Így neveld a négeredet

Így neveld a négeredet

A hónapok óta tartó BLM-terror világosan és végérvényesen megmutatta, mekkora a baj a nyugati civilizációban. Magam előtt látom leperegni, ahogy a jövő liberális történészei és romlott társadalomtudósai (az optimistább verzió, hogy nem is lesznek ilyenek) George Floyd "brutális halálától" eredeztetik az "egyenlőségért harcoló" néger hordák "szabadságharcát", miközben mélyen hallgatnak arról, hogy mégis hogyan tudtak egyik percről a másikra ekkora felfordulást okozni.

A drogos néger halála után valósággal berobbantak az erőszakos tüntetések, mintha csak erre vártak volna. Lehetetlen, hogy pillanatok alatt ilyen szintű országos mozgósítást vigyen véghez bárki is, mint ahogy a rendőrség szisztematikus leépítésének ötlete sem a (jó esetben) 60 IQ-val rendelkező BLM-négerektől jön. Félreértés ne essék, nagyon is tetszik nekik, ami zajlik, hiszen lételemük az anarchia és a káosz, de a tüntetőkkel egyszerre, bizony nem csak az utcán, de sokkal fontosabb helyeken is ugrásra készen álltak a "megfelelő emberek". A stációk felkutatása, hogy miként jutottunk idáig, alapvető feladata lesz a mindenkori radikális jobboldali értelmiségnek, mint ahogy annak legalább részleges feltárása is, hogy kik játszanak/játszottak kulcsszerepet a fehér rassz elleni merényletben. Nevek, szervezetek már most is "jönnek szembe" velünk bőven, de a konkrét esetek ismertetésén túl nem állt össze kerek egésszé a történet, és lehetséges, hogy soha nem is fog. Ám még a legapróbb hírek, információk publikálásával is közelebb juthatunk legalább egy-egy részigazsághoz, hiszen aki azt hiszi, vagy elhiszi, hogy csupán "egyetlen egy Soros György" van, az nem látja a fától az erdőt.

Ha valamivel az ember sokat foglalkozik, akkor akarva-akaratlanul eszébe jutnak kellemes, vagy éppen nem kellemes múltbéli emlékek, amelyek akkor és ott jelentős hatást gyakoroltak rá. Így jutottam el újra (egy kis baráti segítséggel) egy rég nem látott rövid rajzfilmhez, amit anno még a YouTube-on láttam. Ez az internetezésnek abban az időszakában volt, amikor a közösségi oldalak és a videómegosztó portálok nagy népszerűségnek örvendtek ugyan, de az ember nem, vagy csak nagyon ritkán találkozott cenzúrával. Az a pár év volt ez, amikor már sokan facebookoztak, de szabadon osztogathattunk kuruc.infós linkeket, "Minden napra egy Adolf Hitler-idézet" alkalmazást használtunk, kendőzetlenül leírhattuk mindenféle kódnyelv nélkül az igazságot, sőt, ekkor portálunknak még saját Facebook-oldala (is) volt! Ezt a mindössze 5 és fél perces rajzfilmet is bőszen osztogattam, azóta a YouTube-ról persze már régen törölték (vagy én nem találtam meg, de erre kicsi az esély). Egy másik videómegosztó portálon azonban History of Multiculturalism néven fellelhető, ha jól emlékszem én anno Támadás a fehér nemzetek ellen címmel ismertem.

Az alkotás egészen fantasztikus, már-már gyermeki módszerekkel magyarázza el az 1920-as évektől kezdődően, hogyan jutottunk el idáig. Teszi ezt jobbára – egyetlen egy szót leszámítva – nonverbális eszközökkel (a videó végén található, immáron "élőszereplős" bejátszást nem belekalkulálva) és kiváló zenei aláfestéssel. Nagyszerűsége abban rejlik, hogy sehol sem téved egy pillanatra sem, a megalkuvás még csak legapróbb jeleit sem tükrözi, mégis megérti még a "legegyszerűbb" ember is, hogy mit szeretne elmesélni nekünk a rövid rajzfilm.

//videa.hu/player?v=ByLc56pccrdOrM2X

Hírdetés

A történelmi áttekintésen túl alapvető kérdés, hogy a nem túl távoli jövő vajon tényleg így végződik majd? Minden esély megvan rá. A populisták által leuralt jobboldalon általában mélyen hallgatnak arról, milyen szerepe van a zsidóságnak ebben az egész felfordulásban, de nem túl fárasztó kutatómunka után, azért csak-csak kibújik a szög a zsákból, mint ahogy itt is. Persze Voltaire óta tudjuk, hogy mindig annál van a hatalom, akit tilos kritizálni, az igazság kendőzetlen kimondására pedig a nálunkénál sokkal jobb korszakokban is csak egy-egy maréknyi ember vállalkozott az esetek többségében. Mindenesetre a fehér civilizáció kiirtására tett kísérlet könnyen a visszájára fordulhat, már csak a születésszámokat is figyelembe véve. A harmadik világ jövevényei, vagy a különböző keverékek jóval gyorsabban szaporodnak, mint az európaiak, de jóval szaporábbak a zsidóknál is, akiket ráadásul szintén nem kedvelnek túlságosan. A gyarmati világ bukása óta pedig a legtöbb afrikai állam bebizonyította, hogy nem képesek egy országot normális körülmények között vezetni.

A jövőbeli kilátások nem túl rózsásak, s ha valamilyen isteni csoda folytán megmenekül a fehér civilizáció, az csak annak lesz köszönhető, ha az elnyomásban sínylődő fehér nemzetek úgy kelnek fel, mint ahogy a Németországot szimbolizáló figura tette a szóban forgó rajzfilmben. Másként nem megy, mert, ahogyan a mese is megmutatta, vagy kerek egészben szemléljük a történéseket, vagy sehogy.

"A capite foetet piscis", vagyis "fejétől bűzlik a hal". A négerek csak mindenkori eszközei egy sokkal rafináltabb és okosabb hatalomnak (üdítő perceknek lehetünk tanúi, amikor szökőévenként ezt egy-egy védett kiskedvenc is felismeri, mint ahogy a magyarországi cigányok sem a "polcukon található díszes jogtár" miatt kenik-vágják annyira az összes jogukat, a kötelességekkel ellentétben.

Ha a History of Multiculturalism rajzfilm 5 és fél percét értelmezzük és átlátjuk, már akkor többet tudunk, mint a meg- és félrevezetett társadalom 70-80%-a. Becsüljük meg ezeket a különleges, "vadon termő" értékeket!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »