A valóságra figyelő iskola és a digitalizáció címmel első alkalommal szervezett tartományi konferenciát a piarista rend május 19–20-án. Az intézményi munkatársak és a digitális gyakorlatokban jártas szakemberek részvételével zajló online rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel indult, majd szakemberek és piarista diákok előadásai, tematikus műhelyek, szekciók következtek.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Főző Attila László, a digitális pedagógia szakértője; Horváth Ádám, aki intézményeket segít a digitális átállásban, valamint képzési programok szakmai irányítója; Koren Balázs pedagógus, a Telenor Hyper Suli szakmai vezetője és Prievara Tibor középiskolai tanár, a #school online oktatási keretrendszer megálmodója és megvalósítója voltak. A beszélgetést Mikulás Domonkos, a kecskeméti piarista iskola igazgatója, a pedagógiai innováció terén a digitalizáció témájáért felelős tartományi vezető munkatárs és Lázár László, a Piarista Rend Magyar Tartománya pedagógiai szolgálatért felelős vezetője moderálta.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői elsőként saját életükből osztottak meg élményeket az elmúlt egy évből. Az online oktatás során nem csupán a tantermi kötöttségektől szabadultunk meg, hanem megtapasztaltuk, hogy a digitális, tanterven kívüli munkarendben a tanulócsoportokon belüli szerepek átalakíthatóak. Olyan gyerekek mertek megszólalni, vagy készítettek magas színvonalú anyagokat, akiknek erre korábban nem volt lehetőségük – mondta el Horváth Ádám.
A digitális oktatás másik izgalmas fejleményeként Főző Attila megemlítette az újféle találkozásokat a különböző digitális platformokon. Az elmúlt év legfontosabb kifejezése szerinte a reziliencia: a képesség, hogy a pedagógusok alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez. Nagy tapasztalata az elmúlt időszaknak, hogy
– mutatott rá a szakember.
Prievara Tibor érdekes tapasztalatként említette, hogy mennyire nehéz jó kérdést feltenni az online oktatásban, olyat, amelyre nem lehet 30 másodperc alatt választ találni az okostelefonokkal. Ugyanakkor a különböző platformokon mintegy 12 ezer pedagógussal tudtak kapcsolatba kerülni az év során, amire a személyes jelenlét esetében nem lett volna lehetőség.
Prievara Tibor szerint fontos lenne, hogy a magyar közoktatásban megvalósuljon a középtávú tervezés fogalma: nem tanórákat, hanem tanulási időszakokat érdemes tervezni, és az értékelési rendszer változása sem kerülhető ki. Ez utóbbi jelenleg nem tud árnyalt képet adni a diákok tudásáról és fejlődéséről. Fontos, hogy megtanuljuk mérni a pedagógusmunka hozzáadott értékét is, nem csupán a tudás abszolút értékét. A jó iskola része, hogy meg kell próbálni megmagyarázni: amit tanítunk, az hogyan kapcsolódik a diák saját tapasztalataihoz.
– vélte Horváth Ádám. A mai iskolának a mai világban, mai eszközökkel kell a mai körülmények között helytállnia.
Jó lenne, ha nemcsak a tanításra koncentrálnánk, hanem a tanulásra is. Ehhez rengeteg eszközt, készséget kell megerősíteni a diákokban, hogy erős legyen bennük a változó körülményekhez való alkalmazkodóképesség, a reziliencia – utalt vissza a korábban elhangzott gondolatra Főző Attila.
Horváth Ádám szerint vagy van jó pedagógia vagy nincs pedagógia, a digitalizáció nem meghatározó ebből a szempontból.
Reflektálnia kell a valóságra, közelebb kell hoznia a valóságot a diákokhoz. Mivel az őket körbevevő világ digitális, ezért ezen eszközök elhagyása, kihagyása azt jelenti, hogy nem a valóságot tanítjuk nekik.
Rengeteget tanultunk mindnyájan ebből az évből, de a teljesen online térbe szorulás sokat elvett abból, amit az iskola, az oktatás, a pedagógus adni tud. Főző Attila szerint fontos tapasztalat, hogy nagy hangsúlyt kell adni a tervezésnek. Azok az iskolák, amelyeknek már volt digitális stratégiája, más alapokról indultak neki ennek az időszaknak. Tudnunk kell, hogy hol tart az iskolánk, és kell, hogy legyenek terveink.
Prievara Tibor szerint ugyanakkor fel kell mérnünk, hogy az egyes eszközök bevezetésének van-e hozzáadott értéke. A digitális oktatás során rengeteg adat szakadt ránk, soha nem rendelkeztünk még ennyi információval a diákok tanulási folyamatairól. De hogyan tudunk ebből visszajelzési rendszert kialakítani? A digitális pedagógiában világossá vált, hogy egyértelmű instrukciókat kell adnunk a diákoknak, elvárásokkal és sikerfeltételekkel.
A legfontosabb, amit tanultunk, az alkalmazkodás képessége.
A közösség elvétele nyilvánvalóvá tette, mennyire szüksége van a gyerekeknek arra, hogy kortárs közösségben együtt tanuljanak, együttműködjenek. Ne fosszuk meg ettől őket akkor sem, ha a tanteremben ülnek – figyelmeztetett Koren Balázs.
Horváth Ádám szerint meg kell hogy maradjon a közös platform alkalmazása intézményi szinten. A tudásmegosztásban, az egymástól való tanulásban is példát kell mutatni a diákoknak. A közösségi segítségnyújtás mindenki számára napi megélt feladattá, lehetőséggé vált. Általános lett, hogy egy tanuló egy másiknak segít, és ezt meg kell tudnunk őrizni a digitális tantermeken kívül is.
Fontos lenne értékelni a tanári aktivitást, az óra után vállalt beszélgetéseket, a szabadidejükben megválaszolt kérdéseket. A tanulók nagyon aktívan építenek a tanárral való kapcsolatra, de ez csak akkor működik, ha az iskola ezt elismeri és honorálja. Ugyanígy fontos Horváth Ádám szerint a tudásmegosztó közösségek kialakítása az intézmények számára. Ezeket az intézményeknek kell létrehoznia egy közösen meghatározott platformon.
A piarista iskolák eddig is élen jártak az innovációban, sok példát és jó gyakorlatot gyűjtöttek össze – emlékeztetett Főző Attila. Szükséges, hogy a pedagógusok ne csak egymás mellett, hanem szorosan együttműködve dolgozzanak, és új dolgokat próbáljanak ki.
Nem kényelmesedhetünk el – figyelmeztet Koren Balázs –, meg kell ismerni a diákot, meg kell újulni, innovatívnak kell lenni. Az innováció abban van, hogy közösségben tudunk tantestületként működni, így olyan iskolát építhetünk, amely nem korlátoz, hanem megenged.
*
A konferencia második napja szakértői előadásokkal indult. Az előadásokat követően a mintegy száz résztvevő több csoportban összesen 45 pedagógus rövid prezentációját hallgatta végig az elmúlt év során szerzett tapasztalatokról. Ezt követően 24 tematikus műhely és szekció adott lehetőséget áttekinteni az elmúlt év tapasztalatait. A konferencia lezárásaként minden szekció röviden összegezte a felmerült kérdéseket, fejlesztési javaslatokat.
A konferencia záró előadását Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa tartotta a járvány miatt kialakult digitális egyenlőtlenségekről.
A konferenciáról szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
