Hol dőlhet el az amerikai elnökválasztás? 7 állam felelőssége nagyobb, mint 44-é Török Máté2024. 11. 05., k – 16:08
A világ szeme az Egyesült Államokon: elnököt választanak az USA-ban. Az elnöki székért folytatott harc – mint köztudott – Donald Trump és Kamala Harris között dől el. Egyes államok szerepe viszont az elektori választási rendszernek köszönhetően felértékelődött. Sorra vesszük, mit kell tudni az ún. billegő államokról.
A Kék Fal ingatag államai
A „Kék Fal” az Egyesült Államokban olyan, hagyományosan Demokrata-párti államokat jelöl, amelyek Bill Clinton 1992-es megválasztása óta rendre demokrata jelölteket támogattak az elnökválasztáson.
2016-ban viszont Trump háromban győzni tudott, megszakítva ezzel a Demokrata győzelmi sorozatot. Négy évvel később Joe Biden visszahódította ezeket az északkeleti államokat, és kulcsfontosságúnak is bizonyultak a 2020-as választáson.
A demokrata fal három „roskatag” állama: Pennsylvania, Michigan és Wisconsin.
Pennsylvania
A szakértők egyetértenek abban, hogy – képletesen szólva – Pennsylvaniában lehet a kulcs a Fehér Házhoz. Az ingatag államok közül itt gyűjthető be a legtöbb elektori szavazat.
Az amerikai választási rendszer lényegesen eltér a nálunk alkalmazott modellektől, erről itt olvashat bővebben:
Kapcsolódó cikkünk
Az amerikai elnökválasztási rendszer merőben eltér a nálunk alkalmazott választási modellektől. Ha sehogy sem áll össze a kép a fejében, jó helyen jár: tömören összegezzük a játékszabályokat.
Mikor lesz az elnökválasztás az Egyesült Államokban?
November 5-én. Hagyományosan, ahogy most is, a november első hétfője utáni kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban négyévente. A legtöbb államban viszont lehetőség van a korai szavazásra, ami azt jelenti, hogy a választásra kiírt nap előtt korlátozott számban megnyílnak szavazóhelyiségek. Ezt egészíti ki a levélszavazás, amire a legtöbb helyen jelentkezni kell.
Ki szavazhat?
A 18. életévüket betöltött amerikai állampolgárok. A választás viszont regisztrációhoz kötött. A választók jegyzékébe párthoz tartozóként, de függetlenként is regisztrálhatnak a polgárok. Ez az esetleges előzetes állásfoglalás nem jelent kötelezettséget a választás irányára.
Ki lehet az Egyesült Államok elnöke?
A legaktuálisabb válasz, hogy vagy a Republikánus Párt színeiben induló Donald Trump vagy a Demokrata Párt színeiben induló Kamala Harris. Gyakorlatilag a 19. század közepétől nem választották meg más párt jelöltjét. Az alapvető kritériumok, hogy a jelölt amerikai állampolgár legyen, több mint 14 éve lakos és legalább 35 éves.
Mi a különbség demokrata és a republikánus között?
Egyszerűsítve: a republikánus egy jobboldali, konzervatív párt, a demokrata egy baloldali, liberális párt. De mivel két párt uralja az amerikai politikát, egyik sem kötődik szigorúan egy ideológiához, sokkal meghatározóbb az adott politikus személye. Széles skálán próbálnak megszólítani különböző társadalmi csoportokat, így a gyakori választóik többet mondanak el a pártokról, mint valamilyen definíció. Demokratákra nagyobb valószínűséggel szavaznak a kisebbségek, a szociálisan hátrányos helyzetűek és a nagy városok lakói. Republikánusokra nagyobb valószínűséggel szavaznak a fehérek, a tehetősebbek és a mezőgazdászok.
Ki nyeri a választást?
Túl egyszerű lenne a képlet, ha csak összeadnák a szavazatokat és, aki többet kapott, beülhetne az elnöki székbe. Az elektori rendszernek köszönhetően közvetetten és arányosan dől el, ki a győztes.
Mi az az elektori rendszer?
Az államok döntik el a választás kimenetelét. A választóknak tulajdonképpen abba van beleszólásuk, hogy a lakóhelyük szerinti állam melyik jelöltet támogassa. Minden államnak meghatározott számú elektori szavazata van, ez a szám az adott állam Kongresszusban lévő képviselőinek és szenátorainak összesített számával egyezik meg. Összesen 538 elektori szavazat oszlik szét az államok között, és az a jelölt lesz az elnök, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez.
De kik azok az elektorok?
