Nem csoda, hogy itt tart Ukrajna.
A Hvg úgy érezte, ideje az ukrán külügy hóna alá nyúlni. Készített egy interjút, amiből kiderült, Kirill pátriárka szúrja nagyon az ukrajnai diplomácia vezetőjének, Kulebának szemét. Pedig Magyarország álláspontja egyértelmű. Még akkor is, ha éppen csak átmenő érettségi szintű szövegértelmezési problémával küszködik Zelenszkij samesza, a külügyminiszter. Neki ugyanis nehéz megértenie, hogy ha Magyarország nem szankcionál vallási vezetőket, akkor nem szankcionálja őket. És ezt Magyarország Ukrajna fenyegetőzése miatt sem teszi meg. Sőt, nem is titkolta ezt eddig a magyar kormányfő, így az álláspont nem érhetett senkit meglepetésként.
Persze a Hvg.hu „újságírója” nem megy a szomszédba némi inspirációért, ha Magyarországot gyalázni kell. Miként másként értelmezhető a következő kijelentése, állítása, pontosabban az ukrán narratívában hangoztatott hazugság Németh András kérdésben?
„A késlekedés egyik oka, hogy a magyar kormány is fékezte a folyamatot.”
Érdekes megtapasztalni azt, amikor a hálózat tagja – van aki független, objektív újságírónak is nevezi -, a kérdező, már nem tudja kivárni, hogy a megkérdezett rátérjen a megszokott, a Hvg-ben oly szeretve és szorgosan publikált, kormányunkat gyalázó retorikára.
Feleszmél hát Kuleba, sérelmez, vörös vonalat húz. De mi miatt is? Természetesen Kövér László szavai a sértők. Ha már…, akkor emlékezzünk Kövér László szavaira: „Ami az ukrán elnök magatartását illeti azt szerintem a világ ámulattal és értetlenséggel figyeli. Én legalábbis amióta az eszemet tudom és figyelem a világpolitika eseményeit (…), nem emlékszem rá, hogy egy segítségre szoruló, bajban lévő ország vezetője olyan hangot mert volna megütni bárkivel szemben, mint amilyen hangot Zelenszkij elnök úr nem csak Magyarországgal szemben, hanem akár a német kancellárral szemben is megüt. Általában (…) aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni és végképp nem fenyegetőzni. Fenyegetőzni az ember általában az ellenségeivel szemben szokott, azokkal szemben, akit barátul akar megnyerni, ritkán. Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni.”
Valljuk be, nehéz nem egyetétreni a Magyar Országgyűlés elnökével. Ha valaki a segítőjét fenyegeti, annak vélhetően problémája van, komoly pszichés problémája.
És mit tesz Kuleba az interjúban?! Burkoltan bár, de ismét megfenyegeti Magyarországot, mondván „…jobb a győztesekkel lenni, mint azokkal, akik végül vereséget szenvednek.” Úgy tűnik, ahogy magyarországi helytartója, az ukrán nagykövet asszony, úgy Kuleba úr is elkapta farkoművész főnöke kényszeres fenyegetőzéssel járó pszichés problémáját. Jobbulást kivánunk nekik!
U.i.: Friss hír, hogy a pszichés ragály járványszerűen terjed. Mi mással magyarázható, hogy az ukrán tudományos élettől távol álló Gagarin utcát éppen Armstrongra (Гагарін helyett Армстронг, nem semmi), az ukrán kultúrában ismeretlen Puskin utcát meg Stephen King (Пускін helyett, ugye Стівен Кінг, ej-ha) utcára szándékozza átnevezni az a kijevi különleges bizottság, akinek orosztalanítás a feldatata.
Üdvözlet, KJ
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
