KDNP: Az idei Víz Világtalálkozó milyen eredményeket hozott a hazai, illetve a nemzetközi vízdiplomácia tekintetében, és az esemény hogyan járult hozzá a globális vízválság kezeléséhez? Jobbik: Mennyire hiteles a kormány politikája? MSZP: A „kétharmad embere” a legszegényebb, legelesettebb embereket fosztogatja? DK: Megint masíroznak a rendőrség tehetetlen? LMP: Mi a nemzeti érdek?
MOTTÓ: Ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát fölöttébb nem könnyű. Kiváltképp a parlamentben!
Híven a hagyományokhoz, megkülönböztetett figyelem kísérte a héten is az azonnali kérdések óráját. Rákattintva, eredetiben olvashatók a zengzetes, emlékezésre, emlékeztetésre vagy feledésre méltó, költőinek becézett szónoklatok. A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta szószólóját! – Kellemes találkozást!
„Az idei Víz Világtalálkozó milyen eredményeket hozott a hazai, illetve a nemzetközi vízdiplomácia tekintetében, és az esemény hogyan járult hozzá a globális vízválság kezeléséhez?”
JUHÁSZ HAJNALKA, (KDNP): – Államtitkár Úr! Az élet egyik legfontosabb alapfeltétele a víz. A Föld felszínének mintegy háromnegyed részét is víz borítja, ezért is nevezzük a Földet kék bolygónak. A földi víztömeg több mint 97 százaléka a világ óceánjaiban és tengereiben található sós víz. A Föld édesvízkészleteinek nagy részét képező felszíni édesvizek döntő része fagyott állapotban van jelen, bolygónk gleccsereiben, illetve állandó hó- és jégborította területein. Mindez azt jelenti, hogy az emberiségnek és élővilágunk azon részének, amelynek életben maradása a felszíni édesvizektől függ, bolygónk összes vízkészletének mindössze 0,02 százalékán kell megosztoznia. Jelenleg a Föld több mint 7,5 milliárd lakosából 2,3 milliárd már most sem jut elegendő vízhez, és az ENSZ-becslések szerint 50 év múlva 40 százalékkal többen, mintegy 10,5 milliárdan élnek majd a Földön, a vízkészlet azonban ezen idő alatt is folyamatosan csökken. Szakértők az államközi konfliktusokat tekintik az első számú globális kockázatnak, hatásukat tekintve azonban a vízügyi problémák jelentik a legnagyobb kockázatot már évek óta, ahogy az több felmérésből is felolvasható és kiolvasható.
– Államtitkár Úr! Budapesten immár harmadszorra került megrendezésre a napokban a víz-világtalálkozó. A konferencia fő eseménye a kiemelt előadók részvételével zajló tematikus plenáris ülés volt, melynek szekciói a vízzel kapcsolatos kihívásokat, kiemelten a „sok víz, kevés víz, szennyezett víz” hármas okozta problémákat és azok szociális, gazdasági, környezeti és politikai következményeihez kapcsolódó kérdéseket vitatták meg. A víz-világtalálkozó a Budapest-felhívásban hangsúlyozza, hogy vízbiztos jövőt kell teremteni, új vízkultúrát építeni az innovatív technológiák segítségével és minden szektor szereplőjének az együttműködésével. A záródokumentumokban meghatározottakra tekintettel kérdezem államtitkár urat: az idei víz-világtalálkozó milyen eredményeket hozott a hazai, illetve a nemzetközi vízdiplomácia tekintetében, és az esemény hogyan járult hozzá a globális vízválság kezeléséhez? (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
MENCZER TAMÁS, (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy ezt a fontos kérdést behozza ide az Országgyűlésbe. Szívesen jelenteném, hogy a harmadik víz-világtalálkozón megoldottuk az összes problémát, de természetesen és sajnálatos módon ezek sokkal bonyolultabbak és sokkal hosszabb távú megoldást igényelnek, mint hogy ilyen gyorsan végezni tudnánk velük, de mindent megpróbáltunk ennek érdekében. Mert önnek teljesen igaza van: a víz egy olyan kérdés, ami összeköt minket, a Föld vízkészleteit együtt használjuk, tehát vagy együtt tudjuk ezeket a problémákat megoldani, vagy együtt fogunk elbukni. Az is igaz, hogy ösztönözni kell a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat, elsősorban azokat, amelyek segítik a vízbiztonság növelését. Éppen ezért az idei világtalálkozón a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztünk a megvalósításra, ezért kapott kiemelt szerepet a szakkiállítás, amelyen a magyar vízipar bemutatkozhatott. A magyar vízipar jelentőségét, illetőleg a probléma súlyát is mutatja egyébként az, hogy ma a világon 2,2 milliárd embernek nincs megbízható hozzáférése biztonságos ivóvízhez, illetőleg 1,8 milliárd ember csak szennyezett ivóvízhez jut hozzá. Nemcsak a regionális és nemzetközi vízügyi viták, hanem a lokális vízválságok is konfliktusforrásokká válhatnak.
