Felújították Nyírvasváriban a Luby-család által a 18. században építtetett, Szent István király tiszteletére szentelt barokk kápolnát, valamint megtörtént a szentélyben található páratlan értékű freskók állagmegóvása; a restaurálásukra később kerül sor. A kápolnát Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmise keretében áldotta meg szeptember 6-án.
Az oltárkép különlegességét Szent István király országfelajánlásának egyedi ábrázolásmódja adja. Az általánosan ismert ábrázolás – az uralkodó által a koronázási jelvények: a korona, a jogar, az országalma a Szűzanyának való szimbolikus átadása – a későbarokk kor egyházi festészetének kedvelt témája volt. A nyírvasvári templom oltárképén a megszokottól eltérően Szent István király nem a koronát, hanem gyöngysoros rózsafüzérrel átkötött kardját adja át Szűz Máriának és gyermekének. Nagy-Magyarország területén összesen négy ilyen freskó található.
Bálint Sándor néprajzkutató értelmezése szerint a kard biblikus jelkép. Jeremiás, az Úr prófétája kardot nyújt át Júdás Makkabeusnak: „Vedd e szent kardot, mint Isten ajándékát, amellyel az én népemnek, Izraelnek ellenségeit levered.”
Az eseményen részt vett Németh István püspöki titkár; Babály András plébános, iskolalelkész; Egri Tibor görögkatolikus parókus; Simon Miklós országgyűlési képviselő; Hornyák János, Nyírvasvári polgármestere; önkormányzati képviselők; Rácz Tiborné, a nyírbátori Báthory István köznevelési intézmény igazgatója; az intézmény vezetősége; valamint az iskola 9–12. osztályos diákjai és az egyházközség hívei.
A részt vevő diákok számára a szertartás egyben a tanév eleji lelkigyakorlatuk záró szentmiséje is volt. A háromnapos lelkigyakorlatot Németh István püspöki titkár tartotta, amelynek azért is méltó lezárása volt a szentmise, hiszen az intézmény védőszentje az iskola egyházi fenntartásúvá válása óta Szent István király.
Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmisén elhangzott elmélkedésében többek között azt is hangsúlyozta, hogy Szent István életében a legfontosabb Isten, a haza és a család volt. „Ez legyen számunkra is a legfontosabb” – buzdította a diákokat és a jelenlévőket – majd hozzátette:
Akkor lesz lehetőségünk visszatérni Istenhez, az Egyházhoz, a templomhoz, és odafigyelni embertársainkra, szeretteinkre, a ránk bízottakra így teljesítve hivatásunkat.”
A főpásztor elmélkedésében az elhangzott evangélium (Lk 5,33–39) alapján arról beszélt, hogy Isten jelenlétének megtapasztalásához szükséges a böjt, amely első hallásra nem illik a templommegáldáshoz, de lelki megújuláshoz vezet, és ennek jelképe lehet a felújított templom.
„Tulajdonképpen Jézus megadja a választ arra, hogy mit jelent az igazi böjtölés: »Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek«. A vőlegény maga Jézus. És hová vitték a vőlegényt? A keresztre. Áldozat nélkül tehát nincs böjtölés, ami tulajdonképpen önmegtagadást jelent. Megtagadjuk magunkat, elfeledkezünk magunkról, kilépünk az önzésünkből, és rádöbbenünk arra, hogy itt van az Isten, velünk van Jézus.
Egészen addig kell böjtölni, vagyis önmegtagadási gyakorlatokat végezni, amíg rá nem tudunk figyelni arra, hogy itt van Jézus, aki odaadta értünk az életét, de föltámadt és velünk van mindennap a világ végéig. Gyakran elfeledkezünk erről, ezért dolgoznunk kell magunkon, mert hiszen mi mindannyian, Szent Pál szavai szerint, a bennünk lakó Szentlélek templomai vagyunk. Így lesz a böjt megújító áldozat, így kapcsolódik össze a mi életünk, áldozatunk, személyes önzetlen szeretetünk, és leszünk egyre inkább hasonlóvá Jézus Krisztushoz, aki nekünk akarja adni az örök életet. Ez a megújulásnak a lényege. Örülünk a templom felújításának, ennek a lehetőségnek. Akik megépítették ezt a templomot, megalkották a gyönyörű freskókat, Istennek akartak dicsőséget szerezni, mert ahol Isten dicsősége, ott a mennyország, vagyis le akarták hozni az életünkbe a mennyországot. Tudatosítani szerették volna, hogy velünk van az Isten, a vőlegény.
