Egy több mint két évezreden át rejtve maradt félköríves előadóterem arról árulkodik, hogy Agrigento adott otthont a görög világ egyik első olyan intézményének, ahol a test és az elme együtt edződött.
A mai Agrigentóban, az egykori Akragas város szívében egy egyedülálló építményre bukkantak a kutatók. A több mint 2200 éves auditórium különlegessége, hogy egy monumentális tornacsarnok belsejébe építették be. A felfedezés nemcsak azt mutatja, hogyan kapcsolódott össze a fizikai és szellemi nevelés, de betekintést enged az ókori Magna Graecia (Nagy Görögország) egyik legfontosabb gyarmatvárosának oktatási gyakorlatába is.
Az előadóterem feltárását a berlini Freie Egyetem régészei, a Bari Műszaki Egyetemmel és az Agrigentói Templomvölgy Régészeti Parkkal együttműködve végezték. A Berlini Szabadegyetem által kiadott hivatalos közlemény szerint a felfedezés megerősíti: Agrigento úttörő szerepet játszott az értelmi nevelés állampolgári ideálként való integrálásában.
A Kr. e. 2. században épült agrigentói tornaterem már saját korában is ámulatot okozott hatalmas méreteivel, 200 méteres futópályáival és monumentális medencéjével. A görög „ép testben ép lélek” eszményének csúcsát képviselte. Az új felfedezés azonban mindent megváltoztat. A nyolc félköríves sorból álló, lépcsőzetes ülőhelyekkel ellátott auditórium körülbelül 200 fő befogadására volt alkalmas, és ez inkább emlékeztet egy intim színházra, mint egy hagyományos tanteremre. Az ilyen kialakítás lehetővé tette nemcsak az oktatást, hanem viták, retorikai versenyek és nyilvános előadások megrendezését is. Közvetlen kapcsolata egy téglalap alakú, padokkal berendezett teremhez arra utal, hogy egyaránt használták oktatási és kulturális tevékenységekre.
A legmeglepőbb azonban nemcsak az épület kora vagy állapota, hanem annak kivételes jellege: a nyugati mediterrán térségben nem ismertünk ilyen felszereltséggel rendelkező görög tornatermet ebből az időszakból. Sőt, hasonló szerkezetek csak több mint két évszázaddal később jelennek meg a görög világban, például a mai Törökországban található pergamoni tornateremben.
Az ásatások során a kutatók két, görög feliratú kőtömböt is találtak, amelyek segítenek rekonstruálni a komplexum mindennapi életét. Ezek megemlítik a tornaterem igazgatóját, és dokumentálják az öltözők (apodyterium) tetejének felújítását. Utóbbit egy nagylelkű polgár saját pénzéből finanszírozta. Ez a gesztus nem csupán nemes tett volt, hanem rituális felajánlás is a tornaterem védőisteneinek. Hermésznek, az ékesszólás és torna patrónusának, valamint Héraklésznek, a fizikai erő megtestesítőjének.

A puha mészkőbe gondosan vésett és vörös pigmenttel kiemelt feliratok feltehetően a Kr. e. 1. századból származnak. Ekkor Agrigento már római fennhatóság alatt állt. A politikai változás ellenére a város továbbra is ápolta a görög nyelvet, hagyományokat, és megőrizve a tornatermet a fiatalok képzésének központjaként. A szövegek rendkívül értékes információval szolgálnak, mivel Agrigentóban nagyon kevés klasszikus kori felirat maradt fenn. Az, hogy ilyen különleges helyen kerültek elő, azt jelzi, hogy ez a tér nemcsak oktatási központ volt, hanem a közösségi presztízs és láthatóság színtere is.
A Kr. e. 580 körül alapított Akragas városa Szicília egyik legvirágzóbb és kulturálisan legaktívabb települése volt. Hírnevét főként az impozáns Templomvölgynek köszönhette, ahol ma is állnak Zeusz, Héra és más olümposzi istenek szentélyeinek oszlopai. Az auditórium felfedezése azonban új dimenziót ad a város örökségéhez: a polgári nevelését, mint a közélet alappillérét.

A görög poliszokban a tornatermek nemcsak edzésre szolgáltak. Ezek voltak az ideális ember formálásának központjai. Célkitűzésük az volt, legyen mindenki erős, bölcs, ékesszóló és közösségi. Itt nemcsak atléták, hanem szónokok, filozófusok és jövőbeli vezetők nevelkedtek. Az auditórium félköríves kialakítása és a beszédre optimalizált akusztikája olyan törekvést testesít meg, amely messze túlmutatott a fizikai edzésen.
Az ismeretek sportkomplexumba való strukturális beépítésével Agrigento megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy évszázadokkal később a rómaiak átvették és továbbfejlesztették ezt a modellt. Bár az auditórium felfedezése máris nagy visszhangot váltott ki tudományos körökben, a régészek még nem zárták le a munkát. 2026-ra újabb ásatási kampányt terveznek az északra eső területeken. További tantermek, feliratok és tárgyak előkerülésére számítanak. Minden egyes kiásott négyzetméter megváltoztathatja azt, amit az ókori oktatás fejlődéséről tudunk. Az, hogy ez a tornaterem a görög világ nyugati peremén található, megerősíti azt, hogy az eszmék utaztak és alkalmazkodtak.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »


