A legnagyobb arányú iskolaelhagyás az oktatási ciklus kezdetekor és végén tapasztalható, az előkészítő és az ötödik osztályokban, a jelenség főként vidékre jellemző – derül ki az oktatási tárca jelentéséből, amely a 2019-2020-as évek eredményeit dolgozta fel.
A jelentés szerint a 2018-2019-es tanévben 35,3 ezer diák szakította meg az oktatási folyamatot, ami a beiratkozott és a végzett diákok különbségéből adódik, és ami a diákok 2,1 százalékát teszi ki. Egy évvel korábban 28 ezer diák volt iskolaelhagyó, azaz a jelenség mértéke növekvő tendenciát mutat.
A tanügyi jelentés arra is rámutat, hogy egyenlőtlenül oszlik meg az iskolaelhagyók aránya a területtől függően, ugyanis városi környezetben 1,8 százalékos a mértéke, míg vidéken – ahol sokkal rosszabb az oktatás helyzetet 2,6 százalék.
Az recens elemzés szerint az érintett tanévben több fiú, mint lány szakította meg az oktatást, szemben a korábbi évekkel, ahol az arány hasonló volt.
A jelentés szerzői megjegyzik, hogy az oktatást megszakító aránya azután növekedett meg, hogy a kötelező általános oktatás idejét kitolták a 10-ik osztályig. Valamelyest javult a helyzet 2012-2014 között, amit követően a helyzet ismét romlani kezdett. Jelenleg emelkedő tendencia mutatható ki az oktatából kilépők számát illetően, a különbség a korábbi évekhez képest 2 százalék.
A tanügy dokumentuma szerint az iskolaelhagyás hatásai között számolni kell a társadalmi kirekesztődéssel, a munkanélküliséggel, elszegényedéssel és egészségügyi problémákkal. A jelenség az Európai Tanács szerint több okkal magyarázható: a személyes és családi problémák, tanulási nehézségek, a mélyszegénység helyzete, amely tényezők jelentősen meghatározzák az oktatási rendszer működőképességét, egyebek mellett az iskola hangulatát, és a tanár-diák viszonyt is.
Hosszútávon a jelenség kihatással van a társadalom fejlődésére, sőt a gazdasági kritériumokra is. Ugyanakkor az oktatásból kilépők hajlanak arra, hogy ne vegyenek részt a demokratikus folyamatokban, ők a politikailag inaktív állampolgárokká válnak.
A 2011/2012 és 2018-2019-es iskolai ciklusok között a diákok negyede esett ki az oktatási rendszerből, városi környezetben ez az arány 8,2 százalék volt, míg vidéken 23,1 százalék.
A középiskolai iskolaelhagyás aránya az utóbbi három évben tartósan 2,5 százalékosnak mutatkozik, legtöbbjük technológiai profilú osztályt hagy abba, a legkevesebb pedig a hivatás-szakképzésű osztályok esetében – áll a jelentésben.
A 2018-2019-es tanévbe beiratkozott 402,7 ezer felsőoktatásban részt vevő alapképzős diák közül csupán 90,4 százaléka fejezte be az évet, azaz 363,8 ezer hallgató. A jelentés szerint az egyetemi alapképzési ciklust a diákok 86 százaléka abszolválja, 4,3 százalék pedig az elmaradt vizsgák, vagy a lezáratlan helyzet miatt nem végez.
A jelentés megjegyzi, hogy az egyetemi oktatásban az oktatás megszakítása átlagban 8,5 százalékos, az utóbbi évben viszont itt is emelkedett, a 2018-2019-es tanévben 9,6 százalékot mértek. (edupedu.ro)
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