De mi nemcsak a múltért adunk hálát, hanem a jövőre is gondolunk, ami bennetek van. Reményt és jövőt adok nektek! (ld. Jer 29,11)” – fordult a jelen lévő diákokhoz a főpásztor, és elmondta, hogy az egyházmegyében az idei tanév mottójának a 2025-ös szentév „A remény zarándokai” mottóját választották.
„Ez azt jelenti, hogy van reményünk, örök jövőnk Jézus Krisztusnak köszönhetően. Már ne önmagunknak éljünk, hanem annak, aki értünk meghalt és föltámadt. A szeretet parancsa szerint szeretnénk élni. Ez az az új bor, új tanítás, amely szétfeszíti a régi kereteket, ami egészen megújítja az ember életét, és ennek jelképe a megújított templom, de a legszebb, legjobb, legfontosabb megmutatója a megújult ember. Az emberben ott van a növekedés lehetősége, hogy rátaláljon arra, amire az Isten meghívta, és azt elfogadva, arra válaszolva megélje a hivatását, jó ember, jó keresztény legyen és bármi más, ami ezekre az alapokra épül” – hangsúlyozta a megyéspüspök.
A szentmise végén Babály András plébános mondott köszönetet a kápolna felújításáért, amely Benedekfalvi Luby Károly (1750–1805) és családja házi kápolnája volt. A tervezést kettős cél vezette. Egyrészt fontosnak tartották megőrizni és bemutatni az ott lévő páratlan értékű freskót, amely bár még felújításra vár, de a jelenlegi állapotában már megtekinthető.
A felújítás másik célja volt, hogy az egyházközség visszakapja a kápolnáját, hiszen évek óta a görögkatolikus templomban tartották a szentmiséket. András atya köszönetet mondott a görögkatolikus egyházközségnek a szeretetteljes befogadásért.
Simon Miklós országgyűlési képviselő is örömmel nyugtázta, hogy a kápolna megújult, hiszen már régóta aggódtak azon, hogy az időjárás viszontagságai miatt – több helyen is beázott – a kápolna maradandó károsodást szenved. A TOP turisztikai pályázatban 15 fejlesztés történt meg a térségben, különböző felekezetek templomai újultak meg. A képviselő köszönetet mondott Magyarország Kormányának a támogatásért, valamint az egyházaknak, hogy szívükön viselték a megvalósítás ügyét.
Hornyák János polgármester így fogalmazott: „Aki nem becsüli a múltját és ősi alkotásait, az a jövőjét is semmibe veszi. Ha azonban hűek akarunk lenni Istenhez, akkor a jövőre kell gondolnunk. Őseink sem azt várják el tőlünk, hogy a múltba feledkezzünk, hanem hogy megőrizzük az állandó, örök emberi értékeket, és ezeket adjuk tovább a következő nemzedéknek. A nagy örökség egyúttal kötelezettség, hogy az ember továbbépítse azt.”
A Szent István-kápolna megáldását követően az ünnepség a nyírbátori Báthory István Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban folytatódott. Megújult az iskola belső udvara is, amely szintén püspöki áldásban részesült ezen a napon. Az udvart a jótékonysági bálon befolyt szülői támogatásból, valamint az egyházmegye hozzájárulásával újították fel. Az impozáns udvarra áthelyezték Báthory István mellszobrát az iskola aulájából, és hamarosan padokkal, asztalokkal teszik még otthonosabbá a diákok pihenését, kötetlen beszélgetéseit, elcsöndesedését, olvasgatását szolgáló teret.
Szöveg: Kovács Ágnes
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