Csakhogy bonyolultabb legyen: valójában minden szavazó az államában lévő elektorokra szavaz (még ha nevük nem is szerepel a listán). Hivatalosan ők felelnek az elnök és az alelnök megválasztásáért. Államonként eltérhet, hogy konkrétan kik az elektorok, de jellemzően az adott párt vagy az elnökjelölt kampánycsapata választja ki őket. Az elektori tisztséget gyakran elkötelezett párttagok kapják meg. Az elektori testület végső szavazása decemberben történik.
Szavazhat az állami többséggel ellentétesen az elektor?
Nem igazán. Elméletileg lehetséges, hogy az állami eredményeket figyelmen kívül hagyva szavazzon egy-egy elektor, de a gyakorlatban egyrészt ez szankciókat vonhat maga után, másrészt csak elhanyagolható számban fordult eddig ilyesmi elő. Az elektorok szavazása lényegében formalitás.
Mennyi elektori szavazata van egy-egy államnak?
Attól függ, mennyien laknak az adott államban. Pontosabban, ugyanannyi elektori szavazata van egy államnak, ahány kongresszusi helye: minden államnak két szenátora van, és a lakosság számával arányos mennyiségű képviselője. Vagyis a legkisebb államoknak 3 szavazata van.
Hogyan osztódnak el a szavazatok az államonként?
Nebraska és Maine állam kivételével a többség dönt. Magyarán ha egy államnak 38 elektori szavazata van, és a demokrata jelöltre többen szavaztak a helyiek közül, akkor mind a 38 elektori szavazatot a demokrata kapja. A két kivételnél két elektori szavazatot kap a legtöbb egyéni szavazatot begyűjtő, és egyet-egyet kap a választási körzetekben győztes jelölt.
Hogyan befolyásolják az ingadozó államok az eredményt?
A legtöbb államban könnyen megjósolható, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt húzza be a győzelmet. Míg például Kalifornia államban a többség hagyományosan demokrata, Texasban republikánus. Az ingadozó államok (swing states) azok, amelyekben egyik pártnak sincs egyértelmű előnye. Ezek tehát kulcsszerepet játszanak a választásban. Itt a kampányolás is intenzívebb, mivel a jelöltek remélik, hogy a választók végül őket támogatják, így a szükséges elektori szavazatokhoz jutnak.
Mennyire lesz szoros?
Az előrejelzések szerint nagyon. Hét állam tekinthető jelenleg ingadozónak: Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Hogy mennyire kiélezett lehet ezekben az államokban a verseny, jól szemlélteti, hogy a 2020-as választáson például a több mint 7 millió lakosú Arizonában nagyjából 10 ezer szavazattal nyert Joe Biden.
Előfordulhat, hogy összesítve valamelyik jelölt több egyéni szavazatot kap mégsem ő lesz az elnök?
Az elektori rendszer miatt igen, előfordulhat. Ötször történt ilyen a történelem során, legutóbb 2016-ban. Hillary Clinton majdnem 3 millióval több egyéni szavazatot kapott, mégis Donald Trump lett az elnök. Vagyis hiába volt népszerűbb Clinton egyéni szinten, mivel Trump több elektori szavazatot gyűjtött be, konkrétan 304-et a lehetséges 538-ból.
Az előzetesen mért preferenciák kevesebb mint egy százalékpont különbséget jósoltak a két induló között a New Yorkhoz közeli államban. Hogy mennyire szoros lehet itt a végeredmény, jól szemlélteti, hogy Biden utoljára mindössze 82 ezer szavazattal húzta be a győzelmet.
Lakosság: kb. 13 millió
Terület: 119 283 km2
A legnagyobb városok: Philadelphia, Pittsburgh
Elektori szavazatok: 19/538
Pennsylvania már csak azért is érdekes, mert ebben az államban lőttek rá Trumpra egy kampányrendezvényen júliusban.
Pennsylvania a kampányidőszakban az egyik leglátogatottabb állam volt mindkét jelölt által. A gazdaság itt is, mint sok más helyen, az egyik legfontosabb kérdés lehet a választók végső döntésében, mivel az infláció hatványozottan sújtotta az itt élőket. A lakosság nagyjából arányosan oszlik meg a nagyvárosokban és kis településeken, ez teszi annyira kiélezetté a helyzetet itt.
Michigan
Itt kulcskérdés lehet, hogy hogyan viszonyul a két jelölt a Gázai háborúhoz. Michiganben él ugyanis a legnagyobb arányú arab-amerikai kisebbség, és számos palesztinpárti tüntetés volt itt.
Népesség: kb. 10 millió
Terület: 250 493 km2
A legnagyobb városok: Detroit, Grand Rapids
Elektori szavazatok: 15/538
Bár 2020-ban Biden nyert 150 ezer szavazattal, az elnök támogatottsága megcsappant. Harris azonban keményebb hangot ütött meg Izraellel szemben. Vasárnapi kampányrendezvényén megígérte, mindent megtesz, ami csak hatalmában áll, hogy véget vessen a Gázai háborúnak.
