A magyar kormány a mediterrán országokkal szemben felismerte, hogy a 2008-as válság kezelésére a hagyományos recepteket nem lehet alkalmazni – ismertette Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója annak az összehasonlító tanulmánynak a lényegét, amelyet Matolcsy György MNB-elnökkel közösen jegyeznek, a Hitelintézeti Szemle júniusi számának bemutatásán, Budapesten, szerdán.
Magyarország a növekedés ösztönzésére és a foglalkoztatás növelésére helyezte a hangsúlyt a válságkezelés és a költségvetés rendbetétele során. A mediterrán országok megszorításai – például adóemelés, a bérek csökkentése – súlyosbították a recessziót – mutatott rá Palotai Dániel az MNB ügyvezető igazgatója. Arra is kitért:
a magyar gazdaság teljesítménye már évek óta meghaladja a válság előtti szintet, miközben Olaszország, Portugália és Spanyolország csak most közelítenek ehhez a szinthez, vagy épphogy meghaladták azt, illetve Görögország esetében továbbra is jelentős a lemaradás.
A gazdaság kilábalását a krízisből Magyarországon a monetáris politika is segítette 2013-tól a kamatpolitikán és a növekedésösztönző programokon keresztül – hangsúlyozta Palotai Dániel. Utalt arra is, hogy az eurót használó mediterrán országok rendelkezésére nem álltak személyre szabott monetáris politikai eszközök.
Az ügyvezető szerint a személyijövedelemadó-rendszerekben végrehajtott változások jól érzékeltetik a különbséget a magyar és a mediterrán modell között. Miközben Magyarország bevezette az egykulcsos szja-t, amely mára 15 százalékig csökkent, a mediterrán országokban többnyire növelték a kulcsok számát – amelyek a tanulmány egyik ábrája alapján a 3 és a 48 százalék között mozognak – és az adóterhelést.
– mutatott rá az ügyvezető igazgató, aki azt is hozzátette, hogy tudomása szerint ilyen léptékű javulásra ilyen rövid időn belül máshol nem volt példa. A tanulmányból kiderül, ezzel a mutatóval Magyarország a vizsgált országok közül az élen jár, egyedül Portugália közelíti meg foglalkoztatásban a magyar rátát, miközben Spanyolország és Olaszország rátája is 60 százalék alatt van, Görögországé pedig 54 százalék körüli.
A tanulmány szerint Magyarországnak és a mediterrán országoknak hasonló problémákkal kellett megküzdeniük a válság kitörésekor: ingatlanpiaci buborék, magas államadósság, külső egyensúlytalanság, munkanélküliség és a növekedés hiánya. A válság előtti helyzet Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban nem pontosan ugyanaz volt, de idővel hasonló helyzet alakult ki.
A szemle másik négy elemzése a fintech-innovációk ösztönzésével, a magyar vállalatok növekedésével, a háztartások jövedelmének alakulásával, illetve a bankrendszer társadalmi felelősségvállalásával foglalkozik.
A júniusi kiadásban két könyvismertető (a viselkedési közgazdaságtan térnyeréséről és a bankválság politikai gyökeréről), továbbá két konferencia-beszámoló (a Budapest renminbi kezdeményezésről és a pénzügyi piacok likviditásáról) is megjelent.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