– Mi azt valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és éppen ezért ott kell fejlesztéseket végrehajtani, ahol ezek a vízzel és vízgazdálkodással, ivóvízzel kapcsolatos problémák fennállnak. Éppen ezért Magyarország négy földrészen, Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában és Európán belül a Nyugat-Balkánon folytat aktív nemzetközi fejlesztési tevékenységet azzal a céllal, hogy a fejlődő országok felzárkóztatásának felgyorsításához hozzájáruljunk, így az elvándorlást, a migrációt is fékezni tudjuk. Nagyon egyszerű a képlet: amikor emberhez méltó életkörülményekről beszélünk, akkor nyilván a víz az első. Ha van víz, ott tudnak maradni, ha nincs víz, el fognak jönni. Tehát a törekvéseink természetesen nemzetközi partnereinkkel együtt ebbe az irányba mutatnak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
JUHÁSZ HAJNALKA: – Valóban, a víz az egyik legfontosabb stratégiai erőforrásunk, ezért különösen nagy gondot kell fordítani ennek a kincsünknek a megóvására. De az is nyilvánvaló, hogy a felszíni vizeinknek, a folyóvizeinknek csak Magyarországra vonatkozó kezelése nem megoldás, éppen ezért teljes körű nemzetközi összefogás szükséges. Bízom benne, hogy a kormányzat nemcsak a hazai vízbázisunk megőrzésére törekszik, hanem támogatja azokat a nemzetközi együttműködéseket is, amelyek az édesvíz megóvása érdekében szükségesek. (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
MENCZER TAMÁS: – Természetesen támogatjuk, képviselő asszony, ezt mutatja egyebek mellett ez a budapesti víz-világtalálkozó is, aminek egyébként a súlyát mutatja, hogy kiemelt volt az érdeklődés: 118 országból több mint 2400-an regisztráltak. A konferencián a világpolitika döntéshozói, vízügyi szakemberek, tudósok, valamint a finanszírozási intézmények képviselői együttesen és a legmagasabb szinten foglalkoztak a globális vízválság megelőzésével és a vízügyi problémák rendezésével.Egyfelől ez nemzetközi kérdés, ugyanis a hazai vizek több mint 90 százaléka határon túlról érkezik, így kiszolgáltatottak vagyunk a víztisztasággal, a vízszennyezésekkel kapcsolatban. Egy másik adat: a csapadék éves mennyisége ugyan összességében nem változott, de rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék hullik. És bár nálunk a vízmennyiség felülmúlja nagyon is, tizenegyszeresen a vízszegénységi küszöböt, de az ország területének csaknem a 10 százalékát mégis az elsivatagosodás fenyegeti. Tehát sok probléma és kihívás van magyar és nemzetközi szinten is. A legfontosabb, a politikai akarat és a finanszírozási háttér összerakása, ez fontos, nagyon nagy kihívása a következő időszaknak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
”Mennyire hiteles a kormány politikája?”
