Csak májusban közölte a versenyhivatal, hogy megveszik "Andy" Vajna kaszinóit, jóllehet már februárban áldását adta az üzletre – írja a 24.
Az év egyik bombaüzlete a néhai "Andy" Vajna kaszinóinak megszerzése volt, az öt fővárosi játékbarlang összesen több mint 10 milliárd forint nyereséget fialt 2018-ban. Hivatalosan április 30. óta tudhatjuk, hogy gazdát cserélt az aranyat érő koncessziót birtokló Las Vegas Casino Zrt., a cégbíróság bejegyezéséből derült ki, hogy a Garinvest Projekt Zrt. viszi tovább a boltot. Közelebbről a miniszterelnök milliárdos barátja, Garancsi István, és a Habony Árpád bizalmasaként emlegetett volt londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Több mint egy évvel Vajna halála után került pont az ügyletre, ami nem utal sima menetre. Az ügyet ismerők úgy tudják, hosszas alkudozás folyt Vajna adószakértő üzlettársával, Samuel Russell Falconellóval, a hírek 60 millió euró (mintegy 21 milliárd forint) körüli vételárról szóltak. Hivatalos forrásból viszont nem közöltek semmit arról, hogy Vajna halála után mi a terv a fővárosi kaszinókoncesszióval, amit 2014-ben a volt producer és filmügyi biztos mint megbízható szerencsejátékszervező kapott meg.
A 24.hu próbálta megtudni, miért Garancsi és Szalay-Bobrovniczky (mellesleg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje) vehette át az üzletet, és miért maradt egy kézben az öt kaszinó. Válaszokat módjával kaptak, de annyi kiderült, hogy
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nélkül ilyen méretű üzlet nem köthető, hiszen a kaszinók éves, durván 28 milliárd forintos forgalma messze túl van azon a határon, amelytől be kell jelenteni a fúziót, hogy a hivatal eldönthesse, piaczavaró-e a befolyásszerzés. Az összefonódás iránti kérelmet a hivatal jellemzően azonnal közzéteszi, és ha nem lát okot tüzetesebb vizsgálatra, akkor egy hét múlva ezt is közli. A konkrét esetben azonban nem ez volt az ügymenet.
A GVH májusban hozta nyilvánosságra, hogy a Garinvest Projekttől bejelentés érkezett a Vajna-féle kaszinócég megvételéről. Ekkor azonban – a cégbejegyzés alapján – már két hete Garancsiéké volt a Las Vegas Casino. A versenyhivatal pedig jóval korábban értesült az ügyletről, az összefonódásról szóló bejelentés február 6-án érkezett meg a hivatalba, alig egy hét múltán, 12-én pedig kiállították a hatósági bizonyítványt arról, hogy nincs káros piaci hatása annak, ha a Garinvest Projekt kezébe kerül mind az öt budapesti kaszinó.
Nem látták indokoltnak részletes vagy földrajzi piacvizsgálat elrendelését, jóllehet a fővárosban monopolhelyzetben van a Las Vegas Casino, ráadásul a vevő mögött álló magánszemélyek közül Garancsi érdekelt egy vidéki kaszinóban, a soproni CAI Hungary Kft.-ben is.
A versenyhivatalnál elismerték, hogy az összefonódásról szóló bejelentés már februárban megérkezett hozzájuk, a közzétételi listára azért májusban került fel, mert a bejelentő kérte, hogy az összefonódást annak végrehajtásáig üzleti titokként kezeljék. Ilyen esetben az összefoglalót, illetve a hatósági bizonyítványt a GVH csak akkor hozhatja nyilvánosságra, amikor a tranzakció ténye már nem képez üzleti titkot – magyarázta a versenyhivatal az eljárást.
Valóban létezik ilyen passzus a versenytörvényben, 2016 végén egy rendészeti tárgyú salátatörvénybe dugva került a jogszabályba a fúziós bejelentések közzétételének lehetséges halasztása üzleti titokra hivatkozva. Így történhetett meg, hogy csak májusban közölte a versenyhivatal, hogy Garancsiék megveszik Vajna kaszinóit, jóllehet a hatóság már februárban áldását adta az üzletre.
