Joseph Paul Franklin azok közé az amerikai fehér szupremácisták közé tartozott, akik nemcsak a szájukat tépik, hanem adott esetben hajlandók a tettek mezejére is lépni eszméik megvalósítása érdekében.
Éppen ezért 1977 és 1980 között legalább húsz „genetikai selejttől” szabadította meg a világot. Miután több gyilkossággal is megvádolták, két ismert amerikai személyiség elleni merénylet-kísérletet is bevallott: 1978-ban Larry Flynt pornómagazin-kiadót, 1980-ban pedig Vernon Jordan néger polgárjogi aktivistát próbálta eltenni láb alól.
Joseph Paul Franklin 1953. április 13-án született James Clayton Vaughn néven az alabamai Mobile-ban, egy szegény család gyermekeként. 23 éves volt, amikor nevet változtatott, keresztnevét Paul Joseph Goebbels, vezetéknevét pedig Benjamin Franklin tiszteletére vette fel. Gyermekkorában el kellett szenvednie szülei brutalitását. Gimnazistaként kezdett érdeklődni a nemzetiszocializmus iránt, később az American Nazi Party és a Ku Klux Klan tagja lett. Huszonévesen az Egyesült Államok keleti partján kezdett kóborolni, mindig újabb és újabb alkalmat keresve arra, hogy megtisztítsa a világot az általa alsóbbrendűeknek tartott négerektől és zsidóktól. Szükségleteit bankrablásokból és fegyverügyletekből fedezte. Noha bal szemére részlegesen, a jobb szemére pedig teljesen vak volt, kimondottan jó lövőnek számított, aki áldozataival többnyire több mint 30 méter távolságból leadott lövésekkel végzett. Akcióit gondos tervezés előzte meg, előzetesen kidolgozta a menekülési útvonalakat és az üldözői megtévesztésére szolgáló technikákat is.
Mielőtt elkövette volna az első „célzott likvidálást”, tréning gyanánt merényletet követett el egy zsinagóga ellen és könnyfakasztó gázzal lefújt egy vegyes (néger-fehér) párt. Először 1977-ben ölt a wisconsini Madisonban. Akcióit nyíltan rasszista indítékkal hajtotta végre, azzal a céllal, hogy faji háborút robbantson ki. Kedvenc célpontjai fajilag vegyes párok (mixed-race couples) voltak. Négerbarát megnyilvánulásai miatt az akkori amerikai elnököt, Jimmy Cartert is halállal fenyegette, és a közismert négerjogi agitátort, Jesse Jacksont is ki akarta vonni a forgalomból, végül azonban a körülötte kiépített fokozott biztonsági intézkedések miatt kénytelen volt beérni Vernon Jordannal (aki azonban túlélte a sérüléseit).
Joseph Paul Franklint 1980-ban fogták el Floridában, miután egy ápolónő felismerte a karjára tetovált fehér fejű sasról (az USA totemmadara). Több államban is elítélték, és Missouriban 1997-ben halálos ítéletet szabtak ki rá, a vád és saját bevallása szerint 20 gyilkosság, 6 súlyos tettlegesség, 16 bankrablás és 2 bombatámadás miatt. Ő maga 8 gyilkosságot vallott be, amelyekért életfogytig tartó büntetést kapott, miközben a kapitális büntetést a többiekért kapta. A kilencvenes évek végén többször is hajlandónak mutatkozott a vallomástételre, azzal a feltétellel, hogy a kihallgatója „egy szép fehér nő legyen”.
1977. július 29. Bombamerénylet követ el a chattanoogai Beth Shalom zsinagóga ellen.
1977. augusztus 7. Egy madisoni bank kirablása után kinyír egy néger férfit és egy fehér nőt. Gyorsabban akart haladni autójával, de a néger vezetési stílusa akadályozta ebben, és amikor ez utóbbi ráadásul kiszállt a kocsijából, hogy kötözködni kezdjen, Franklin lelőtte, majd a barátnőjével is végzett. Ezért 1985-ben életfogytig tartó börtönt kapott.
1977. október 8. A Missouri állambeli Richmond Heights zsinagógájának a parkolójában egy Remington 700-as vadászpuskával megöli Gerald Gordont, Steven Goldmant és William Asht pedig megsebesíti. Gyilkosságért méreginjekcióval történő halálos ítéletet szabtak ki rá.
