Hetvenhat év után kerültek elő három magyar ejtőernyős katona földi maradványai egy Sülysáp melletti szántóföldből. Az egyik hősi halott egyenruhájának zsebében egy jegygyűrűt találtak „1942 Esztike” felirattal. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum most megpróbálja felkutatni az ismeretlen katona jegyesét, aki, ha él még, akkor legalább 96 éves – mondta az InfoRádiónak az intézet hadisírgondozó osztályának vezetője.
Első alkalommal tavaly ősszel, egy állampolgári bejelentés után vonultak ki a Sülysáp határában található szántóföldre a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai – ahol elmondások szerint 6 vagy 7 magyar katonát temettek el –, és próbálták beazonosítani a sírhelyeket. Maruzs Roland alezredes szavai szerint, mindez elsőre meglehetősen nehéz feladatnak bizonyult, miután egy nagy, több hektárnyi területről van szó. Ezt követően született a döntés, hogy 2020-ban visszatérnek műszeres vizsgálatokat folytatni, amit azonban a koronavírus-járvány némileg hátráltatott, és csak nyáron kerülhetett rá sor.
A feltárást végül a múzeum két munkatársa, valamint két önkéntes segítő végezte el több óra leforgása alatt, átvizsgálva, négyzetrácsos felosztásban a területet egy úgynevezett mélykeresővel. A szakember hozzátette, több helyen is jelzett a műszer, szerencséjükre pedig az egyik helyszínen sikerült is rálelniük a három hősi halott földi maradványára. Sajnálatosan viszont
azonossági jegytok – a köznyelvben csak dögcédula – nem került elő,
amelyek alapján azonosítani lehetett volna a katonákat – tette hozzá az alezredes. Szerinte erre az adhat magyarázatot, hogy 1944 őszén már nem minden esetben volt pontos a regisztráció, és sok esetben egyáltalán nem kaptak azonossági jegytokot a katonák.
Ugyanakkor, a három említett, hősi halált halt honvéd az 1944 novemberi harcok során eshetett el, és
az 1/I. ejtőernyős zászlóaljnak lehettek a tagjai,
hiszen korabeli forrásokból tudható, hogy ezen a területen volt az ejtőernyős zászlóalj védelmi állása, illetve az egyik katonánál egy ejtőernyős jelvény is előkerült, ami szintén ezt támasztja alá – magyarázta.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó osztályának vezetője azt is hozzátette: a leletek között előkerült egy arany jegygyűrű is, amelybe bele van gravírozva egy „Esztike 1942” felirat, tehát vélhetően az illető jegyesét vagy feleségét Eszternek hívták, és 1942-ben jegyezte el vagy házasodott össze vele, amivel kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium Facebook-oldalán is közzétettek egy felhívást, „Hol vagy, Eszter?” felütéssel. Az alezredes elárulta, érkeznek is rá válaszok, illetve jó tanácsok, de sajnos még nem bukkantak a nyomára, aki, ha életben is van, legalább 96 esztendős.
Az intézet munkatársai átnézték a korabeli veszteségi dokumentumokat is, amelyeken sok esetben fel van tüntetve a feleség neve, de olyan ejtőernyős katonánál, aki a térségben esett el, illetve tűnt el, és nem ismert az eltemetési helye, nem találtak bejegyzést a házastársra vonatkozóan.
Vagyis a most megtalált három katona személyazonosságának a megállapítása egyelőre várat magára. Maruzs Roland közölte, 44 katonáról tudnak, aki Isaszeg térségében esett el az 1944. novemberi időszakban. Köztük négy olyan is van, akiknek az eltemetési helye máig nem ismert, a többieket mind az egykori isaszegi temetőben helyezték örök nyugalomra, de az ország történelmi szerencsétlensége miatt mára csak hatuk sírja van meg. Ugyanakkor több honvéd is eltűntként van nyilvántartva, így
körülbelül tíz katona van, aki szóba kerülhet a sülysápi eset kapcsán.
Bár a helybéliek elmondása szerint felmerült, hogy a katonák hadifogságba kerültek és kivégezték őket, az előkerült leletekből egyértelműen kiderül, hogy
harcban estek el.
A csontozaton található repeszsérülések, valamint a többszörös combcsonttörések, koponyasérülések és az égésnyomok a csontozaton mind–mind arra engednek következtetni, hogy vagy akna, vagy tüzérségi gránát – inkább utóbbi – becsapódása végzett velük – fejtette ki a szakember.
Az adott terület egy másik helyszínén ráadásul egy depó is előkerült, amely több 50 mm-es aknát és gyalogsági lőszert rejtett, amiktől a tűzszerészeknek kellett mentesíteniük a területet – jegyezte meg.
Maruzs Roland végezetül közölte, vélhetően a sülysápi szántón további kutatás már nem lehetséges.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »