A parlamenti képviselők, szenátorok számára e hónap végén véget ér a nyári ülésszak. Ha tehát alkalmazni akarják a kormányzati vetésforgót, ahhoz sietni kell, hiszen a törvényhozó testületnek kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. Márpedig a honatyáktól mégsem lehet elvárni, hogy esetleg rendkívüli ülésszakra gyűljenek össze: nyári szabadságuk, vakációjuk szent és sérthetetlen.
Iparkodnia kellett éppen ezért a kormánynak is. Ahhoz azonban, hogy a kormányfőcsere megvalósuljon, először le kellett zárni a tárgyalásokat a tanügyi szakszervezetekkel. Az oly sokáig hajthatatlannak tűnő kormány pedig végül mégiscsak engedett, nem is keveset. Kezdeti, értékjegyekről szóló ajánlata a tanügyi sztrájk kirobbantása után szépen lassan hízott, míg végül eléggé komolynak minősíthető azonnali béremelésbe torkollott. Miután pedig ez sem bizonyult elegendőnek, tegnap végül a január elsejétől esedékes béremelésre is sikerült megtalálni a szakszervezetek által várt garanciát azzal, hogy a sürgősségi kormányrendelet szövegében rögzítették azt. Egy csapásra leseperték az asztalról azokat a kérdéseket, amelyek kezdetben még ott voltak, hogy vajon akkor honnan lesz fedezet minderre egy olyan költségvetésben, amelyben már három hónap után hatalmas lyuk tátong, azóta pedig vélhetően tovább nőtt a deficit. Tapasztalataink szerint majd augusztus környékén merülhet fel ismét a téma, amikor a fél ország vakációzik: ilyenkor, a nagy nyári csendben szoktak mifelénk sürgősségi kormányrendelettel új adókat kivetni, meglévőket növelni.
Persze, a szoros határidő, a vakáció lehetséges elrontása jelentette veszély vélhetően nem csupán a kormányzókat ösztönözte, de a szakszervezetek merev álláspontját is lazíthatta. Mégiscsak jobb három-négy napra visszatérni az osztálytermekbe, és lezárni a tanévet, mint fenntartani a bizonytalanságot a jövő héttől esedékes szünidő idejére is. E felette nagy sietségben aztán nem is maradt idő az olyan apróságokra, mint hogy akkor a következő három napban miként pótolják majd be a kimaradt közel három hétnek megfelelő tanítási napokat, mi lesz a kiesett tananyag pótlásával stb. Siet, rohan mindenki, nyakunkon a vakáció.
A boldogító szakszervezeti igen után egy-két órával Nicolae Ciucă miniszterelnök be is jelentette kormánya lemondását, hogy úgymond a másfél évvel korábban kötött koalíciós megállapodásban rögzítetteket életbe ültessék. Legalábbis a megállapodásnak azt a részét, melyet érdekükben áll betartani, mert azért jó hazai szokás szerint a koalíciós pártok menet közben csak ráébredtek arra, hogy mégsem minden fekszik nekik abból, amit maguk láttak el kézjegyükkel: túl sok minisztériumot engedtek át korábban az RMDSZ-nek. Fel is merült ezért a következő kérdés: miként módosul a koalíciós felállás, része lesz-e az új kormánynak a szövetség, vagy pedig kitessékelik a magyar minisztereket a Victoria-palotából, hogy több tisztség, több pénzügyi forrás, több hatalom maradjon a két nagy pártnak. Sietni kell ezzel is, a tervek szerint csütörtökön már hivatalba léphet az új kabinet.
Mától tehát iskola, csütörtökön pedig, ha minden jól megy, lesz új kormányunk. És akkor jöhet végre a jól megérdemelt vakáció: iskolában, parlamentben, Victoria-palotában. Hurrá!
Borítókép: Sepsiszentgyörgyön is utcára vonultak a pedagógusok. Fotó: Albert Levente
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