BALCZÓ ZOLTÁN, (Jobbik): – Államtitkár Úr! A kormánypropagandában állandósult annak hirdetése, hogy a magyar gazdaság nagyszerűen teljesít. Erről szólt Orbán Viktor a nyugdíjasoknak küldött levelében, a kampányban óriásplakátok hirdették, hogy Magyarországé az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, Matolcsy György pedig 2030-ra azt vizionálja, hogy Ausztriát is meg fogjuk előzni! Miért kell ez a propaganda? Azért, mert az emberek többsége nem tapasztalja a gazdasági növekedésnek az eredményét. Ezért van az, hogy a nyugdíjasok jelentős része számára a kilencezer forint rezsitámogatás is fontos, de a kampányban sorban állnak adott esetben a száraztésztáért és krumpliért. Tudom, hogy a GDP, összevetve az EU-s átlaggal, növekszik, de azért vegyük figyelembe, hogy Magyarországon a GDP több mint 50 százalékát nemzetközi, döntően multinacionális cégek állítják elő, akik adójukat optimalizálják, a nyereséget pedig kiviszik!
– Államtitkár Úr! A gazdaságot nem önmagáért kell működtetni, hanem társadalmi célokért, például a jövedelmek növekedése miatt. Az éves nettó keresetek tekintetében Magyarországon 2018-ban EU-s viszonylatban csak Lettországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg. A visegrádi négyek sorában hátul kullogunk; Csehországban 30,5 százalékkal nagyobb a nettó jövedelem, az EU-átlag pedig csaknem háromszoros. Ennek az oka az orbáni-rendszer gazdaságpolitikája, a nemzetközi cégek kiszolgálása az olcsó munkaerővel, erre épül, minden súlyos társadalmi következményével nem törődve. Kérdezem tehát: valóban úgy gondolják, hogy hiteles az az állításuk, hogy a magyar gazdaság nagyszerűen teljesít? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Nemcsak a kormány gondolja úgy, hogy a vállalkozások, a magyar családok, a magyar emberek teljesítménye kiemelkedő, nemzetközi szinten is, hanem minden más nemzetközi szervezet is, amely értékeli Magyarország gazdasági teljesítményét. Így például a hitelminősítők fölminősítették Magyarországot, az IMF egy százalékkal növelte a várható GDP-eredményt, de az OECD és maga az Európai Unió is elégedett. Tehát azt gondolom, hogy inkább az önök megítélésével van probléma, nem pedig a magyar gazdaság és a magyar kormány teljesítményével! Ami pedig azt a bírálatát illeti, hogy ezt a nyugdíjasok nem érzik: nos, a nyugdíjasok, mióta a Fidesz-KDNP kormányoz, azt érzik, hogy a nyugdíjuk értékálló lett, az inflációhoz mérten csak növekedett, erősödött, többet tudnak vásárolni, mint azt megelőzően a baloldali kormányok idején.
– Képviselő Úr! Ami pedig a jövedelmek növekedését illeti: az Európai Unióban Magyarországon az egyik legmagasabb, ebben az évben például az első fél évben meghaladta a 10 százalékot. Ebben egyébként nagy szerepet játszik a 2016. novemberi bérmegállapodás, amely értelmében az élőmunkaterhek és a személyi jövedelemadó mértéke is jelentősen csökkent. Ezt párosítva a GDP-vel, azt tudjuk mondani, hogy Magyarországon a jövedelmek növekedésének következtében a kiskereskedelmi forgalom is évek óta jelentősen bővül. A magyar gazdaságpolitika igenis hiteles és jó úton jár, ellentétben az ön állításával! (Taps az LMP soraiban. Közbeszólás a Jobbik soraiból: Menjél el egy gyárba, és ott mondd el ugyanezt!)
