Anyaméh gyümölcse jutalom. Ez a pályamunka nyerte el az idei Média a Családért-díjat, amit február 1-jén egy online sajtótájékoztatón adtak át. Az elismerés nekünk, felvidékieknek azért is különösen kedves, mert a film szerkesztője, Bodó Mária a csallóközi Bősről származik, de már régóta Budapesten él.
Marika a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, kommunikáció-esztétika szakon.
Már tizenévesen, somorjai gimnazistaként az volt a nagy álma, hogy egyszer majd a magyar köztévében kulturális műsorokat készíthessen.
Budapestre vágyott, ami akkor, a kétezres évek elején, még nagy szó volt, körülbelül olyan, mint most az, ha valaki Angliában vagy Amerikában akar továbbtanulni.
Az egyetem elvégzése után az út a megálmodott célig már rögösebb volt, de a Jóisten segítségével sikerült. Gyakornokként az akkori Hír TV-ben kezdett dolgozni, rögtön egy kulturális műsorban. Néhány évvel később aztán a közmédiához került, immár tíz éve a Duna Televízió munkatársa, szerkesztő-műsorvezetőként dolgozik.
„Jelenleg az Isten kezében című műsorban dolgozom, ami a vallási műsorok főszerkesztőségéhez tartozik. Kisfiam születése után kerültem oda. ”
– meséli Mária.
Az Isten kezében című műsor tulajdonképpen egy heti portrémagazin, ahol olyan példaértékű emberek történeteit mutatják be, akiknek az életében jelen van a hit. Fődíjas kisfilmjének főszereplőit, az Egri-Nyári házaspárt még egy rádióműsorban, a baptista félórában ismerte meg, merthogy a Kossuth Rádióban is készít műsorokat. Az édesanya, Napsugár erős személyisége magával ragadta, s arra ösztönözte, hogy nem mindennapi örökbefogadási történetüket kamerákkal is feldolgozza.
„Ez nagy vállalás volt, de Napsugárban van egy olyan alapbékesség, nyugalom, anyai ösztön, ami sokat segített abban, hogy végül Marcit is befogadják. Mindent ketten végeznek a gyermekek körül Barnabással, aki kizárólag angolul beszél a gyerekekkel, mert úgy döntöttek, adnak nekik egy hatalmas pluszt, egy világnyelvet” – avat bele portréfilmje történetébe.
A 25 perces film ITT tekinthető meg.
Hogy mi lehet ennek a példaértékű vállalásnak az alapja, arra szerinte nehéz egyértelmű választ adni. Biztos, hogy kell hozzá egy nagyon erős, mindennapokban jelenlévő istenhit, a másokért való élés képessége, de kitartás is.
„Ezeket az emberi történeteket nagyon nagy öröm bemutatni, közvetíteni, s megmutatni, hogy nincs lehetetlen. A történetek engem is megfognak, olykor felkavarnak és bizony el is érzékenyülök. De nincs ezzel semmi baj, hisz közben magam is töltekezem” – teszi hozzá a fődíjas.
Beavat abba is, hogyan dolgozik. Saját maga keresi meg az interjúalanyait, filmjei főszereplőit. Legutóbb egy olyan férfivel készített interjút, aki nemrég került ki a börtönből, ahol gazdasági csalás miatt ült négy évet. S még mielőtt a börtönbe került volna, megtért, most a ferences rendháznál gondnok és teológiára készül.
Elárulja azt is, általában két napig forgatnak, aztán két napig vágják a filmet. Barnabás és Napsugár történetét egy olyan operatőr hölggyel vették fel, aki maga is érintett, örökbefogadó édesanya. Különleges érzékenységgel közelítette meg a témát, ami látszik is a végeredményen.
Mária egyébként boldog és jól érzi magát Budapesten, ahol férjét is megtalálta, aki Erdélyből származik. A Felvidékre sűrűn, sokszor minden hétvégén is hazajártak, egészen a járvány kitöréséig. Ahogy mondta, nem is érezte, hogy vannak határok. Most annál inkább. Egyre nehezebben viseli, hogy szüleit, testvéreit és közeli rokonait élőben most nem láthatja, csak a virtuális térben tudnak találkozni.
– teszi hozzá Marika, akinek szívből gratulálunk az elismeréséhez és kívánjuk, hogy továbbra is szép feladatok találják meg.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
