Tóth Gy. László politológus kezdeményezésére kétnapos szabadkőműves konferenciát szerveznek Budapesten, ahol a titkos szervezetnek a magyar társadalomra gyakorolt hatását elemzik a téma előadói – tudta meg az Erdély.ma portál.
– Pont egy évvel ezelőtt Romsics Ignác akadémikus írása után robbant ki az úgynevezett szabadkőműves-vita, a történész ugyanis meseszerű magyarázatoknak nevezte azt, hogy a titkos szervezetnek bármilyen befolyása lett volna a trianoni eseményekre. Az elmúlt évtizedekben ezernyi példa van arra, hogy a történészek miként hamisítják meg a magyar történelmet. Ebben az esetben hasonlóról beszélhetünk, vagy ez egy olyan tabukérdés, amiről továbbra is jobb, ha nem beszélünk?
– A XX. századi magyar történelem bővelkedik sorsfordító eseményekben, amelyeknek a megítélése ma is megosztja a társadalom jelentős részét, sokszor valóságos hitvitáknak vagyunk a tanúi. Ezek aligha segítik a történések jobb megértését. Nem véletlen, hogy az emlékezetpolitika az egyik legellentmondásosabb kérdés. Különösen érzékeny terület a szabadkőművesség szerepének és jelentőségének megítélése a múlt század első két évtizedében. E téma sokáig tabunak számított: voltak évtizedek, amikor magára valamit is adó ember nemlétezőnek tekintette a szabadkőművességet. Következésképpen a történelmünkre sem lehetett semmilyen hatása. Mások szerint a történelem valamennyi eseményét zsidó szabadkőművesek irányították.
– A szabadkőművességgel kapcsolatban mi az a tény, ami tabukérdéssé teszi a szervezettel kapcsolatos bármilyen kutatást?
Miután Magyarországon elérhetővé és kutathatóvá vált a magyarországi szabadkőműves páholyok írásos dokumentációja, ezért már fölösleges hipotéziseket felállítani. Raffay Ernő történész munkásságának köszönhetően a mozgalmak dokumentációja lábjegyzetek és forrásmegjelölések formájában bárki számára elérhetőek. Ugyanakkor a tények értékelése és a folyamatok elemzése között lényeges eltérések vannak. A kanonizált történettudomány képviselői igyekeznek kicenzúrázni a magyarországi zsidók szerepét a szabadkőműves mozgalmakban, ideértve az 1918-19-ben történteket is. Az az állítás nyilvánvalóan hamis és történelmietlen, amelyik csak azt hirdeti, hogy a zsidóságnak semmiféle, vagy csak jelentéktelen szerepe volt például a Tanácsköztársaság létrejöttében és annak tragikus következményeiben.
A korabeli dokumentumok alapján kijelenthető, hogy a korabeli zsidóság értelmiségi elitje jelentős és megkerülhetetlen szerepet játszott a XX. század első két évtizedében.
Értelmetlen vállalkozásnak tűnik ennek kétségbevonása vagy letagadása. Nevetséges, hogy zsidó származású szabadkőművesek önálló kötetben dolgozzák fel a szabadkőművesség történetét, anélkül, hogy a zsidó szót leírták volna. Ez olyan, mint a kommunisták története – kommunisták nélkül.
– „Nehéz alátámasztani, hogy a magyar szabadkőművesek rosszabb hazafiak lettek volna, mint a románok” – nyilatkozta a vitával kapcsolatban Ablonczy Balázs történész a Tanácsköztárság mai szellemi örökösének számító Népszavában. Raffay Ernő több könyvet írt ennek az ellenkezőjéről szabadkőműves levéltári forrásokra hivatkozva, amelyet mindmáig senki nem cáfolt. Kutatásaiban konkrétan az áll, hogy a magyar államot, a magyar identitást megszüntetni akaró bolsevizmus, a Tanácsköztársaság szellemi hátországa a szabadkőművesség volt.
– Nehéz eldönteni, hogy a megfelelési kényszer vagy az elfogultság, esetleg a butaság áll az ilyen kijelentések mögött.
– A történettudományban ma már teljesen elfogadott tudományos módszer, hogy bizonyos eseményeknél nem hagyható figyelmen kívül a különböző informális vagy titkos hálózatok befolyásoló szerepe. Borvendég Zsuzsanna Niall Ferguson nemzetközi szinten ismert történész munkáin keresztül pont erre hívta fel a figyelmet a vitában. Korábban miniszterelnöki főtanácsadóként a magyar történelmet befolyásoló események közelében volt. Érezte-e bármilyen hálózat befolyásolását? Tényleg figyelembe kell venni a rejtett hálózatokat is?
– Hálózatok mindig léteztek, de nem misztifikálnám őket. Tagjai megszállott, önző,hiú, karrierista, hatalomvágyó, pénzéhes emberek. Vagy pszichopaták. Ennek ellenére név szerint ismerjük őket, a rejtett szervezeteiket és az alig rejtett céljaikat is. Az eseményeket – a véletlenek közreműködésével – mindig emberek alakítják, formálják. Olyan is. A szabadkőművességgel kapcsolatban egy olyan szervezetről beszélünk, akiknek tagjai a politikai céljaikat a titkosság mögé bújva próbálták leplezni és elérni. Ennek hátteréről rengeteg dokumentum áll rendelkezésre, ezért is fontos napirenden tartani a kérdést, hiszen ma is okulhatunk belőle.
– Magyarországon az elmúlt évtizedekben a legjelentéktelenebb eseményekről is konferenciák tucatjait szervezték meg, miért nem gondolt senki arra, hogy talán érdemes lenne a Magyarország történelmét jelentősen befolyásoló titkos szervezetről is egy hasonlót fórumot létrehozni?
– Fontosnak tartom, hogy a megosztó és feldolgozatlan kérdésekben tudományos diskurzust folytassunk. Pont ezen szeretnénk változtatni, ezért kezdeményeztem egy olyan kétnapos konferenciát, aminek célja a Magyarországon működött szabadkőműves páholyok történetének áttekintése, megalakulásuktól napjainkig. A felkért előadók a titkos szervezetnek a magyar társadalomra gyakorolt hatását elemzik. Ilyen még nem volt, ez lesz Magyarország történetének első szabadkőművesekkel foglalkozó konferenciája. Az előadásokra itt lehet jelentkezni.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
