Hölgyeim és Uraim, azt hittem, Szingapúron már nem fog a javítás, mert szinte nincs mit.
Tévedtem. 2000-ben jártam ott utoljára. Leírhatatlan a fejlődés ahhoz képest is.
Az út egyszerűen óriási volt. Részletek jönnek.
Ami az egyik személyes élményt illeti: abban a hihetetlen élményben és megtiszteltetésben volt részem, hogy kedden együtt vacsorázhattam Chuan Poh Limmel, a szingapúri hadsereg korábbi parancsnokával, aki jelenleg Szingapúr tudományos fejlődését felügyeli közvetlenül a miniszterelnök alatt, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ottani kormányzójával, aki egy fantasztikus kínai hölgy és azzal a Bertil Andersson professzorral, aki a Nanyang Egyetemet a világ 24-ik legjobb helyéről a 11-ikre vitte.
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »