10 százalékkal csökkennek idén a személyi jellegű kiadások a központi közigazgatásban tavalyhoz képest a fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint, és ha a jogszabályt elfogadják, a közintézmények átszervezésének 90 napon belül le kell zárulnia. A 2026-os állami költségvetés tervezésekor már eleve a tíz százalékkal csökkentett személyi kiadásokkal számol a pénzügyminisztérium.
A 10 százalékos kiadáscsökkentést a minisztériumoknál és alárendelt intézményeiknél kell végrehajtani; az egyes szervezeti egységeknél eltérő mértékű csökkentés is megengedett, ha intézményi szinten 10 százalékos a megtakarítás – áll a tervezetben, amely szerint a személyi jellegű kiadások mérséklése több módszerrel is megvalósítható, például az álláshelyek számának csökkentésével, jogszerű elbocsátásokkal, egyes bérpótlékok lefaragásával vagy más, törvényes költségcsökkentő intézkedésekkel. A megtakarítások módozatairól kötelező egyeztetni a szakszervezetekkel vagy a munkavállalók képviselőivel, és ha valahol tíz százaléknál többet sikerül lefaragni, a különbözet a minisztériumhoz kerül, amely azt később a felmerülő szükségleteknek megfelelően személyi jellegű kiadásokra fordíthatja.
A kiadások csökkentése jelentős létszámleépítéssel jár a helyi és a központi közigazgatásban: megszűnik 6102 tanácsadói álláshely a kormányzati és az önkormányzati vezetők kabinetjében, a prefektúráknál 25 százalékkal, a helyi önkormányzatoknál pedig 30 százalékkal csökken az álláshelyek maximális száma. A helyi rendőrségek állományát a települések lakosságszámához igazítják. További megtakarítást hoz a vezetői bérek korlátozása az országos közműszabályozási hivatalnál (ANRSC) és a fejlesztési minisztériumnak alárendelt megyei intézményeknél, az igazgatótanács létszámának csökkentése az Országos Kataszteri Hivatalnál (ANCPI) és az Országos Lakásügynökségnél (ANL), valamint bizonyos adminisztratív költségek átvállalása az állami költségvetésből.
A jogszabályjavaslat egyszerre célozza a kiadások csökkentését és a bevételek növelését a helyi közigazgatásban. A tervezet pontosítja és kiterjeszti az épület-, telek- és járműadók körét, az engedély nélkül épült ingatlanok esetében pedig öt évig 100 százalékkal megemelt adót vezet be; emellett megszüntet több fenntarthatatlan adókedvezményt, és hatékonyabbá teszi az adótartozások behajtását, egyebek mellett azzal, hogy 2026-tól kiterjesztenék a végrehajtást bizonyos szociális juttatásokra, köztük az inkluzivitási minimumjövedelemre, valamint összekapcsolnák az állami adatbázisokat, és nyilvánosságra hoznák az adótartozással rendelkező természetes és jogi személyek listáit. A helyi önkormányzatok nagyobb döntési autonómiát kapnak például a szerencsejátékok szabályozásában és megadóztatásában, továbbá létrehozzák a Helyi Regenerációs Alapot, amelybe a helyi bevételek legfeljebb 5 százalékát lehetne befizetni.
A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló, kedden közvitára bocsátott törvénytervezet hatálybalépésének következtében 2026-ban 3,3 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások, 2027 és 2030 között pedig évente átlagosan 5,2 milliárd lej megtakarítással számol a kormány.
A tanügyben nem lesz több megszorítás
A tanügyben vagy a szenátusban tavaly már bevezették a költségcsökkentő intézkedéseket, újabb megszorítások nem indokoltak – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan. A kormányfő szerint más területeken indokoltak a karcsúsítások: a miniszterelnöki kancellária és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság átszervezését például már előkészítették, mert az elemzésekből az derült ki, hogy ezeknél az intézményeknél gond nélkül csökkenteni lehet az alkalmazottak számát. Az egyes intézmények kiadáscsökkentésének technikai részleteit a következő hét folyamán dolgozzák ki.
A kormányfő emlékeztetett, hogy Románia 25 százalékkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának, így a mintegy 30 milliárd eurós többletkiadásért és a korábban felvett hitelek törlesztéseként az ország évi 11–12 milliárd euró kamatot fizet, ami a GDP 3 százalékát teszi ki. Ha a kiadásokat nem csökkentik és a bevételeket nem növelik, a kormánynak már nem lesz pénze fejlesztésekre, de az alapszolgáltatásokra sem – figyelmeztetett. „Ezért jövő évben még alacsonyabbra kell csökkenteni a deficitet, ez pedig azt jelenti, hogy a hiány idén sem haladhatja meg a 6,2–6,4 százalékot” – szögezte le. A helyi és központi közigazgatás reformjáról szóló törvény alkalmazása is hozzá fog járulni a hiány csökkentéséhez, és ezt a jogszabályt még az állami költségvetés tervezete előtt el kell fogadni – jelentette ki Bolojan, aki szerint február végéig el kellene fogadni a 2026-os költségvetést, de ez nem csak a kormányon múlik, a parlamenti viták is befolyásolhatják. Elmondta: az idei beruházások elsősorban az uniós forrásokra, főleg a helyreállítási alapra (PNRR) támaszkodnak, amelyből Romániának mintegy tízmilliárd eurót kell lehívnia az őszig, emellett további ötmilliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós alapokból. A kormányfő hozzátette, hogy a következő években a gazdasági fejlődés feltétele az infrastruktúra-fejlesztés és a nagy volumenű beruházások folytatása, ami csak az európai források hatékony felhasználásával valósítható meg.
Az orvosi bérek már alacsonyak
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni. Az Antena 3-nak nyilatkozó tárcavezető elmondta, hogy jelenleg zajlik a minisztériumokban a jövő évi költségvetés előkészítése, és szerdán lesz egy tanácskozás is erről a kormánypalotában. Csakhogy az egészségügyi minisztériumnak gondot okoz, hogy a kormány idén 10 százalékkal csökkentené a közintézmények bérköltségeit. Rogobete rámutatott: az egészségügyi dolgozók bérezése – különösen az ügyeletek díjazása – már most sem éri el a 2026-ra előírt szintet, miközben számos kórházban munkaerőhiány van, és az orvosok a szükségesnél több ügyeletet vállalnak. A miniszter szerint az egészségügyben legfeljebb az adminisztratív személyzet bérköltségeit lehetne csökkenteni, a kórházakban dolgozó egészségügyi és kisegítő személyzet fizetéséhez nem szabad hozzányúlni. Mint mondta, az ágazatban már korábban is több milliárd lejt sikerült megtakarítani, és ebből a pénzből a rendszer működőképességén javítanának. Rogobete elmondta, hogy még nem tárgyalt a kérdésről a kormányfővel, és a végső döntések a költségvetésről szóló egyeztetések után születnek meg. Csak akkor derül ki, hogy milyen mértékű lesz idén az egészségügy finanszírozása.
13 ezer állás szűnik meg
A közigazgatási intézkedéscsomag a decentralizációt, a pénzügyi fenntarthatóságot szolgálja, hatékonyabbá teszi az állam működését, miközben igazságosabb adóztatást és szigorúbb költségvetési fegyelmet ígér – állítja Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki szerint a törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni. A Digi24-nek nyilatkozó politikus elmondta, hogy a jogszabályjavaslat első változatát már tavaly közvitára bocsátották, azóta többször egyeztettek róla, amíg eljutottak a kedd este közzétett változatig. A koalíció után a tervezetet a kormánynak is jóvá kell hagynia, ezután kerül a parlamentbe – részletezte. Cseke Attila határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a helyi adóbevételeket a kormány a központi költségvetésbe irányítja át. Leszögezte, hogy a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják. Hozzátette: az más kérdés, hogy a költségvetés kidolgozásakor hogyan változik az áfából és a jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya.
A helyi közigazgatásban előírt 10 százalékos megtakarítások kapcsán a miniszter elmondta: 2026-ban két megoldás közül választhatnak az önkormányzatok: vagy a személyi jellegű kiadásokat, vagy az alkalmazottak számát csökkentik. Jövőre azonban már kötelező lesz az álláshelyek számának 30 százalékos csökkentése. Hozzátette: sok településen a 30 százalékos csökkentés csak betöltetlen álláshelyeket érint majd, míg ott, ahol nincsenek betöltetlen álláshelyek, tényleges elbocsátásokra is sor kerülhet. Cseke megerősítette, hogy a helyi közigazgatásban mintegy 13 ezer állás szűnhet meg az idei első fél évben, és emlékeztetett arra, hogy a jogszabály szigorú határidőket ír elő: ha június elsejéig a helyi önkormányzatok nem döntenek az előírt intézkedésekről, a megyei pénzügyi igazgatóság felfüggesztheti az állami költségvetési források folyósítását.
Azt is elmondta: a tervezet egyik célja a visszaélések megszüntetése. Példaként a szabályokat kijátszó gépjármű-bejelentéseket hozta fel, amelyekre ezentúl nem lesz lehetőség.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