***
BALCZÓ ZOLTÁN: – A jövedelemnövekedésre akkor lehetne hivatkozni, ha önök nem kilenc és fél éve lennének kormányon! Ebből a szempontból az a mérvadó, amit elmondtam, azok az adatok, hogy hol tart ma a magyar életszínvonal: hátul kullog az Európai Unióban! Persze, a nemzetközi szervezetek a GDP-re hivatkoznak, de gyümölcseiről ismerni meg a fát, s a GDP nem a gazdaság gyümölcse! A GDP egy fiktív, bár fontos szám ebben a világban. Itt pontosan az lenne a lényeges, hogy hogyan alakul a magyar életszínvonal a gazdaság növekedése következtében? Orbán Viktor annak idején Szaúd-Arábiában megmondta, hogy mi az ő gazdaságpolitikája: jöjjenek ide befektetni, mert itt minőségéhez képest olcsó a munkaerő, és a munka törvénykönyve rugalmas! Azóta nem a magyar munkaerő olcsó, hanem a betelepített keleti munkaerő, azóta önök megváltoztatták, még rugalmasabbá tették a munka törvénykönyvét! Ezt a gazdaságpolitikát a nyugati befektetők elismerik, a magyar társadalom viszont egyre kevésbé, és ennek az önkormányzati választáson is tanújelét adta! (Taps a Jobbik soraiban.)
***
TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Minden jólét alapja a gazdaság teljesítménye. Csak azt lehet elfogyasztani, fölélni, amit a gazdaság teljesít. Ön lebecsüli a magyar embereknek a teljesítményét, lebecsüli azt, amit az elmúlt tíz évben elértek. Igen, nagyon messziről indultunk 2010-ben, nagyon mélyen volt a magyar gazdaság, millió emberek voltak devizahitel-válságban, sok problémát meg kellett oldani, például a rezsiköltségek növekedésének megállítását és a devizahitel-problémát. A magyar gazdaság növekedési pályára állt, és a növekedési pályával együtt a jövedelmek is növekedtek.
– Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy nem a kormány hitelességével van probléma, az önök pártjának a hitelességével van probléma! Önök most már ugyanazt fújják, mint az MSZP-frakció, együtt gondolkodnak, együtt élnek, együtt kampányolnak, az önök szövetségese ugyanis a baloldal, a DK és az MSZP lett! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
„A „kétharmad embere” a legszegényebb, legelesettebb embereket fosztogatja?”
KORÓZS LAJOS, (MSZP): – Képviselőtársaim! Önök előtt ismeretes, hogy a Legfőbb Ügyészség vádat emelt Simonka György képviselő ellen bűnszervezetben elkövetett, nagy összegű, nagy értékű költségvetési csalás ügyében. Ez az ügy, amelyet szeretnék most firtatni, ezer szállal kötődik Simonka Györgyhöz. A „Nők a családban, a munkahelyen” elnevezésű projekt révén Simonkáék EFOP-pénzeket hívtak le megegyező pályázatok révén. Minden egyes pályázat 200-200 millió forintról szólt, hat olyan pályázatot nyújtottak be, amelyek különböző településeken kerültek volna vagy kerültek megvalósításra. Igaz, hogy ezek a települések mind térszerkezetileg, mind demográfiai összetételében teljesen eltértek egymástól, ugyanakkor a pályázatokban még az elütések és a szóismétlések is megegyeznek. Minden egyes pályázatban 30 százaléknyian vannak azok, akik a tipikus foglalkoztatásban vesznek részt, mindenütt 10 százalék a romák aránya, mindenhol ezeket a pénzeket projektmenedzselésre, HR-tanácsadókra és tréningekre költik, ha egyáltalán ezek a tréningek létrejöttek. Mindezek miatt kérdezem miniszter urat: tettek e büntető feljelentést, mert ma már a vak is látja, hogy Dél-Békésben futószalagon gyártották ezeket a pályázatokat, nyújtották be, és nyúlták le ezeket a pénzeket?! Kérdezem még egyszer: tettek e büntető feljelentést, mert ha véletlenül nem tettek volna, én a holnapi nap folyamán meg fogom tenni! (Taps az MSZP soraiból.)
