A betonba öntött célokról, a „lusta” Hosszúról, az önkínzásról és mások sorsának befolyásolásáról is beszélt az úszóklasszis.
Hosszú Katinkával ezúttal az Index készített hosszabb interjút, mely a MOB-gondozásában kiadott Sport 2016 évkönyvben is megjelent, most pedig már online is olvasható. Ebben kitér többek között arra a korábbi New York Times-cikkre, melyben azt pedzegették, vajon a férjétől, Shane Tusuptól való félelem hajtja, vagy az önbizalma. „Nagyon felhúzott, iszonyatos dühös voltam. (…) A mérgem energiává alakult.”
A riói 400 vegyes előfutamára azt mondta, azt hitte, káprázik a szeme, annyira jó időt repesztett. Hozzátette, szándéka volt, hogy már az elején ráijesszen teljesítményével a nagy ellenfél Mireia Belmontéra. Finoman szólva jól sikerült. A döntőben az utolsó ötvenen már tudta, hogy meg fogja dönteni a világcsúcsot, talán ezért nem őrjöngött annyira a célba érést követően. Azóta visszanézte a finálét, és talált az úszásában hibát, így tudja, annál is lehet jobbat úszni. Bár megfogadta, ha megnyeri az olimpiát, feláll egy asztalra az olimpiai falu menzáján, de végül nem tette meg.
A hátúszásában, mint mondja, sok van még, van még hová fejlődnie. Szerinte az utolsó 50 métert elszúrta 100 háton. A riói győzelmeikor elmaradt könnyekkel kapcsolatban Hosszú annyit mondott, leblokkolt az agya, így gyakorlatilag elfelejtette megsiratni az aranyakat.
Hosszú pár éve azt gondolta, annál keményebben nem lehet edzeni, ahogy ő akkor, de végül bebizonyította, hogy lehet, és ez az eredményekben is megmutatkozott.
„Ha visszagondolok arra, hogy milyen keveset edzettem még akkor is, amikor Amerikába kerültem, el sem akarom hinni, hogy az is én voltam.”
Munkaalkoholizmusát, mely Shane Tusuppal közös, és nagyjából 2013 óta tart, úgy jellemzi, egy spirál, egyfajta függőség. Belekerült, és azóta egyre mélyül benne. Régebben csak kitűzte a célokat, most szavai szerint betonba vannak öntve a célok, minden nap csak a részcélokra koncentrál. Egy kemény edzést nem fájdalomként, önkínzásként fogja fel, hanem racionalitásként.
Az idegenek sorsát befolyásoló elszántságáról, a neki hálasorokat író emberekről így nyilatkozik: „Hétköznapi emberek írnak nekem, hogy én adtam nekik a döntő lökést egy nagy elhatározásuknál. Hihetetlen, milyen sokan vannak, akik az elszántságomat látva elszántabbak lesznek (…). És hihetetlen, hogy beköltöztem a hétköznapjaikba. Pedig nem is ismerem őket. Sportoló ennél többre nem vágyhat, és nem is kívánhat.”
A Hosszú-Tusup páros szövetséggel szemben vívott küzdelmének legfrissebb részleteit itt találja!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
