Kevés példa van arra, hogy egy ma igencsak divatos szóval „kulturális termék”, jelen esetben egy rockopera a kollektív, ha úgy tetszik, a nemzeti tudat részévé válik.
Az első ízben 1983-ban bemutatott István, a király kétségkívül ilyen.
Hírdetés
Tegyük hozzá, egészen addig, amíg a múltra kivetített aktuálpolitikai nekifeszülés el nem rontja az összhangot. Erre példa Alföldi Róbert kényszeresen historizáló 2013-as újraértelmezése. Alföldi tehetsége elvitathatatlan, de túlerőltetett jelképein átsütő cinizmusa romboló erővel hat. Ezért marad nekem és jó néhány millió magyarnak jóval kedvesebb a királydombi premier.
Megjelent a Magyar7 2022/34. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
