Érdekes bejelentés érkezett Róbert Dobrovodský ombudsmantól: az ő kérésére sem tudta kiadni a Védelmi Minisztérium azt a „jogi elemzést”, amely alapján tavaly a már megbukott Heger-kabinet vélhetően alkotmányt sértve átadta Ukrajnának Szlovákia 13 MiG-29-es vadászgépét. Az ok prózai: sem a védelmi tárca, sem az alá tartozó szervezeti egységek nem rendelkeznek ilyen jogi elemzéssel, vagyis nem találták vagy eleve nem is létezett Naďék hadicsele, amivel szó szerint egy országot vertek át.
Az ombudsman az információhoz való hozzáférés jogára hivatkozva kérte ki a dokumentumot, amely a Heger-kabinet egyik legellentmondásosabb döntéseinek lényegét világítaná meg. Az ombudsman azonban azzal szembesült, hogy sem a védelmi tárcának sem alárendelt szervezeteinek nincs birtokában ilyen dokumentum.
Ráadásul még csak nyoma sincs egyetlen hivatalos dokumentumnyilvántartásban sem – márpedig ha nem iktatták, akkor nem is lehetett akkora fajsúlyú, hogy egy ilyen döntést lehessen meghozni.
2023 márciusában Eduard Heger akkor már csak megbízott (bukott) kormányfő rábólintott, hogy Szlovákia átadjon 13 MiG-29-es vadászgépet Ukrajnának. Az átadás leghangosabb támogatói Jaroslav Naď akkori védelmi miniszter (ma a Demokrati párt elnöke, háborús héja) és Rastislav Káčer akkori külügyminiszter (ma az Atlantic Treaty Association alelnöke, magyargyűlölő háborús héja) voltak.
A MiG-ek átadásának fő dilemmája az volt, hogy Heger kormánya négy hónappal korábban megbukott, és az alkotmányos szabályok szerint egy megbízott kormánynak nem lett volna joga „fajsúlyos külpolitikai döntéseket” hozni.
Hegerék azzal érveltek, hogy a MiG-ek átadása nem fajsúlyos külpolitikai kérdés, annak ellenére, hogy egy háborúban álló országnak átadott támadófegyverekről volt szó, amit egy atomhatalommal szemben használt fel Ukrajna. Összehasonlításul, az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint egy megbízott (korábban megbukott) kormány már arra sem jogosult, hogy bírákat delegáljon nemzetközi bírósági intézményekhez – nemhogy szlovák fegyvereket küldjön a frontra.
A probléma áthidalására Heger, Naď és Káčer valóságos bűvészmutatványt mutatott be. Heger kijelentette, hogy a kormány a döntés teljesen az Alkotmánnyal összhangban hozta meg, és még Zuzana Čaputová államfőt is értesítették, aki egyetértett a MiG-ek átadásával.
Az alkotmányos kétségek elhessegetése céljából Jaroslav Naď kiállt a sajtó elé, és elkezdett lobogtatni néhány nyomtatott oldalt, azt állítva, hogy egy hivatalos jogi elemzésről van szó, amely bizonyítja, hogy a fegyverek átadása teljes mértékben összeegyeztethető az Alkotmánnyal.
Ám egyetlen oldalt sem hozott nyilvánosságra az általa csak távolról mutogatott dokumentumból. Arra hivatkozott, hogy az „elemzés” szerzőjét az akkor ellenzék (Robert Ficoék) meghurcolnák, ha nyilvánosságra hozná a teljes szöveget.
A szöveg értelmében ezután Heger keresztülvitte a kormányon a MiG-ek átadását, Rastislav Káčer külügyminiszter pedig kiállított egy dokumentumot arról, hogy a MiG-ek kérdése „nem fajsúlyos külpolitikai kérdés”. A jogi és alkotmányos szabályozást tehát egy politikai állásfoglalással tolták félre az asztalról, hogy ne okozzon gondot – legalábbis, egy ideig.
Hamar kiderült, hogy csak szemfényvesztésről volt szó, amivel szó szerint átverték a palánkon az egész nyilvánosságot. Naď ugyanis – miután Káčer benyújtotta lemondását és ezzel megpecsételte a már megbukott kormány sorsát – távozása előtt nyilvánosságra hozta az általa lobogtatott dokumentumot.
Egy mindössze 7 oldalas dokumentumról volt szó, amelynek tartalma egyáltalán nem indokolta volna a titkosítást. Nyilvánvaló volt, hogy Naď azért titkosíttatta, hogy nem okozzon politikai kellemetlenséget az igazság.
Ez a hét oldal ugyanis semmilyen mélyelemzést nem tartalmazott, semmi olyan kijelentést, amely megcáfolta volna a MiG-ek átadása körüli alkotmányos kétségeket. Sőt, nem tudott az Alkotmánybíróság által hozott korábbi döntésekre hivatkozni. Helyette a kormányprogramra apellált, holott az nem egy jogi-alkotmányjogi dokumentum – csak egy politikai nyilatkozat.
Sokan azzal hívták fel a figyelmet a turpisságra, hogy ha az alkotmány nyilvánvaló megsértését Hegerék megúszhatják csak azért, mert a kormányprogram szellemében jártak el, akkor szigorúan elméletben egy romák kitelepítését tartalmazó kormányprogram teljesítéséért sem lehetne törvényi felelősségre vonni a kormány tagjait. Ez pedig önmagában is abszurd körülmény.
Az eddigi információk tehát arra utalnak, hogy valódi jogi elemzés, amit hivatalosan iktattak és felhasználtak a védelmi tárca illetékesei az alkotmányos kétségek eloszlatása érdekében, sosem létezett. Volt ellenben egy hétoldalas, szubjektív politikai leirat, amit Naď a sajtó előtt lobogtatott, majd bukásakor közzétett a közösségi oldalán.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