***
GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): – Képviselő Úr! A helyzet az, hogy az Országgyűlésben mi követtük azt a gyakorlatot, amit az elmúlt lassan három évtizedben az Országgyűlés többsége követett; önök nem minden esetben tették ezt, de a legtöbb esetben mégis az történt, hogy ha közvádas ügyben a legfőbb ügyész az Országgyűléshez fordult, hogy bármely képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés függessze fel, akkor ehhez mi a hozzájárulást megadtuk. Így tettünk akkor is, amikor fideszes képviselőről volt szó, így tettünk akkor is, amikor szocialista képviselőkről volt szó, persze tudok viszont sajnálatos módon ellenpéldát mondani, amikor önök nem így jártak el. Éppen ezért a büntetőeljárás Simonka György képviselő úrral szemben folyamatban van, ennek a döntésnek köszönhetően lehet folyamatban. Az ártatlanság vélelme azonban őt is megilleti; a büntetőeljárás során természetesen mindezekre a kérdésekre az ügyészség kitérhet.
– Képviselő Úr! A magyar politikában az az állítás, hogy valaki valakit feljelent, már különösebb tartalommal, sajnálatos módon nem bír. Nem, mert szinte természetes része lett a napi vádaskodásoknak! Tehát önt sem tartja vissza senki attól, hogy bárkit feljelentsen. Egyet tudunk ma mondani: a büntetőeljárásban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Amennyiben a vádak beigazolódnak, annak súlyos következményei lesznek; amennyiben nem, akkor pedig a képviselő úrral szembeni vádak megalapozatlannak bizonyulnak. Tehát azt javaslom önnek: ne eljárást kezdeményező cselekményt tegyen egy olyan ügyben, ahol a büntetőeljárás folyamatban van, sőt az Országgyűlés a mentelmi jog felfüggesztéséhez hozzájárult! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
***
KORÓZS LAJOS: – MiniszterÚr! Elég régen vagyok már a parlamentben, hogy emlékezzek sok mindenre. Például itt van Simon Miklós ügye, akit egyébként már régen börtönbe kellett volna zárni, mégis a parlamentben ül. De, kérem szépen, itt ezek az emberek, akár a mezőkovácsházi polgármester, akár a tótkomlósi polgármester, ezek bűnrészesek ebben, amit műveltek Simonkáék! Az egy dolog, hogy a Simonka ellen most van egy eljárás. Szerintem Simonka feleségének, az édesanyjának és a testvérének is a vádlottak padján van a helye! Nem véletlen, hogy 30-32 embert vádol meg most az ügyészség ezzel, mert bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás az amit ők és ezek az alapítványok, ezek a cégek műveltek.
– Miniszter Úr! Mondja meg nekem, mi a fenét keres egy ilyen esélyegyenlőségi programban a dél-békési katasztrófavédelmi alapítvány?! Mit keres a tótkomlósi projektben a pusztaottlakai Jövőt Építő Turisztikai Desztináció Közhasznú Egyesület?! Semmi másról nem szól ez az egész, csak hogy számlázzanak, meg a pénzeket nyúlják le! Gazemberek, mindegyik! Nem is tudok már jelzőt rájuk mondani: sötét gazemberek, menjenek mindnyájan a börtönbe! (Taps az MSZP soraiból.)
