Forrong a Közel-Kelet. Izrael támadást intézett Irán proxiszervezetei ellen, hullanak az Irán-barát katonai vezetők, miközben Tel-Aviv kockázatos kötéltáncot jár az önmérséklet és a megfelelő katonai válaszcsapás között. A közel-keleti muszlim országok is megosztottak a konfliktus kapcsán. A szaúdiak Iránt okolja a most kialakult helyzetért, de Törökország Izraelt vádolja ugyanezzel. A totális káosz legjellegzetesebb momentuma pedig az,m hogy az amerikai politikusok elkezdték a velük szövetséges Katart bírálni. A nagy kérdés az, hogy a káosz azért alakult ki, mert senki nem akar széles regionális háborút, vagy azért, mert senki nem tud kézben tartani semmit és sodródunk bele az ukrajnainál is súlyosabb konfliktusba.
Szerdára virradóra elindult az izraeli „viszontválaszcsapása” Irán proxijai ellen. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy kedden este Dél-Libanonban végeztek a Hezbollah két magasbeosztású parancsnokával, Muhammad Sahúrival és Mahmud Fadlallahhal. Mindketten az Iránbarát militáns szervezet rakétaegységeit irányította.
Szintén kedden vesztette életét Iszmail Juszef Baz, aki a szervezet tengerparti egységeinek parancsnoka volt.
Közben az USA és az EU szankciókat helyezett kilátásba Irán ellen. Kézenfekvőnek tűnik, hogy az iráni olajexport lesz a célpont, ami egyes európai országoknak nagyon nem fog tetszeni.
Az Izraellel szomszédos Jordánia uralkodója, II. Abdalláh király kijelentette, hogy ki akar maradni a háborúból, és Jordánia senki számára sem játssza el a felvonulási területet, pláne harcteret. Jordánia a hétvégi, Izrael elleni iráni dróntámadás során saját légterében több rakétát is megsemmisített.
Még kedden az irániak jelezték, hogy súlyos válaszra számíthatnak az izraeliek, „ha csak megmozdulnak” és ellencsapást indítanak Iránnal szemben.
Az előzményekre kitérve emeljük ki, hogy Izrael nincs rászorulva arra, hogy kemény válaszcsapást adjon Irán hétvégi akciójára. Mint ismeretes, szombatra virradóra 300 drónt, cirkáló- és ballisztikus rakétát lőtt ki Irán Izraelre, válaszul arra, hogy a hónap elején egy damaszkuszi konzulátus elleni légicsapásban két magasrangú iráni tábornok életét vesztette.
Az izraeli légvédelem jól működött, és a térségben lévő amerikai, francia, brit és német egységek is besegítettek a rakéták kilövésében, így az iráni fegyverek 99,9 százalékát Izraelnek sikerült semlegesítenie.
A helyzet ennek ellenére rendkívül feszültté vált, és karnyújtásnyira került a térség egy regionális háborútól, amelynek katasztrofális következményei lehetnek.
Izrael egyelőre csak az Iránnal szövetséges és Irán által pénzelt szervezetekre mért válaszcsapást, a kérdés az, hogy Iránnak hol van az ingerküszöbe.
Az azonban teljesen világos, hogy néhány kisebb csoporttól eltekintve senki sem akar a térségben háborút, még Irán sem. Ennek ellenére a kialakult káosz arra utal, hogy sem a közel-keleti országok sem az USA nem tartja már kézben az eseményeket, így a baj hamar megtörténhet.
Az amerikai politikusok láthatóan érzik ezt, mert kedden egyik legszorosabb térségbeli szövetségesüket, Katart fenyegették meg azzal, hogy átértékelik az amerikai-katari kapcsolatokat, amennyiben az olajmonarchia nem fejt ki nagyobb nyomást a szintén Irán által támogatott Hamaszra a fegyverszünet érdekében.
Hogyan jutottunk idáig?
Tavaly, október 7-én a Hamasz terroristái behatoltak Izrael területére, több mint 1200 civilt megöltek, több száz ember elraboltak. Az áldozatok közül többeket megerőszakoltak, válogatott módszerekkel megkínoztak, még az újszülötteket sem kímélték. A brutális terrortámadás azonnal a figyelem középpontjába állította a palesztin kérdést, amiről a világ jó ideje elfeledkezett.
Izrael a vérontásra válaszul hadműveletet indított Gáza és Gázaváros ellen. A politikai cél az, hogy megsemmisítse a Hamász teljes szervezetét. Az izraeli választ a világ nagyobbik fele elítélte, és azóta is fegyverszünetet követel. A túszok kiszabadításáért csak kevés országvezető szólal fel. Az Egyesült Államok ugyanakkor nem hagyhatja magára a konfliktusban a stratégiai szövetséges Izraelt, ezért szóbeli bírálat de tevőleges támogatás mellett mellé állt. Jelenleg több tízezerre tehető a Gázában meghalt civilek száma.
A helyzet akkor kezdett nagyobb és súlyosabb eszkalációs méreteket ölteni, amikor a szintén Irán által támogatott jemeni húti lázadók elkezdték a kereskedelmi hajókat támadni a Vörös-tengeren. A dolog odáig ment, hogy jelenleg a tengeri szállítás döntő része elkerüli a Szuezi-csatornát (súlyos anyagi veszteségeket okozva ezzel Egyiptomnak és a Nyugatnak). A britek és amerikai hadihajókkal próbálták felvenni a harcot a hútik ellen.
Gáza és a hútik után az izraelik lecsaptak (saját állításuk szerint) egy olyan szíriai fővárosban lévő konzulátusra, ahonnan az iráni tábornokok az Izrael elleni hadműveleteket koordinálták és itt egyeztettek a velük szövetséges csoportokkal is.
Irán válaszul több száz drónnal támadta meg Izrael, amivel iráni-izraeli konfliktussá terebélyesedett az gázai dráma. Irán elfoglalt egy izraeli érdekeltségbe tartozó kereskedelmi hajót is a Hormuzi-szorosban, ami a Perzsa-öböl egyetlen kijárata. Ha kitör a szélesebb háború, annak gazdasági következményei katasztrofálisak lehetnek – minimum az olajár, de valószínűleg az LNG-árak elszállása miatt is.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
