eredményével összhangban azonnal be kellene nyújtania írásban az Európai Unióból való kilépési szándékát, hogy a kiválási folyamat a lehető leggyorsabb és legfájdalommentesebb legyen – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy péntek késő esti interjújában. – Ez nem békés válás volt, amint a szerelem sem volt nagy. Nem értem, a brit kormánynak miért kell várnia októberig annak eldöntésével, hogy elküldi-e Brüsszelnek a kiválásáról szóló levelet. Azt szeretném, ha azonnal elküldené – mondta Juncker az ARD német közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Elismerte, hogy az unió Nagy-Britannia maradásában reménykedett, de ha már így alakult – mondta –, akkor nagyon fontos a gyors és fájdalommentes kiválás.
Schulznak is sürgős volna
David Cameron brit miniszterelnök bejelentette pénteken a népszavazási eredmény ismertté válása után, hogy lemond a hivataláról, és utódjára hagyja a Brexitről szóló tárgyalások levezénylését – őszre.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Junckerhez hasonlóan pénteken este a német ARD televíziónak nyilatkozva „botrányosnak” nevezte, hogy Cameron a brit Konzervatív Párt belügyeire tekintettel csak októberben mond le a posztjáról, addig „ismételten túszként tartja fogva az egész kontinenst”. Emlékeztetett, hogy Cameron három évvel ezelőtt pártja radikális szárnyának a referendum megtartására tett ígéretével érte el újraválasztását. Vagyis egy egész kontinenst túszul ejtett belső pártmegfontolásokból. Schulz szerint nem kellene októberig várni a Konzervatív Párt kongresszusának megrendezésével, ha akarnák, „már holnap” összehívhatnák azt.
Nyújtják, amíg tudják
A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet szintén a Konzervatív Párt tagja – a Brexit-kampány frontembere volt. Ő pénteken azt mondta, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból. Az AFP hírügynökség ebből arra következtetett, hogy a hatóságok a lehető leghosszabbra fogják nyújtani az eljárást.
Európai vélemények
Németország és Franciaország ezek után valamilyen módon egy rugalmasabb Európát szeretne látni. RÉSZLETEK
Olasz és cseh lapok is elemezték az eseményeket. Csehországban széles körben elterjedt vélemény, hogy most Európának van min elgondolkodnia inkább, míg Olaszországban úgy gondolják, kezdhetünk készülni a dominóeffektusra.
A lengyelek Vlagyimir Putyin és Oroszország győzelmének tartja a brexitet. Részletek erről ITT.
Magyarországról: komolyan kell venni az üzenetet
Itthon Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilvánult. Előbbi az MTI-nek adott interjújában „nem aktuális” kérdésnek nevezte Magyarország EU-s tagsága fenntartását, míg a brexitkampány hajrájában fizetett hirdetést feladó Orbán amondó, Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját, a döntést mi tudomásul vesszük.
A köztévének nyilatkozó Galló Béla politológus szerint a csütörtöki brit népszavazás eredménye az Egyesült Királyság uniós tagságáról nagyon komoly üzenet, az emberek áttételesen azt fejezték ki, hogy kiábrándultak az európai politikai elitből. A szakértő kifejtette: az igazi probléma, hogy az európai társadalmak döntő többsége úgy érzi, Európa nem teljesíti több évtizedes szociális ígéretét. Ez csapódik le a migrációellenességben is, nem annyira a színes bőrű emberekkel, hanem a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal szemben – tette hozzá.
A szakértő szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból kicsit túl van dimenzionálva, gazdaságilag nem változik sokat a helyzet, a közös piac módosul, de nem nagyon sérül. Az Angela Merkel német kancellár által hétfőre összehívott egyeztetést pedig úgy kommentálta, hogy „az egyenlőbbek között is mindig vannak egyenlőbbek”, az alapító országok találkozója nem túl demokratikus lépés, de politikailag bevett szokás – Merkel hétfőre Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt hívta egyeztetésre Berlinbe.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