***
GULYÁS GERGELY: – Képviselő Úr! Én értem, hogy az önök pártja történelmének van olyan része, amikor nyomoztak és ítélkeztek is, de ez ma már nincsen így! Tehát én nyomozást folytatni nem tudok, és ítéleteket is a bíróság hoz. Persze volt olyan időszak, amikor az állampárt, az önök jogelődje, a Szocialista Munkáspárt hozta meg az ítéleteket, de hála a Jóistennek ez az időszak megszűnt. Tehát ön nyugodtan minősítheti itt durva szavakkal a kistelepülések polgármestereit…(Korózs Lajos: De hát bűnözők!)… és fogalmazhat meg velük szemben súlyos vádakat, az ügyészség folytat nyomozást az ügyben, nekik kell ezt kideríteni, és miután vádat emeltek több személlyel szemben a bíróság fog ítélkezni. Nem szeretném, ha azok az idők visszajönnének, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt döntött arról, hogy kivel szemben emelnek vádat, illetve kit ítélnek el. (Arató Gergely: Czeglédy-ügyben is tessék emlékezni!) Remélem, hogy abban a feltételezésben bízhatom, hogy ön is ugyanúgy meg van győződve a demokrácia és a jogállam helyességéről, mint ahogy mi meg vagyunk (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
”Megint masíroznak a rendőrség tehetetlen?”
ARATÓ GERGELY, (DK): – Miniszter Úr! Budapest utcáin újra fekete ruhás neonácik vonultak fel október 23-án, és keltettek félelmet a békés polgárokban! A büntető törvénykönyv 339. §-a szerint garázdaság vétségét követi el, ha valaki kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít…(Rétvári Bence: A gárdisták szövetségese mondja mindezt!)…és ezzel megbotránkoztat és riadalmat kelt. Ennek minősített esete, ha minderre csoportosan, köznyugalmat megzavarva, nyilvános rendezvényen kerül sor. A gyülekezési törvény 13. §-a alapján be kell tiltani a gyülekezést, ha a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti! Ez a két jogszabály teljesen világos eligazítást nyújt abban a tekintetben, hogy az ilyenfajta egyenruhás, alakzatban történő, félelmet keltő masírozásnak nincsen helye Budapest utcáin! (Rétvári Bence: A Jobbik felé mondd!)
– Tavasszal ezt még a rendőrség is tudta, amikor pontosan ezekkel az indokokkal tiltotta meg Törökszentmiklóson a Mi Hazánk nevű, fideszes kamuszervezet felvonulását, de úgy látszik, azóta mást kíván a politikai érdek, mert most ebben az esetben a rendőrség nemhogy nem lépett föl, hanem egyenesen biztosította és kísérte ezt a menetet! És hogy legyen világos: nemcsak ártatlan vonulgatásról van szó: a hírek szerint ugyanennek a csoportnak a tagjai megtámadtak egy szórakozóhelyet, amit megrongáltak. Ugyanennek a csoportnak a tagjai megzavarták egy ellenzéki párt rendezvényét is, és nem ennek a csoportnak a tagjai, hanem egy másik szélsőjobboldali személy pedig, aki a kormányzati sajtóban amúgy közkedvelt, megtámadta a Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatóját, és megütötte az ott jelen lévő egyik önkormányzati képviselőnket. Ezek után az európai polgárok teljesen joggal kérdezhetik: milyen szakmai vagy politikai okok miatt tűrik önök a szélsőjobb randalírozását Budapest utcáin? (Taps a DK soraiból.)
***
GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): – Képviselő Úr! Az elmúlt kilenc évben azt tapasztalhatta mindenki, aki a magyar közéletet és a magyar nyilvánosságot figyelemmel kísérte, hogy minden gyűlöletkeltő, erőszakos cselekménnyel szemben a hatóságok a leghatározottabban felléptek. Ennek köszönhető, hogy ma azok a jelenségek, amelyek az önök kormányzása idején Magyarországon mindennapossá váltak és állam nem tudta a rendet fenntartani, megszűntek. A konkrét esetben indokolt a nyomozás és a rendőrség fellépése, ezt követően természetesen, ha a nyomozás adatai erre okot adnak, akkor ügyészségi és adott esetben a bírósági eljárás is. Azt tudom csak mondani, hogy ha tudomást szerzünk arról, hogy kik vettek részt ezekben a cselekményekben, akkor az ellen a hatóságoknak is fel kell lépniük, és önöket is feltétlenül értesíteni kell, hogy a következő koalíciókötéskor velük is össze tudjanak majd fogni.(Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
ARATÓ GERGELY: – Sajnos, miniszter úr nem adott megnyugtató választ arra, hogy a rendőrség miért nem képes arra, hogy elolvassa egy rendezvény bejelentését és felismerje benne azt, hogy miről szól. Az a javaslata pedig, hogy majd a rendőrség ezt kivizsgálja, nem nyugtat meg, tekintettel arra, hogy magam tettem feljelentést a kitörésnapi rendezvényen horogkeresztes zászlóval felvonuló neonácikkal szemben, ahol a rendőrségtől annyi tellett, hogy kihallgatta az újságírót, aki tudósított meg a fényképészt, aki lefényképezte, majd utána ad acta tette az ügyet, mondván, hogy nem tudja megállapítani, ki vonult fel. A szervezőket, úgy tűnik, elfelejtették megkérdezni!