Az itt élő nagyjából 240 ezer regisztrált muszlim szavazó valóban döntő lehet. Ezt Trump is tudatosította, felszólítva Izraelt, hogy „gyorsan fejezze be a harcokat”.
Wisconsin
Az előző két választáson alig 20 ezer volt a különbség győztes és vesztes között itt. Szakértők szerint itt más jelöltek indulása is befolyásolhatja a végeredményt. A közvélemény-kutatások azt jelezték, hogy a független jelölt, Robert F. Kennedy Jr. jelentős támogatottsága árthatott volna Harris vagy Trump szavazatainak. Kennedy viszont augusztus végén visszalépett, és beállt Trump mögé.
Népesség: kb. 5,8 millió
Terület: 169 640 km2
A legnagyobb városok: Milwaukee, Madison
Elektori szavazatok: 10/538
A mezőgazdaság kulcsfontosságú az államban, szokták „Amerika tejcsarnokának” is nevezni. Az ilyen típusú szavazóbázis alapvetően hajlik a republikánus politika felé, de Wisconsinban erősek a baloldali hagyományok is. Kérdés, hogy a lakosok mennyire tudnak azonosulni Harris középosztályt célzó ígéreteivel.
A Dél államai
Szintén nem látható biztosan előre, Észak-Karolina és Georgia 16-16 elektori szavazatával kit segít majd.
Észak-Karolina
A 2020-as választás itt Trumpnak kedvezett, 74 ezer szavazat volt a különbség. Biden visszalépése és Harris indulása azonban kedvezett a demokraták esélyeinek idén. Nem véletlen, hogy Trump itt lépett újra szabad téren nyilvánosság elé a júliusi merényletet követően.
Népesség: kb. 10,5 millió
Terület: 139 391 km2
A legnagyobb városok: Charlotte, Raleigh
Elektori szavazatok: 16/538
A szakértők szerint egy demokrata győzelemhez itt a színesbőrűek szavazatai elengedhetetlenek. A republikánus győzelem könnyebben összejöhet, ha kellően sikerült híveiket mozgósítaniuk.
Georgia
Biden csak 13 ezer szavazattal előzte meg Trumpot 2020-ban itt. Az Észak-Karolinával határos Georgia lakosságának egyharmada afrikai-amerikai, ez az egyik legnagyobb arány az országban. Ez minden bizonnyal segített négy éve Bidennek.
A színesbőrű szavazók körében tapasztalható volt némi kiábrándultság Bidenből, de Harris indulása javított az esélyeken. Mindenesetre csak akkor valószínűsíthető, hogy megismétlődjön a váratlan demokrata győzelem, ha nagy számban járulnak az urnához a helyi afroamerikaiak.
Népesség: kb. 11 millió
Terület: 154 077 km2
A legnagyobb városok: Atlanta, Columbus
Elektori szavazatok: 16/538
Egyébként Trumpot és 18 társát azzal vádolják, hogy a 2020-ban megpróbálták jogtalanul felülbírálni a választási eredményeket többek között Georgiában. Az elnökjelölt tagadja a vádakat, és az ügyet a választások előtt nem tárgyalja a bíróság.
Vadnyugat
Arizona és Nevada a két nyugati állam, ahol megjósolhatatlan a végeredmény, bár Arizona inkább a republikánus jelölt felé hajlik.
Arizona
A 2020-as demokrata siker majd 30 év után törte meg a republikánus győzelmi szériát. 10 ezer választó billentette Biden oldalára az elektori szavazatokat.
Arizona határos Mexikóval, és az ország bevándorlási vitájának középpontjába került, bár a határátlépések száma az elmúlt hónapokban a rekordszintről visszaszorult.
Népesség: kb. 7 millió
Terület: 295 254 km2
A legnagyobb városok: Phoenix, Tucson
Elektori szavazatok: 11/538
Nevada
Az utolsó választásokon demokrata jelöltet támogatott az állam, de nem lenne váratlan egy republikánus fordulat.
Népesség: kb. 3 millió
Terület: 286 382 km2
A legnagyobb városok: Las Vegas, Henderson
Elektori szavazatok: 6/538
Nevadában a harmadik legnagyobb a munkanélküliség aránya az Egyesült Államokban. A világjárványi utáni időszakban pedig lassabb volt a gazdasági fejlődés. Így Trump alacsonyabb adókról szóló ígéretei betalálhatnak itt.
És mivel az itteni latin-amerikai szavazóbázist mindkét jelölt alaposan megcélozta, az sem egyértelmű, hogy ők a demokrata oldalra húznak majd.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
