A Szlovák Gázművek (SPP) közös nyilatkozatot írt alá kedden más szlovákiai, magyarországi, osztrák és olasz energetikai vállalatokkal illetve iparági szervezetekkel az Ukrajnán keresztüli gáztranzit fenntartása mellett. Mint ismeretes, Ukrajna nem hajlandó meghosszabbítani az orosz gáz tranzitjáról szóló szerződést, ami gázhiányt ugyan csak kisebb eséllyel okozhatna, áremelkedést viszont borítékolhatóan hoz majd magával. A szerdán aláírt memorandum az EU-tól próbálta rábírni, hogy járjon közre az érintett országok energiaellátása érdekében. A válasz – mint már annyiszor – elutasító volt.
Az Ukrajnán keresztül érkező gáz tranzitja jövő év elejével megszűnik, ami azt jelenté, hogy évi 14 milliárd köbméternyi gáztól esik el Európa. Az SPP-nek a pótlás minimum 150 millió eurós többletköltségbe kerülne, a szlovákiai piac együttesen pedig 220 millió eurós többletkiadással nézne szembe az ukrán döntés miatt.
Nem véletlenül az SPP viszi a prímet a gáztranzitot érintő tárgyalásokon. A leginkább Szlovákiát érinti a gázáramlás esetleges leállása, mert 60 százalékban az ukrajnai gáztranzittól függ ellátása. Hivatalosan az SPP már biztosított alternatív forrásokat, amelyeket még nem aktivált, de rendelkezésre állnak. Ugyanakkor ez csak a gázt biztosítja, az árakat nem.
Tágabb összefüggések
Fontos megérteni, hogy az orosz-ukrán háború egyik legfontosabb következménye az volt, hogy Európa rohamtempóban állt le az olcsó orosz nyersanyagforrásokról, köztük a gázról.
Ennek következtében roppant meg például a német ipar is. Jelenleg van a piacon földgáz, ám Európa nem csak az orosz vezetékes gázról, hanem a szállítások biztonságáról is lemondott.
Az alternatív megoldás az LNG, csakhogy az LNG-t a globális piacon kell beszerezni, versenyezni kell Ázsiával, többet kell érte fizetni. Ráadásul, míg a gázvezetéket nem lehet csak úgy átirányítani egy másik célországba, addig az FOB kereskedelmi paritáson szállító tankerhajókat könnyedén át lehet irányítani a jobban fizető ügyfél kikötőjébe.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a globális LNG-szállítások zöme a Perzsa-öbölből indul, vagyis egy közel-keleti széles konfliktus azonnali gázválságot idézne elő. Európának nincs képessége a Közel-Keleten szerepet vállalni, így ezen a téren is ki lenne szolgáltatva az USA-nak – egyébként a háború kitörése óta Európa szinte minden területen kiszolgáltatja magát az USA-nak.
Ukrajna makacs
Ukrajna nem hajlandó fenntartani az orosz gáztranzitot, ami egyébként elég paradox körülmény. A háború alatt sem semmisültek meg az Ukrajnán keresztül érkező gázvezetékek: az oroszok azért nem támadták őket, mert el tudták adni a terméküket, az ukránok azért, mert tranzitbevételük volt belőle.
Kijev részben brüsszeli nyomásra nem tágít, így nagy valószínűséggel január elsejétől leáll az orosz gáz tranzitja Ukrajnán keresztül. Hogy ez miért jó Európának, az továbbra is rejtély. Annyi biztos, hogy olyan EU-n kívüli tagállamoknak, mint Norvégia, Nagy-Britannia és USA, előnyös. Az amerikai LNG aránya európai LNG-importban a háború kitörésével gyakorlatilag közel nulláról 20 százalékra ugrott.
Európát a súlyos következményektől egyelőre az időjárás mentette meg. Nem volt különösebben hideg tél, mióta 2022 nyarán elszálltak az energiaárak, így nem is kellett durva energiaigényt sem menedzselnie a kontinensnek. Arra számítani azonban, hogy ez a szerencse kitart, enyhén szólva is lutri.
A szóban forgó memorandumot az SPP-n kívül a cseh EPH kezében lévő szlovák Eustream gázvezeték üzemeltető, a magyar MOL és MVM és még sok más nagy ipari szövetség és vállalat írta alá.
És jött a lesújtó válasz Brüsszelből
Mindössze órákkal a memorandum aláírása után jött a válasz Brüsszelből. Az Európai Bizottság mereven elutasította a memorandumot, azt hangoztatva, hogy nem vesznek részt az ilyen tárgyalásokon, és nem támogatják a gáztranzit folytatását sem.
Tegyük hozzá, hogy Brüsszel egy vasat sem ad arra, hogy az érintett országok többletköltségét kompenzálja, vagy épp a gázvezeték-infrastruktúrát lehessen bővíteni. Rendkívül beszédes, hogy az Európai Bizottság már teljes mértékben elválasztja magát a tagállamok érdekeitől. A válasznyilatkozatban ugyanis az szerepel:
„A Bizottságnak nem érdeke az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit folytatása„
Ebben a mondatban benne van, hogy Brüsszel jelenlegi vezetésének olyan érdekei vannak, amelyek nem egyeznek a tagállamok érdekeivel. Költői kérdés, hogy akkor kit is képvisel az Európai Bizottság..?
Nem lenne olyan drámai a helyzet, ha nem egy olyan kulcsfontosságú területről lenne szó, mint az energiaellátás.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