– Miniszter Úr! Sokak szerint önök azért hagyják most újra a neonácikat felvonulni, mert politikai érdekük van benne, mert ezzel akarják bizonyítani, hogy az új vezetés alatt nincs rend a fővárosban. De szeretném jelezni, hogy nem fog sikerülni, nem tudják átverni a budapestieket! Ők is tudják, hogy önöket terheli a neonácik randalírozása miatt az erkölcsi, politikai és jogi felelősség! (Taps a DK soraiból.)
***
GULYÁS GERGELY: – Ugyan látom a hajlamot a különböző állampárti utódszervezetekben, hogy továbbra is ítélkezzenek és büntetőeljárásokat folytassanak le, de jó, hogy ezt nem teszik, mert képviselő úr például nincs tisztában a kihallgatás meg a tanúmeghallgatás közötti különbséggel, és az elég zavaró lenne, ha a büntetőeljárást is önök folytatnák le. Még egyszer mondom: amíg ebben az országban polgári kormány van, addig az erőszak-monopólium az államot illeti meg, semmilyen jogellenes félelem- vagy gyűlöletkeltő cselekmény nem maradhat megtorlatlanul! A konkrét esetben is ennek megfelelően kell feltárni azt, ami történt. Az egy más kérdés, hogy a képviselő úr szövetségesei körében is a felderítést folytatni kell, mert önök bármilyen szélsőséggel összefognak, örömmel alkotnak koalíciót, állítanak közös jelölteket. Tehát kérem, hogy ha esetleg az önök szövetségesei is látókörbe kerülnek, akkor semmilyen formában ezt személyes támadásnak a képviselő úr ne vegye se maga ellen, se a pártja ellen! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
„Mi a nemzeti érdek?”
CSÁRDI ANTAL, (LMP): – Miniszter Úr! A második világháború óta nem fordult elő, hogy a magyar kormány háborús bűnökhöz asszisztált volna, illetve nem fordult elő, hogy háborús bűnösöket támogatott volna. Ezért is döbbenetes, amit a magyar kormány képvisel a magyar-kurd konfliktus kapcsán. (Rétvári Bence: Magyar-kurd?) Egyértelműen lehet látni és bizonyított, hogy népirtást támogatnak, és ha kétségeik vannak ezzel kapcsolatban, akkor javaslom, hogy NATO-szövetségeseink vezetőit keressék meg, akik egyértelműen kimondták, hogy egészen szélsőségesHevrin Khalafnak a megkínzása és a kivégzése. A Szíriai Jövő pártnak a főtitkáráról beszélek, aki nem tett mást, mint az etnikai, vallási, kisebbségi csoportok közötti megbékélésért küzdött, és akit a török milícia tagjai végeztek ki, kínoztak meg és csonkítottak meg.
– Miniszter Úr! Önök lenyilatkozták, hogy a magyar nemzet nevében támogatják azt a Törökországot, amely mindezt elkövette. Pontosan tudjuk, hogy egy ilyen háborús cselekménynek nincs más hatása, mint a migráció megugrása, és persze nem zárható ki, hogy ez az önök érdeke, hiszen a jelenlegi helyzetet nem tudják már kellőképpen belpolitikai célokra felhasználni. (Taps az LMP soraiból.)