Ezért nem tudhatta meg a nyilvánosság és – nem mellesleg a versenytársak sem – már februárban, hogy vevőjük akadt a Vajna-kaszinóknak.
A jogszabály arra nem tér ki, hogy kell-e részletes indoklás, milyen alapon kéri a kuncsaft a fúziós akció titokban tartását, vagy elegendő általánosságban üzleti titokra hivatkozni. A GVH válasza sem sokkal egyértelműbb:
A tranzakció tényének üzleti titokként kezelésére a versenytörvény valamennyi összefonódás esetében lehetőséget ad. A magyar jogszabályi környezet a vállalkozások üzleti titokhoz való jogát széles körben védelemben részesíti, és azt olyan jogként definiálja, amelyet mindenkinek, így a versenyhatóságnak is az eljárása során tiszteletben kell tartania, és az üzleti titokhoz való jogot csak a szükséges és arányos mértékben, a konkuráló ügyféli érdekek egyidejű figyelembevételével lehet korlátozni.
Ám konkuráló ügyféli érdekekről itt aligha volt szó. Legalábbis nincs nyoma annak, hogy versenyt hirdettek volna a fővárosi kaszinók működtetésének jogára. A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter reszortja a kaszinókoncessziókra nyilvános pályázat kiírása, de dönthet úgy is – ahogy ez 2014-ben, Vajna, illetve cége, a Las Vegas Casino esetében történt –, hogy pályázat nélkül is köthet szerződést, ha a jelentkező megbízható szerencsejáték-szervezőnek minősül. A lap megkérdezte Mager Andreát, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztert, felvetődött-e, hogy az 5 fővárosi kaszinóra szóló koncessziós jogot nyilvánosan meghirdessék, és miért vetették el ezt a lehetőséget, de nem reagált a cikk megjelenéséig.
A fővárosban pályázatot kiírni elég kényelmetlen is lehetne, a törvény alapján ugyanis a koncessziós pályázat kiírásához Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Ennél simább ügy a megbízható szerencsejáték-szervezővel kötött szerződés. Megbízhatónak az minősül, aki teljesíti a szerencsejáték szervezésről szóló törvényben részletezett feltételeket, azaz legalább öt éve működtet kaszinót Magyarországon, emellett olyan cégre testálható a koncessziós jog, amely átlátható szervezetnek minősül, azaz megismerhető a cég végső tulajdonosa, rendesen adózik, legalábbis nincs 10 millió forintot elérő sara az adóhivatalnál, és nem kapott 5 millió forintnál nagyobb büntetést a szerencsejáték-felügyelettől. Ezek nem látszanak túl kemény feltételeknek, viszont csak azok férnek bele a megbízható kategóriába, akiket a kaszinóbizniszbe korábban már bevett a Fidesz-kormányzat.
Ilyen a Las Vegas Casino, amelyik Vajna halálával nem vesztette el megbízható státuszát.
Más kérdés, hogy a tulajdonosai megváltoztak, és ez nem történhet meg a koncessziós jogot átengedő állam jóváhagyása nélkül. A 2014-ben kötött koncessziós szerződésben az áll, hogy a kaszinócégben a tisztségviselők személyének változásáról, illetve az alapító okirat módosításáról csak a koncesszióba adó (vagyis az állam) írásbeli hozzájárulásával dönthetnek. Ha a hozzájárulást nem szerzik meg, akkor megszűnik a koncessziós szerződés.
A Garinvest egyik tulajdonosa, Garancsi István egy vidéki kaszinóban is érdekelt, azaz Andy Vajnánál is nagyobb a piaci részesedése. Arról nem beszélve, hogy a megbízható szerencsejátékszervező státusz feltalálásával bebetonozták a kaszinóüzlet főszereplőit, és a tulajdonosok is tetszés szerint cserélhetők.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