1978. március 6. A Georgia állambeli Lawrenceville-ben egy 44-es kaliberű puskával rálő Larry Flynt pornokratára, megtorlásul az általa kiadott Hustler magazinnak az interrasziális (fajok közötti) szexet reklámozó száma miatt. A merénylet következtében Flynt mindkét lábára megbénult. Mivel Franklin vallomására jóval a lövöldözés után került sor, és mert ezen kívül semmilyen más bizonyíték nem támasztja ezt alá, az ügyben büntetőeljárás nem indult.
1978. július 29. Egy 12-es kaliberű puskával végez egy négerrel, és a fehér barátnőjére is rálő (aki azonban túléli). Franklin bűnösnek vallotta magát az ügyben, és életfogytig tartó büntetést kapott érte.
1979. július 12. A Georgia állambeli Doraville-ben egy ablakon keresztül 140 méter távolságból végez egy 27 éves néger étterem-igazgatóval, így akadályozva meg, hogy a továbbiakban fehér nőkkel tartson vérfertőző nemi kapcsolatot. Noha bevallotta tettét, emiatt nem indult ellene büntetőeljárás.
1979. augusztus 19. A Virginia állambeli Falls Churchben kinyír egy Burger Kingben ücsörgő négert. Erre vonatkozó beismerő vallomását később filmre vették.
1979. október 21. Oklahoma Cityben céllövőpuskával likvidál egy vegyes párt: a majdnem száz méterről leadott öt lövésből a néger férfit három találat, a fehér nőt pedig egy lövés éri. Ezért a gyilkosságért még nem ítélték el.
1979. december 5. A Georgia állambeli Dekalb Countryban megöli akkori élettársát, a 15 éves Mercedes Lynn Masters prostituáltat, miután a lány bevallotta neki, hogy néger kuncsaftjai is voltak.
1980. január 8. vagy 11. Indianapolisban céllövőpuskával likvidál egy 19 éves néger suhancot, aki egy étterem előtt ücsörgött. Ez ügyben még nem hirdettek ítéletet.
1980. január 16. vagy 17. Ugyancsak Indianapolisban ugyanezzel a puskával elintéz egy másik négert is.
1980. május 2. A Wisconsin állambeli Monroe Countryban megöli Rebecca Bergstrom autóstoppost.
1980.május 29. Az Indiana állambeli Fort Wayne-ben rálő Vernon Jordanra, miután egy fehér nő társaságában látta.
1980. június 8. A Cincinnati állambeli Bond Hillben végez két néger kölyökkel, miután egy hídon órák óta hiába várt arra, hogy megölhessen egy vegyes párt, és végül elvesztette a türelmét. A tárgyalásán provokálta a bírót, és lebuzizta a seriffet és helyettesét.
1980. június 15. A Pennsylvania állambeli Johnstonban kinyír egy vegyes párt, a 22 éves Arthur Smotherst és a 16 éves Kathleen Mikulát. Bár tettét bevallotta, Pennsylvania mindeddig nem kérte a kiadatását.
1980. június 25. A Nyugat-Virginia állambeli Pocahontas Countyban egy 44-es Ruger pisztollyal kivégez két autóstoppos lányt, a 19 éves Nancy Santomerót és a 26 éves Vicki Duriant. Miután megtudta, hogy egy floridai férfit 1993-ban ugyanezért bebörtönöztek, vallomást tett, miszerint azért kellett a két lánynak meghalnia, mert az egyikük beismerte, hogy egy néger a barátja. „Azt mondták nekem, hogy ők is érintettek a fajkeveredésben, eldöntöttem tehát, hogy elintézem őket.”
1980. augusztus 20. Salt Lake Cityben 40 méter távolságból puskával megöl két néger férfit, akik fehér nők társaságában éppen joggingoltak. Ezért kétszeres életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
1980 szeptemberében megszökik az előzetesből, de rövidesen ismét elkapják Floridában.
Fegyelmezetlen és megátalkodott fogolyként a Gerald Gordon zsidó biztonsági őr likvidálása miatti perében kijelenti, hogy csupán azt bánja, hogy a zsidók megölése nem számít törvényes cselekedetnek. Egy másik ítélethozatal idején ismét megpróbált megszökni. Az ítélet kihirdetése közben a korábbi szökési kísérleteire utalva a bíróság ítéletét méltatva kijelentette, hogy ha nem ítélték volna halálra, akkor valószínűleg ismét megszökött volna.
Áldozatos közjóléti tevékenységéhez gratulációikat a következő címen fogadja:
A 2013-ban 63 éves Joseph Paul Franklin Franklin 1997-es halálos ítélete óta, 16 éve várta a halált a missouri állambeli Potosi börtönében, amelyet többszöri halasztás után 2013. november 20-án hajtottak végre rajta.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
