Az Identitás Generáció mozgalom oldalán találtuk ezt a remek összegzést.
Hetek óta téma a „titokban befogadott” 1300 migráns ügye, megtetézve még állítólagos lakáshoz juttatással, ami mondjuk rövid életű pletyka volt – élt 1 napot. Persze ez nem tartja vissza attól a lelkes Facebook-aktivistákat, hogy tovább osszák a sületlenséget a BÁH oldalának tanulmányozása helyett. Az oltalmazotti státuszt kapottakat a következőképpen helyezi el a BÁH: befogadóállomáson, vagy menekültügyi őrzött befogadóközpontban illetve közösségi szálláson. Nem budai villában.
Ami kétségtelen tény: a kormányzati kommunikáció a kezdetektől elhibázott volt a témában. Értjük mi, hogy egyszerű üzenetekkel kell operálni, hiszen a közösségi oldalakat gyakran látogatók számára teljesen világos, hogy az átlag felhasználó kb. a címet érti meg, vagy a képet. Ez a táptalaja a konteóknak, „clickbait” oldalaknak stb. is. Azonban azt a kormányzat részéről az elejétől fogva világossá kellett volna tenni a propaganda szintjén is, hogy Magyarország migrációs politikája nem írja felül a nemzetközi egyezményeket, illetve nem megy szembe azokkal. Például azt, hogy Magyarország 1989-ben, a szocialista országok közül elsőként csatlakozott az 1951-es genfi egyezményhez, és azóta is betartja annak előírásait, többek között a menekült- illetve oltalmazotti státuszra vonatkozókat is. Ezt a kormány nem, illetve félreérthetően kommunikálta.
Ugyan a nyilatkozatokban, riportokban mindig leszögezték, hogy a valódi segítségre szorulókat Magyarország oltalomban részesíti, de ez a kormányzati kommunikációban nem ment át, pl. az óriásplakátok, tv-reklámok szintjére. Ez adhatott aztán alkalmat arra, hogy a választások közeledtével a hirtelen szélsőséges nacionalistává vedlett ellenzéki sajtó a fenti, majd’ 30 éves tényt valamiféle botrányos újdonságként tálalhassa. Az „eltitkolt” jelző mondjuk nevetséges volt, lévén az adatok a BÁH honlapján bárki számára hozzáférhetőek, de ettől függetlenül mégis sikeresnek mondható az ehhez kapcsolt hecckampány.
Nézzük a tényeket!
2017. november 31-ig összesen 5.935 személy kért menedéket Magyarországon. Közülük 1.075-en kaptak oltalmazotti- illetve menekültstátuszt. Ugyanakkor az idegenrendészeti hatóság illetve a bíróság 971 főt utasított ki az országból. Ebből is kitűnik, hogy a hatóságok a tavalyi évben, ahogy eddig is a nemzetközi előírásoknak és magyar törvényeknek megfelelően egyedileg bírálták el a kérelemmel hozzá fordulók ügyét, illetve léptek fel kényszerítő eszközzel az azokat be nem tartókkal szemben.
A menekült illetve az oltalmazotti státusz között az a különbség, hogy oltalmazotti státuszt az kaphat, aki ugyan a menekültstátuszhoz szükséges követelményeknek nem felel meg, azonban fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve őt súlyos sérelem érné (tehát halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegetné, vagy megkülönböztetés nélküli erőszak eredményeként életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége állna fenn). Közös tulajdonságuk ezeknek a státuszoknak, hogy nem jogosítanak letelepedésre, és az okok fennállását három évente felül kell vizsgálni. Azaz például ha egy országban már nincs háborús helyzet, akkor az onnan érkezett menekültek jogalapja a menekültstátuszra megszűnik, így nekik el kell hagyniuk az országot.
A hazánkban tartózkodó menekültek és oltalmazottak részére nyújtott ellátásról is szólnék néhány szót. Az igénybe vehető állami segítség a következő: egészségügyi ellátás, oktatás és az ország végleges elhagyásának támogatása. Ennyi. Nincs lakbértámogatás meg ilyenek, akárki is állítja az ellenkezőjét. Korábban létezett az úgynevezett integrációs támogatás, ami egy pénzbeli ellátás volt, azonban az, éppen a migrációs krízis hatására 2016. június 1-től megszűnt.
Nagyon fontosnak tartjuk a különbségtételt aközött, hogy a hazájukban üldözötteknek ideiglenesen menedéket nyújtunk, és aközött, hogy tömegesen, kvóta alapján fogadjunk be migránsokat. Előbbi emberi és nemzetközi egyezményekben is rögzített kötelezettség, utóbbi pedig egyrészt önfeladás, másrészt az ország kulturális jellegének, nemzeti identitásának megváltoztatására irányuló törekvések előtti behódolás lenne.
Meggyőződésünk, hogy a választások közeledtével egyre több álhír és ferdítés lát majd napvilágot. Ezeket a magyar kormány és csak a magyar kormány tudná megakadályozni világos, szakszerű kommunikációval, a tények ismertetésével a mantrák ismételgetése helyett. Fontos lenne ezt megtenni, hogy az emberek tisztán lássanak, és érezzék a különbséget a védelemre szoruló menekültek és a kontinensünkre a „jobb élet reményében”, annak elfoglalása céljából érkező tömegek között.
Forrás:ultrainfo.hu
Tovább a cikkre »
