Nyitókép: Körkép.sk
Mottó:
„Itt állok meghatódva, egy felvidéki magyar ember, aki egész életét a mezőgazdaságban dolgozta le. A barátaim és munkatársaim munkája eredményes volt és ennek a munkának volt lelke.” – Juhász István.
Három mezőgazdász kapta az idei évben a Nemzet Gazdásza elismerést Magyarország Agrárminisztériumától, köztük Juhász István a felvidéki Hanva község mezőgazdásza.
A Nemzet Gazdásza címet a magyar nemzet olyan erkölcsileg fedhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásával a Nemzet számára maradandót alkotott, – áll a Magyar Agrárminisztérium közleményében.
Az Országgyűlésben tartott eseményen köszöntőbeszédében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzet Gazdásza kitüntető cím átadóünnepségén arról szólt, hogy mindez a képesség még nem elég, a környezete által megbecsült, példaképnek tekintett személyiséghez szükséges, hogy emberségben is kiemelkedjen környezetéből.
A Körkép.sk interjút készített Juhász Istvánnal. Megkérdeztük, hogyan érintette őt a rangos elismerés. Megkértük, beszéljen olvasóinknak mezőgazdasági tevékenységéről, szóljon közéleti és jótékonysági tevékenységéről, amelyet magyarságunk megőrzéséért, boldogulásáért Gömörben végez.
Hogyan fogadta az elismerést?
Megmondom őszintén, nagyon meglepett. Álmomban sem gondoltam, hogy mint felvidéki magyar ember, ilyen elismerésben részesülök. Lelkileg nagyon megérintett és feldobott. Úgy éreztem, hogy meglett az eredménye annak a munkának, amit a barátaimmal együtt elvégeztünk. Igyekeztünk mindig becsületesen dolgozni, úgy éreztem, hogy mint magyar emberek, tisztességesek vagyunk és becsületesen dolgozunk. Hál Istennek, ezt mások is így látták.
Hogy látja, mennyiben rangos ez az elismerés?
A Nemzet Gazdásza elismerés olyan szintű elismerés, mint a Nemzet Színésze, vagy a Nemzet Sportolója. Az Agrárminisztérium 21 elismerést adományoz, ebből ötöt külhoni magyaroknak. Az idei évben hárman kaptuk, köztük én, mint felvidéki magyar mezőgazdász. December 9-én adták át a díjat az Országgyűlés vadásztermében. Engem Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke mutatott be, lejátszották az életünk nagy állomásairól szóló filmet, majd következett a himnusz. Csodálatos volt. Utána mi szólhattunk. Megmondom őszintén, elérzékenyültem, csak meghatódva tudtam beszélni. Akkor ez a gondolat villant át az agyamon:
„Itt állok meghatódva, egy felvidéki magyar ember, aki egész életét a mezőgazdaságban dolgozta le. A barátaim és munkatársaim munkája eredményes volt és ennek a munkának volt lelke.”
Bemutatná nekünk mezőgazdasági vállalkozását?
Annak idején tudtam, hogy a rendszerváltás után valami újat kell csinálni. 1992-ben Hanván megalapítottuk az Agrárius Kft-t. Nagyon nehéz időszak volt, de az emberek, akik jöttek velem, kitartottak mellettem. Lelkileg azonosak voltunk. Azt tartottuk, hogy ne vitatkozzunk senkivel, inkább segítsünk nekik. Aki kért tőlünk segítséget, az kapott is segítséget, amit aztán igyekeztek meghálálni. Az emberek ránk bízták a földjüket, egy év múlva már 1600 hektáron gazdálkodtunk.
A kft. akkor már tudott hitelt felvenni, gépeket vásároltunk, már el tudtuk végezni az összes munkát önállóan. Egy nagy család voltunk, próbáltunk a családtagoknak is munkát adni. A 21 alkalmazottunkról való gondoskodást példaértékűnek tartom, a bérleti díjat is mindig tisztességgel fizettük.
Mit termesztenek?
Búzát, árpát, repcét és kukoricát. Állattenyésztéssel nem foglalkozunk.
Ismert Önről, hogy a magyar kultúra nagy szerelmese és mecénása a környezetében. Beszélne erről az olvasóinknak?
Igen. Amikor a kft-ben anyagilag jobban álltunk, jött az ötlet, hogy fektessünk a magyarságunk megőrzésébe. Vidékünket magyarság alkotja, amely már abban az időszakban elkezdett fogyatkozni a Felvidéken.
Amit személy szerint is fontosnak éreztem, hogy őrizzük meg a magyar kultúra nagyjainak az emlékét, akik Hanván és környékén születtek.
Kikről van szó?
Tóth Elemér költő, akinek a könyvtárát is kezeljük, Igo Aladár népművész, fafaragó, neki egy szoborparkot hoztunk létre.Aztán itt van Mács József bátki író, és nem utolsó sorban a közelmúltban elhunyt Beledek László barlangász, kétszeres világbajnok fotósunk. Szobrot, vagy domborművet kaptak tőlünk, hiszen ők a mi nagyjaink.
Milyen egyéb tevékenységről tud még nekünk beszámolni?
Konyhát működtetünk, amely nemcsak a 21 alkalmazottunk számára főz, hanem a nyugdíjasok számára is. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a református egyházzal együtt egy 46 személyes öregotthont működtetünk, állandó teltházzal. Ezenkívül felújítjuk az Ebecki-kúriát, a jövő év végére lesz kész. Szállás lesz benne és kulturális rendezvények (170 személy részére). Ez egy nagy dolog, mivel méltó helyszínen tudjuk megrendezni az olyan rendezvényeket is, mint az idén nyáron megrendezésre került Magyarok Kenyere rendezvény.
Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség, áldás a Felvidéken, ezúttal Hanván – képriport
Köszönjük az interjút, kellemes ünnepeket, jó egészséget és további sikereket kívánunk!
Mede Géza
Képek: a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
