Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet is. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre, írja a Portfolió.
A tavalyi év utolsó napjának estéjén megjelent pénzügyminisztériumi előrejelzésből az is kiderül, milyen évet zártunk 2020-ban, ugyanis a minisztérium becsléseket közölt a legfontosabb tavalyi makrogazdasági adatokra. Ezek szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban 6,4%-kal csökkenhetett, a GDP-arányos költségvetési hiány 8,6% körül lehetett (az azóta megjelent költségvetési adatok alapján az előzetes tényadat inkább e felett alakulhat), és az adósságráta 81,2%-ra ugorhatott.
Vagyis a koronavírus-járvány és az annak nyomán kialakult gazdasági krízis miatt egyetlen év alatt 15,8 százalékponttal ugorhatott a bruttó adósságráta. Az 1990 óta rendelkezésre álló adatsorunk szerint egyetlen év alatt eddig egyszer sem ugrott ilyen nagy mértékben az államadósságmutató (ehhez hasonló volt csupán 1991-ben, 10,3 százalékponttal és 1993-ban 11,6 százalékponttal).
A nem meglepő okok
A pandémia okozta gazdasági visszaesés, valamint a válság hatásait enyhítő állami intézkedések hatásai (ennek következtében pedig magasabb költségvetési hiány) tehát alapjaiban írták át a magyar adósságpályát, de ezzel hazánk távolról sem volt egyedül. A legutolsó negyedéves tényadat szeptember végéről még 74,3%-os adósságmutatót jelzett.
A Pénzügyminisztérium előrejelzéséből az is kiolvasható, hogy az adósságnövekedés ledolgozása nem lesz gyors, ami nem is meglepő a járvány elhúzódó gazdasági hatásai miatt. Az idei év végére is csak 81% alá csökkenhet az adósságráta.
A járvány okozta adósságemelkedés azt is jelenti, hogy
az elmúlt 8 év töretlen adósságcsökkenésének hatása tűnt el egyetlen év alatt.
A Portfolió szerint az állam jelentősen túltartalékolt és előfinanszírozott 2020-ban (november végére az állam tartalékai 3400 milliárd forint közelébe emelkedtek, ami soha nem látott szint, és ugyan december végére apadt ez a tartalék, de még így is nagyon magas szinten áll). Vagyis 2021-ben valamivel könnyebb dolga lehet a kormánynak az adósságkezelés terén.
Nem vagyunk egyedül
A jelentősen megugró államadóssággal azonban nincs egyedül Magyarország, a járvány okozta gazdasági visszaesés és az arra adott természetes kormányzati reakciók idején elkerülhetetlen az adósság átmeneti emelkedése. A jegybank szakértői decemberi inflációs jelentésükben ennek kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a magyar adósságráta emelkedése nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzését figyelembe véve az adósságráta uniós átlaga 15 százalékot emelkedhet 2020-ban, a magyar adósságugrás ezt kis mértékben haladja meg. Azt ugyanakkor meg kell említeni, hogy a V4-es versenytársakhoz képest magasabb adósságnövekedés következett be tavaly hazánk esetében.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a jelenlegi adósságnövekedés alapvetően más, mint a 2008-2010-es időszakban látott és eltérő környezetben is ment végbe. Bár a költségvetési hiány most is nagyot ugrott, a gazdasági és fiskális fundamentumok erősek (bevételek emelkednek, a gazdaságfehéredés tart, elsődlegesen a válság miatti többletkiadások rontják az egyenleget), az egyensúlyi mutatók rendben vannak, az elmúlt évek fegyelmezett költségvetési politikája puffert jelentett és az adósság szerkezete is jelentősen átalakult az elmúlt 10 évben. Alacsonyabb ugyanis a külföldiek kezében lévő magyar adósság is látványosan csökkent a devizaarány is. Ebből kifolyólag az ország finanszírozási helyzete is kedvezőbb.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
