Intuíciók címmel a múlt hét csütörtökén nyitották meg Bokros Rozália, Bott Maya és Szamaránszky Emőke közös tárlatát a Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában. A műtárgyak szeptember 9-ig tekinthetők meg.
Örökzöld dallamok csendültek fel a kiállítás nyitányaként késő délután Kotiers András szaxofonján és Varga Zoltán Bendegúz zongorajátékával. Az alkalmi formáció Kozma József híres Hulló falevelek című sanzonjából lett dzsessz sztenderdjét adta elő sajátos hangulati körítéssel. Ezután a kiállítás háziasszonya, Tilajčík Edit vette át a szót, aki köszöntötte a képzőművészeket és a vendégeket, majd Balla Rita design- és művészetelemző méltatta az alkotókat. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás a maga műfaji sokszínűségében széles perspektíván mozog, mivel a kiállító térben jelen van az akril- és olajfestészet, de a textilművészet is, ennek ellenére számos párhuzam is található Szamaránszky Emőke festőművész, Bott Maya képzőművész és Bokros Rozália textilművész alkotásaiban.
A párhuzamot erősítette többek között az is, hogy mindhárman bősi lakosok, illetve hogy kiállított alkotásaikban zömében a kék szín árnyalatai dominálnak.
Szamaránszky Emőke kompozícióit áthatja a légiesség, a fényhez való viszonya bensőséges, érzi és érti annak használatát és kezelési módszerét. A színrétegeket úgy választotta, hogy a lágy, bársonyos vagy az élesen megcsillanó fény intenzív kifejezést kapjon. A fény színkeresése és a lágy felületek olyan képi megoldásokra tett kísérletek, melyek által Szamaránszky Emőke törekszik a belső benyomások, érzések, hangulatok, állapotok hiteles megragadására”,
– mondta a méltató.
Bott Maya absztrakt stílusának jellemzői az egymásra épített rétegek, emelte ki Balla Rita.
A kompozíciókon az eltérő formájú, nagyságú és különböző színű foltokat, különböző irányú és vastagságú, különböző hosszúságú és színű vonalak keresztezik. Bott Maya jellemzően természetközeli művészete képes feloldani az anyag és a tárgy feszített kapcsolatát egymással, amit végül sajátos formába rendez el”,
– húzta alá a design- és művészetelemző.
Balla Rita szerint Bokros Rozália művein is ez a természetfókusz és a geometrizáló formatartalom köszön vissza, aki az ősi japán sibori technikát alkalmazza textiljei megfestéséhez, melynek lényege, hogy különböző eljárásokkal az anyagok egyes részein taszítva a festéket, mintákat hozhatunk létre.
A technika végtelen lehetőséget kínál, hogy egyedivé és megismételhetetlenné tegye szöveteinek színét. Művészetének legjellemzőbb tulajdonsága, hogy játszik a formák kiszámíthatatlanságával, szövetkezve a lehetőséggel és egyesülve a véletlennel, mi szerint sokféle egyedi, változatos és megismételhetetlen mintát hozzon létre. Bott Maya spirituálisan absztrakt, míg Szamaránszky Emőke realista figuratív. Bokros Rozália mindkettő egyszerre. Mindhárom kísérletező típus. Törekszenek egyfajta érzéki, letisztult megnyilatkozásra.”
Az alkotókra jellemző a befelé fordulás és a kívülre való építkezés, az a transzcendens világ, ami a húszas évekbeli absztrakt művészetben is erősen jelen volt, nyomatékosította Balla Rita.
A kiállításmegnyitó végén újra Kotiers András és Varga Zoltán Bendegúz zenéje volt a kapocs a szó és a vizuális élmények között. Előadásukban a Csodálatos szerelem című szerzemény hangzott el, amelyet Wayne King, Victor Young és Egbert Van Alstyne írt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
