A 2023-as 1763,2 milliárdos mínusz után a 2024-es évet újabb 788,7 milliárd forintos veszteséggel zárta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank frissen közzétett beszámolójából. A rendkívül fontos mutatónak minősülő saját tőke összege a tavalyi mínusz 1854,6 milliárd forint után most „csak” 1665,2 milliárd forint, ez pedig – furcsa leírni, de igaz – a forint árfolyamromlásának tudható be. Ugyanis a „forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka” mérlegsoron a tavalyi 258 milliárd forint után idén 1233,2 milliárd forint szerepel.
Ez az összeg a jegybanki devizaállománynak a bekerüléskori árfolyama és a december 31-i hivatalos árfolyama okozta különbözet. Az MNB éves jelentése közli is, hogy a devizaállomány átlagos bekerülési árfolyama 374,76 forint/euró, míg az év végi árfolyam 410,09 forint/euró volt.
A jegybanktörvény azt mondja ki, hogy ha az MNB saját tőkéje hosszabb ideig a 10 milliárd forintos jegyzett tőke alatt van, akkor „elfogadható időn belül” (ami a gyakorlatban öt évet jelent)
a központi költségvetés terhére kell feltölteni azt a jegyzett tőke szintjére.
A jegybank saját tőkéje 2023 végén először csökkent nemhogy a 10 milliárdos jegyzett tőke szintje alá, hanem a már említett gigantikus mínuszba, és ennek alig egytizedét sikerült „lefaragni” tavaly.
Varga Mihálynak tehát még három éve van eltüntetni a mínuszt, különben azt adófizetői forintokból kell majd kipótolni.
Érdekesség, hogy a tartalékok összetétele hogyan változott.
A jegybanki tartalék 15 810,7 milliárd forintról 18 236,8 milliárdra nőtt. A beszámoló azt írja, „a tartalék állományát növelték az állami devizakötvény-kibocsátások, az Európai Bizottságtól érkező eurotranszferek, a portfoliók hozama, valamint az eurótól eltérő devizaeszközök, illetve az arany euróban kifejezett értékének árfolyamváltozásból eredő átértékelődése. A növekedést ellensúlyozták a Magyar Államkincstár nettó devizakiadásai és az Államadósság-kezelő Központ adósságtörlesztési célú kifizetései”.
Az MNB éves jelentése arra is kitér, a jegybank
„az év során a korábbi évek aranyvásárlásait folytatva 3,6 millió unciára (110 tonnára) növelte az aranytartalékot, ami a tartalék méretét nem, csak összetételét módosította”,
vagyis a tartalék többi eleméből váltottak át erre a nemesfémre.
A több mint 18 ezer milliárd forintnyi tartalékból 9322,5 milliárd forintot (51,1 százalék) deviza-értékpapírok adják, 4843,1 milliárd forintot (26,6 százalék) devizabetétek alkotják, és „csupán” ötödét, 3640,6 milliárd forintot, kereken 20 százalékát teszi ki az aranytartalék.
A beszámoló kitér a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) körüli botrány pénzügyeire is. A dokumentum szerint az átadott 266,5 milliárd forintnyi vagyont az MNB ráfordításként elszámolta. A jegybank a vállalati kötvényekre mint tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra további 35,5 milliárd forint értékvesztést számolt el. Emellett az MNB-Ingatlan Kft.-ben meglevő 100 százalékos üzletrészre 43,8 milliárd forint további értékvesztést könyveltek el. Ezen túlmenően a külső szakértők bevonásával elvégzett belső vizsgálat azt állapította meg,
„az MNB-nek nincs olyan helytállási, illetve feltételes helytállási kötelezettsége, amelyet ebben a beszámolóban céltartalékként vagy függő kötelezettségként kellene bemutatni”.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
