Nemcsak a levegőt tisztítják, de segíthetnek az allergiák enyhítésében, a szorongás csökkentésében, sőt akár a gyomorbántalmakon is.
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – e mondást szinte mindenki ismeri, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen hatással vannak ránk a növények? A WebMD most annak járt utána, hogy a szobanövények és általában a növények gondozása, jelenléte hogyan hatnak az egészségünkre. Mutatjuk, mire jutottak – írja a Házipatika.com.
Kutatók megállapították, hogy azokban a helyiségekben, ahol szobanövények is vannak, sokkal kevesebb a por és a penész, mint ahol egyáltalán nincs egy zöld növény sem. A levelek és a növények más részei ugyanis természetes szűrőként működve felfogják az allergéneket és más levegőben terjedő részecskéket. A kis fényigényű és minimális gondozást igénylő növények, mint például a Délkelet-Ázsiából származó rákvirág (Aglaonema) vagy a vitorlavirág (Spathiphyllum), más néven békeliliom például tökéletesek erre a feladatra. De a fokföldi ibolyák és hasonló strukturált levelű zöldek még jobbak a szálló részecskék „befogásában”. Óvakodjunk azonban az olyan szobanövényektől, melyek spórát vagy pollent szórhatnak.
A növények nem csak a környezetünket dobják fel, de a hangulatunkat is javítják. Kimutatták, azok az alkalmazottak, akik szobanövényekkel teli irodában dolgoznak, hajlamosabbak jobban érezni magukat munka közben, kevesebbet aggódnak és ritkábban mennek betegszabadságra. Érdemes kipróbálni, hogy mit tesz a hangulatunkkal, ha szobánkban egy csokor virág virít, vagy például beszerzünk egy csüngő szégyenlősvirágot (Aeschynanthus radicans), mely pompás pirosas virágaival üde színfoltja lehet bármely helyiségnek.
A csüngő csokrosinda vagy más néven zöldike (Chlorophytum comosum) az egyik legnépszerűbb szobanövény Magyarországon. Azt azonban már kevesen tudják, hogy jelentősen képes megnövelni a szoba páratartalmát. Ez télen a fűtés, nyáron a légkondicionálás miatt is fontos lehet, mivel ilyenkor a szoba levegője jóval szárazabb lehet. A hideg évszakban ez nemcsak bőrszárazsághoz vezethet, de növeli annak az esélyét is, hogy elkapjunk valamilyen légúti fertőző betegséget. Egy tanulmány szerint néhány cserépnyi zöldike képes volt a vizsgált hálószoba relatív páratartalmát 20-ról 30 százalékra növelni.
A szőnyegek, a festékek, a tisztítószerek, a nyomtatók és a tinták, valamint sok más beltéri tárgy illékony szerves vegyületeknek nevezett szennyező anyagokat bocsát ki magából. Ezek felgyűlhetnek a levegőben és irritálhatják a szemünket, a bőrünket, ronthatnak az asztmánkon vagy nehezíthetik a légzést. A szobanövények azonban képesek ezeket az illékony szerves vegyületeket felszívni. A legjobb légtisztító növények között tartják számon például a közönséges borostyánt (Hedera helix), az aszparáguszokat (például az Asparagus densiflorust), vagy a sárkányfát (Dracaena marginata).
Sokan tartanak zöldfűszereket a konyhaablakban. Ha eddig esetleg nem lett volna köztük menta vagy bazsalikom, akkor érdemes lesz azokat is beszerezni. Nem elég, hogy szépek, de mindkettő segíthet a gyomorbántalmak enyhítésében is. A menta vagy borsmenta ráadásul elég igénytelen növény is, így tartása sem kíván túl nagy erőfeszítést, cserébe viszont segít, ha puffadással, gázokkal vagy más emésztési problémákkal küzdünk.
Ez az apró, illatos, lilás virágzatú növény évszázadok óta a legfontosabb gyógynövényeink egyike. Olaját forró vízbe csepegtetve, vagy párologtatóba téve inhalálhatunk vele, masszázsolajba keverve is kiválóan használható, leveleit pedig akár teaként is fogyaszthatjuk. Néhány tanulmány azt sugallja, a levendula segíthet oldani a szorongást.
Talán már nincs is olyan ember, aki ne tudná, az Aloe vera leveleiből kinyerhető gél milyen csodaszer, főképp kisebb égésekre, napégésre. Enyhítheti tovább a pszoriázist vagy más bőrbetegségeket is. Az arra alkalmas fajták levét fogyasztva enyhíthető a szorulás is.
A növények fotoszintetizálás közben, azaz amikor a napfényt átalakítják táplálékukká, szén-dioxidot vesznek fel a levegőből és oxigént bocsátanak ki. Egyes fajok, mint például a gerberák vagy százszorszépek azonban még naplemente után is adnak le oxigént. Érdemes ezekből a növényekből a hálószobába is tenni, az oxigéndúsabb levegő ugyanis hozzájárulhat a nyugodtabb alváshoz.
Ha napról napra érezzük a hétköznapok ránk nehezedő súlyát, érdemes beszereznünk például egy kúszó filodendront (Philodendron scandens) vagy egy anyósnyelvet (Sansevierias trifasciata), melyek segíthetnek relaxálni. Több tanulmány is kimutatta, melyben az emberek vérnyomását, pulzusát és stresszhormon-szintjét (kortizol) mérték nehéz feladatok elvégzése közben, hogy azoknál jóval alacsonyabb minden érték, akik növények közt dolgoznak.
Hisszük vagy sem, de a növények az agyi teljesítményünkre is igen pozitív hatással vannak. Segíthetnek, hogy jobban teljesítsünk a teszteken, megkönnyítik a koncentrációt, javíthatják a memóriát. Egy kísérlettel például bizonyították, hogy azok a diákok, akiknek a tantermében három cserép szobanövény volt, jobban teljesítettek a matek, a helyesírás, a szövegértés és a természettudományi teszteken, mint a zöldek nélküli osztálytermekben vizsgázó gyerekek. Most, hogy a járvány miatt sokan home office-ban, azaz otthonról kénytelenek dolgozni, érdemes megfontolni, hogy beszerezzünk íróasztalunkra (vagy mellé) például egy bambuszpálmát, hogy magunk is megtapasztaljuk, van-e jótékony hatása ránk nézve, vagy sem.
Beteg embernek egy csokor virágot vinni valójában több mint egy gesztus. Kutatások ugyanis bizonyították, hogy azok, akiknek a szobájában virág vagy bármilyen cserepes növény van, vagy legalább a természetet látják az ablakon kitekintve, gyorsabban gyógyulnak fel egy műtét után. Sőt, kimutatták, hogy ilyen körülmények között a betegek a fájdalmat is jobban tolerálják és kevesebb gyógyszerre van szükségük. Ha legközelebb látogatóba megyünk, vigyünk egy cserép orchideát, hátha beválik.
Néhány terapeuta a kertészkedést is beveti a kezelések során, hogy ezzel segítsen depressziós, skizofrén vagy más pszichiátriai betegséggel küzdő páciensén. Az élő növények gondozása ugyanis csökkentheti a szorongást, javíthatja a koncentrációt és enyhítheti a depresszió tüneteit. A növények közelsége, gondozása emellett segíthet a traumafeldolgozásban, javíthatja a demensek állapotát, és általánosságban is jót tesz az idősotthonokban élők egészségének.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