***
GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): – Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy jó néhány fórumon, többek között itt a parlamentben is a kormány több tagja, beleértve a miniszterelnököt is, kellő egyértelműséggel elmondta a kormány álláspontját: hogy ha valaki nem szeretne migrációt látni Európában, akkor egy dologban biztosan támogatnia kell Törökországot, ez pedig az, hogy a több mint 3 millió ott lévő menekült bevándorló ne jöjjön tovább Európába.Ne jöjjön, mert ha az a 3,5 majdnem 4 millió ember, aki bevándorlóként van ma Törökországban, elindul Európa felé, az sokkal nagyobb tragédia lesz Európa számára, mint ami 2015-ben történt.
– Képviselő Úr! Ha ezt ön nem akarja, akkor nem a kormányt kell megvádolnia e tekintetben a miatt az állásfoglalás miatt, amit ebben az ügyben tettünk, hanem esetleg az Európai Unió olyan országait, amelyek a törökökkel való egyezmények, köztük a menekültek támogatására vonatkozó egyezmények felmondását sürgetik. A magyar álláspont teljesen világos:a magyar állam nem fogadja el a háborút mint az államok közötti vitás konfliktusok feloldását, ugyanakkor látni kell, hogy az a nemzeti és az európai érdek, hogy a 2015-ös események főleg többszörös hatással, többször annyi emberrel ne ismétlődjenek meg! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
CSÁRDI ANTAL: – Önök csúsztatnak miniszter úr, hazudnak és csúsztatnak! Azt a Törökországot elítélő EP-nyilatkozatot akkor írták alá, amikor kilátásba helyezték, hogy önöket a saját pártcsaládjukból úgy fogják kipenderíteni, hogy a Holdról is szabad szemmel lehet majd látni. Ezután támogatták önök ezt a nyilatkozatot, és valószínűleg önök az egyetlen olyan politikai közösség a világon, akik azt gondolják, hogy háborús cselekmények támogatásával lehet csökkenteni a migrációt. Eszméletlen! Nem találok szavakat! Egészen egyértelmű, hogy önök mellébeszélnek. Illetve ha nem beszélnek mellé, akkor, gondolom, számíthatunk majd Erdo?an elnök úr magyarországi látogatása során egy olyan, a KDNP, illetve a kormány által megfogalmazott nyilatkozatra, amelyben elítélik azokat a cselekményeket, amelyekről a felszólalásomban beszéltem. Ha erre egyértelmű választ kapnék, az nagyon megtisztelne! (Taps az LMP soraiban.)
***
GULYÁS GERGELY: – Képviselő Úr! Nem akarom önt személyében semmiféleképpen sem bántani, de elvárható lenne, hogy ha ön itt azonnali kérdést tesz fel, akkor legalább egy újságolvasó tájékozottságával rendelkezzen abban az ügyben, amiben felszólal. Ugyanis amire én hivatkoztam, az nem az európai parlamenti szavazás volt, hanem az a közös nyilatkozat, amit az Európai Unió adott ki jóval korábban, hetekkel korábban, mint ahogy az európai parlamenti szavazásra sor került. Miután a külügyi kérdésekben teljes egyhangúságra van szükség, ezért magyar hozzájárulás nélkül ezt a nyilatkozatot kiadni nem lehetett volna. Ilyen értelemben tehát mi csatlakoztunk egy közös európai állásponthoz, annak a különvéleményünknek a fenntartásával, hogy Törökország szerepe ma Európában igenis stabilizáló tényező, annak ellenére, hogy Törökország Európa határán fekszik, és az Európai Unió úgy folytat évtizedek óta csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, hogy reális belépési alternatívája az országnak a mai napig sincsen. De ettől még az, hogy Európában ne ismétlődjenek meg a korábbi, a 2015-öshöz hasonló állapotok, ahhoz tekintettel kell lenni Törökország helyzetére és az ott ma is élő több mint 3 millió menekültre és bevándorlóra. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
