A Nyíregyházi Egyházmegyében kiemelt figyelmet kap a cigánypasztoráció. Az egyházmegye sajtómunkatársa, P. Tóth Nóra négy, ezen a területen hagyományokkal rendelkező településre látogatott el, hogy bepillantást adjon a cigány közösségek húsvéti készületébe és ünneplésébe.
Négy településen immár hagyománya van annak, hogy a cigány testvéreket identitásuk és közösségük megerősítésében, a közösség tagjait a keresztény úton járás tekintetében támogassa, s szűkös anyagi mindennapjaiban segítse – adománnyal, odafigyeléssel, neveléssel – a cigánypasztoráció.
A négyrészes riportsorozatban Nyírkáta, Hodász, Kántorjánosi és Nyíregyháza-Huszártelep településeken pillanthatunk be a cigány közösségek húsvéti készületébe és ünneplésébe. De hagyományaik és ünnepi készületük mögött a beszélgetésekből a cigánypasztoráció általuk bejárt útja is tükröződik.
A Huszártelepen működő, Sója Miklós nevét viselő óvoda, általános iskola, valamint a Magvető tanoda és a szervezőlelkészség együtt szolgálja a cigány közösséget.
„Az ünnepkörökben lélegzünk” – mondja Szabó-Bernát Sándorné címzetes igazgató, a tanoda szakmai vezetője.
A húsvétra való készület, a nagyböjt során nehéz arról lemondani, amit a legjobban szeretnek a cigány gyermekek is: a zenéről, a ritmusról, a táncról. Helyette a különleges bizánci dallamokkal ékesített előszenteltek liturgiája van.
A gyermekek szeretnek bekapcsolódni ebbe – mondja a pedagógus. – Hamar megtanulják az énekeket, a tömjénezőt örömmel viszik a papnak.
A szenvedést nehezebben fogadják el, így a passiót, Krisztus szenvedéstörténetét csak árnyjátékkal jelenítették meg az iskolában a tanulók.
A húsvéti készülődés része volt a barkafűz ültetése, a tojásfestés, és megismerték a húsvéti eledelek szimbolikáját is.
Huszártelepen nem gyakorlat a pászkás kosarak szentelése, így Szikora Ede Szabolcs szervezőlelkésznek a felesége, Dalma tisztelendő asszony készíti a sárgatúrót és más húsvéti finomságokat, amelyeket a feltámadási szertartás után felszeletelve együtt fogyaszthatnak el a szertartásra érkezők. Huszártelepen a hagyományteremtés folyamatában élnek: az intézmények, a pap és a családja, a munkatársak megtanítják mindazt, ami máshol esetleg már évszázados hagyomány.
Az iskolában az utolsó tanítási napon a gyermekeknek tartottak lelkigyakorlatot. Az árnyjátékkal előadott passiójáték megtekintése után mindenki a termében hittanórán vehetett részt, amelyet papnövendékek tartottak.
Majd az előszenteltek liturgiája következett.
A gyermekeket és felnőtteket a településrész meghatározó épületébe, a befogadás házába, a Szentháromság-házba az ünnepi szertartásokra is várja a parókus, Ede atya és családja, hiszen ez az épület ad otthont a szervezőlelkészség kis kápolnájának is.
Jelen van egy diakónus is a mindennapokban, akit szeretnek és elfogadnak a gyerekek.
Az év minden időszakában, így ilyenkor is érkezik adomány Huszártelepre. A tartósélelmiszer-csomagok a rászoruló családok húsvéti asztalára kerülnek.
Nagyobb ünnepek másnapján a főpásztor is ellátogat a családokhoz. Nem kevés áldozattal és befektetéssel jár a munka itt, de
– fogalmaz Szabó-Bernát Sándorné.
A Sója Miklós köznevelési intézmény vezetője, Szokolné Nagy Ágnes arról számolt be, hogy az iskola a húsvéti készülődésen túl az Erasmus+ pályázatokat folytatva egyre több cigány gyermeknek és munkatársnak igyekszik lehetőséget biztosítani a külföldi utazásokra, tanulmányutakra.
– hangzott el az interjúban.
A beszélgetés meghallgatható a Nyíregyházi Egyházmegye podcastcsatornáján.
Szöveg: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye; Szikora Ede Szabolcs
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
