„Bele van kalkulálva a rakodók bérébe, hogy szajréznak” – foglalta össze a Liszt Ferenc téri csomaglopási botrány lényegét az Indexnek egy rakodómunkás. A neve elhallgatását kérő informátor elmondása szerint azért volt hajlandó beszélni, mert a budapesti repülőtéren uralkodó állapotok idővel azt is a bűnbe sodorják, aki amúgy becsületesen végezné a munkáját. A csomagok fosztogatása ugyanis folyamatos probléma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” – magyarázta a folyamatot.
A repülőgépnél viszont már több évtizedes rutinnal folyik a munka. A rakodók háromfős brigádokban dolgoznak. Egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, többnyire a fóliával betekert bőröndökből.
A rakodó feladata a legösszetettebb. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy a csomagban érték lehet, az épített fal mögé dobja. Itt lép be a fosztogató, aki gyorsan kinyitja, átkutatja a bőröndöt, hogy végül visszazárva berakja a többi közé.
A csapat nem véletlenül dolgozik ilyen szervezetten.
A gép feltöltésére legfeljebb fél óra van. Három ember munkáját pedig csak kettő végzi, mert egyikük a nyitogatással foglalkozik.
Joggal vetődik fel, hogy miért nem figyelnek oda erre a zónára is. Mint kiderült, elvileg több ponton is ellenőrzik a repülő poggyászterét.
"Vannak rendőrök, akik időnként jönnek, de őket a legkönnyebb kiszúrni. A repülőtéren minden kocsin van valamilyen cégjelzés, ha civil autót látunk, akkor egyértelmű, hogy ők a rendőrök" – magyarázta az informátor.
A poggyásztérben dolgoznak persze biztonsági őrök is, akik kamerával rögzítik, hogy minden szabályszerűen menjen.
"A rakodók szólnak az őröknek, hogy mikor fordítsák más felé a kamerát" – mutatott rá a férfi arra, hogy mennyire egyszerű kijátszani ezt a biztonsági intézkedést is.
És hogy miért hajlandó falazni még az őr is?
Ezek nyomott órabérű emberek, akik valamennyi pénzért összejátszanak a rakodókkal. De volt olyan is, hogy a munkások mondták az őröknek: ha mindent lekameráztok, akkor jövő héten már ti pakolhatjátok a csomagot, mert mindnyájan elmegyünk a picsába.
E két pont egyébként a kulcsa a budapesti repülőtéren uralkodó állapotoknak. A csomagfosztogatás oka egyrészről a munkások alacsony bére, másrészről a munkaerőhiány – derül ki az informátor leírásából.
„Ezer forintos órabérért végzünk nagyon nehéz munkát. Naponta több tonna csomagot is megemelünk. A kerozingőzben, sokszor térden kell dolgozni, ami tönkreteszi az ízületeket, a hallásvédő, amit kapunk, semmit nem ér, biztos a halláskárosodás. Én magamnak vettem jó hallásvédőt. Így nem éri meg senkinek” – vázolta a munkakörülményeket.
Ezek után érthető, ha szinte halászni kell az embereket a munkára.
Annyira nincs ember, hogy bárkit felvesznek. Elvileg van átvilágítás, de tudok olyan embert, akinek rendőrségi ügyei voltak, volt büntetett előéletű, mégis felvették. Van tanfolyam és vizsga, de az úgy megy, hogy a vizsgáztató lediktálja a választ, hogy mindenki átmenjen.
És amúgy is teljesen követhetetlen, hogy ki dolgozik rakodóként, mert a harmadik alvállalkozó foglalkoztatja az embereket. Annyira kevés az ember, hogy volt olyan munkás, akit kirúgtak, de pár hétre rá már ugyanott dolgozott, csak egy másik alvállalkozónál.
A munkások ráadásul nem a teljes fizetésükre vannak bejelentve, a pénzük egy részét zsebbe kapják. A férfi szerint ügyeskedés nélkül, de napi 10 óra munkával havi 200-240 ezer forintot kapnak, okoskodással viszont ennek a három-négyszeresét is megkeresik.
Minden arra épül, hogy a munkás megcsinálja magának.
Véleménye szerint a káros gyakorlat könnyen megszüntethető lenne, ha az embereket megfizetnék. „Halljuk, milyen összegeket fizetnek a légitársaságok a kiszolgáló cégeknek. Lehetne fizetni, de valójában senkit nem érdekel, hogy mi történik a csomagokkal.”
Pedig a morál egyre csak romlik. A rakodómunkás arról mesélt, hogy a Malév idejében még uralkodott valamifajta betyárbecsület a fosztogatók közt. Ezer dollár felett loptak el pénzt, és maximum annak 40 százalékát, idézte a régi jó időket. A távozó csomagokat nyitogatták, az érkezőket nem. Ez utóbbinak egyébként inkább gyakorlati oka volt. „Ha az érkező csomagot piszkálják, hamar lebukhatnak. Még pakolnak a munkások, amikor az utas jelenti a lopást. De ma már ez sem számít. A repülőtéren nyílt titok, hogy mi megy.”
Arra a kérdésre, hogy a repülőtéri dolgozók egyfajta maffiaként működtetik az ipart, a rakodó nemmel felelt.
A cégvezetőkkel nincs kapcsolat. A szolgálatvezető kap pénzt, hogy jó járatra ossza a brigádot. A biztonságiak kapnak jattot.
Így védje a csomagját
A létező szocializmus aranyéveit idéző leírás után a rakodómunkás reményteli információkat is megosztott. Nem a helyzet javulásáról beszélt ugyan, hanem csak arról, hogyan óvhatjuk meg a csomagjainkat. Szerinte fontos tudnunk, hogy a csomagokat nem csak Budapesten nyitogatják, a lopások, igaz különböző mértékben, de mindenhol előfordulnak.
A csomagfosztogatókat közelről ismerő forrás tanácsai:
Tapasztalatai szerint vannak egyébként biztonságos járatok.
A rakodómunkás azoknak is szolgál tanáccsal, akik a fentiek után kedvet kapnának a kihívásokkal teli, de jól fizető munkához. „A rendőrség nem szívesen mozdul rá az emberekre, de szúrópróbaszerűen azért ellenőriznek. Volt hogy a kifelé tartó munkásokat átkutatták, és ha találtak náluk valamit, feljelentették. Még házkutatás is volt. De azért ritka az ilyen keménykedés.”
A légitársaságok felelőssége
A lap megkérdezte a repülőtér üzemeltetőjét, hogy mit lehetne tenni a lopások ellen. Kurucz László, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs munkatársa szerint a repülőtér a maga területén kiépítette azt a biztonsági rendszert, ami megakadályozza a lopásokat. A visszaélések a repülőgépek csomagterében történnek, ezek pedig a légitársaságok által felügyelt területek. A reptér vezetése a légiközlekedés biztonságáért felel, a poggyászok kezelése a légitársaságok feladata, mondta a kommunikációs munkatárs. A kiszolgáló cégek alkalmazzák a csomagok kezelését végző embereket, és az őket felügyelő biztonsági őröket is.
„Idén március óta a rendőrség és a Budapest Airport kezdeményezésére a légitársaságok és a földi kiszolgálók a legmagasabb vezetői szinten foglalkoznak a problémával és több olyan intézkedést is sikerült bevezetni a repülőtéren, aminek a hatására drasztikusan csökkent a poggyászfosztogatások száma. Ugyanakkor, ahogy a múlt heti sajtóhírekből is kiderül, még mindig akad munka, hiszen egyetlen lopást sem tartunk elfogadhatónak” – írta Kurucz László.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
