Farkas András nyugdíjszakértő a friss hírlevelében összeszedte a 2025-ben érvényes és várható szabályokat az idősek ellátásával kapcsolatban.
Nyugdíjkorhatár
Nem változott, 2025-ben is 65 év a nyugdíjkorhatár. Jövő évi nyugdíjba vonulásra felkészülhet az 1960-ban született évjárat mindazon tagja, aki még nem kedvezményes nyugdíjas.
Nők kedvezményes nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2025-ben sem. Egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. (Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.)
Nyugdíjmegállapítás
A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során alkalmazandó új valorizációs szorzók várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott valorizációs szorzók.
Nyugdíjemelés
2025. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel.
Ha jövőre a 2025. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2025. januári emelés mértékét, akkor 2025. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
13. havi nyugdíj
A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2025. februári nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100 százalékával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.
A gyakorlatban ez eddig is így történt, a törvényi feltételekben azonban történt két apró módosítás:
Ennek következtében azok a nyugdíjasok, akik jövő januárban elhaláloznak, már nem válnak jogosulttá a 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő közeli hozzátartozó (vagy az örökös) nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
Nyugdíjprémium
Ha a 2025. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot, akkor 2025. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság. Erre a költségvetési törvényben foglalt előrejelzés alapján egyelőre nincs esély (a becsült GDP-növekedés jövőre 3,4 százalék lesz).
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2025-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre. A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a jövőre változatlanul 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
A nyugdíj – a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja – mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2024-ben sem korlátozza semmi.
Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben is főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett. Az ő esetükben a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján az illetményük mellett a nyugdíj is szabadon fölvehető.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén még 2025-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere.
Egyéb ellátások melletti munkavégzés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2025-ben sincs sem időbeni, sem kereseti korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása: ez 5 234 400 forint lesz.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.
A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szintén szüneteltetik, de az ilyen ellátásokban részesülők számára is megigényelhető az ellátásuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés.
Az öregségi teljes nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege
2025-ben a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege változatlanul 28 500 forint lesz. Az árvaellátás minimális összege 2025-ben változatlanul 50 000 forint lesz.
Méltányossági lehetőségek
2025. január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja viszont változatlan marad:
140 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedik a rendkívül indokolt esetben csak a Magyar Államkincstár Központ által engedélyezhető egyszeri segély megállapíthatósági jövedelmi korlátja.
Miután 2025-ben az egyszeri segélyre változatlanul csak 600 millió forin, a méltányossági nyugdíjemelésre pedig mindössze 100 millióval forinttal több, összesen egymilliárd forint fordítható, érdemes a jogosultaknak mielőbb, már január első napjaiban benyújtani a kérelmüket, mert nagyon gyorsan elfogyhat a rendelkezésre álló méltányossági keret.
A Nyugdíjguru végezetül arra is felhívja a fiugyelmet, hogy 2025-ben európai összehasonlításban Magyarország továbbra is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad: a nyugdíjkasssza a jövő évre tervezett GDP mindössze 7,45 százalékát teszi ki, ami fájdalmasan elmarad az Európai Unió 10,9 százalékos átlagától.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
