Hol a legjobb tanulni és dolgozni egyszerre? – Európa diákparadicsomai Balaskó Réka2025. 09. 02., k – 09:44
Európa a világ egyik legkedveltebb célpontja a nemzetközi hallgatók számára.
Jelenleg mintegy 1,76 millió külföldi diák tanul az EU-ban, ami az összes hallgató 8,4 százalékát jelenti. A döntés azonban nem csupán arról szól, melyik egyetem biztosít jobb diplomát, hanem arról is, hogy melyik országban könnyebb boldogulni a mindennapokban.
A nemzetközi hallgatók döntését, hogy európai országban tanuljanak és dolgozzanak, összetett tényezők befolyásolják
– fogalmazott Tom Miessen, a StudiesIn vezérigazgatója.
Feltételek
A hallgatói munkavállalás feltételei országonként eltérőek. Több mint egy tucat államban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban vagy éppen Magyarországon, nincs szükség külön engedélyre, ami nagy pluszt jelent.
Másutt, így például Hollandiában, Spanyolországban vagy Norvégiában, előbb hivatalos engedélyt kell beszerezni. Az EU-ban tanulók háromnegyede azonban szabadon vállalhat munkát, ami jelentősen növeli az adott ország vonzerejét.
Munka és tanulás
A legtöbb ország heti húsz órában maximalizálja a diákmunka idejét. Vannak szigorúbb példák is, Luxemburgban csak tizenöt, Hollandiában tizenhat órát engedélyeznek, míg a nyári szünetekben több helyen lehetőség nyílik teljes munkaidőben dolgozni. A bérek tekintetében hatalmas a szórás. Amíg Bulgáriában alig több mint három euró az órabér, addig Luxemburgban vagy Izlandon akár a hatszorosát is megkereshetik a hallgatók. Magyarországon egy diák átlagosan négy eurót keres óránként, míg Norvégiában több mint tizenhatot.
Kapcsolódó cikkünk
A globális kereskedelemben ma már nem csupán a termék számít, hanem az is, honnan származik.
Egy ország neve önmagában képes garanciát jelenteni a minőségre és presztízsre. A Made-In-Country-Index (MICI) felmérése szerint a vásárlók világszerte erősen befolyásolhatók a termékek származási helye által. „Egy jó hírű ország gazdasági imázsa azonnal növeli a termékek értékét” – fogalmaz a tanulmány. A vizsgálat 52 ország bevonásával készült, és megmutatta, mely nemzetek termékei számítanak a legmegbízhatóbbnak.
Olasz stílus, kanadai tisztaság
A középmezőnyben többek között Olaszország és Kanada végzett. Az olasz márkák, mint a Ferrari, a Gucci vagy a Ferrero, a dizájn és az egyediség miatt kaptak magas értékelést. Kanadában ezzel szemben a fenntarthatóság és az etikus gyártás áll a középpontban.
Az emberek bíznak bennünk, mert tudják, hogy felelősen gyártunk
– emelte ki egy kanadai iparági szakértő. A világpiacon főként a sportfelszerelések, a juharszirup és a Bombardier járművei képviselik az országot.
Svéd és brit sikermárkák
Az élmezőnyben Svédország és az Egyesült Királyság áll. A svédek világszerte az Ikeával, a Spotify-jal és a Volvóval írták be magukat a fogyasztók tudatába, míg a britek a luxusautók, a whisky és a BBC révén váltak globális szereplővé.
A „Made in EU” jelölés szintén előkelő helyen végzett, elsősorban a minőség és a technológiai színvonal miatt tartják értékesnek.
Érdekesség, hogy míg az amerikaiak nagyra értékelik az uniós termékeket, a kanadaiaknál mindössze a 23. helyre kerültek.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump állítja, hogy vámpolitikája a hazai gyártást támogatja, és erősíti a „helyit a helyieknek” elvet. A valóság azonban sokszor más: számos termék, amit Amerikában tipikusan amerikai eredetűnek tartanak, valójában Európában készül.
Svájci presztízs, német minőség
A dobogón két európai ország szerepel: Svájc és Németország.
A svájci áruk, mint a Rolex, a Lindt vagy a Toblerone, sokak számára státuszszimbólumot jelentenek. „Egy svájci óra nem csupán eszköz, hanem életérzés” – vallja egy thaiföldi vásárló, ahol a svájci termékek különösen népszerűek.
Az abszolút első helyet azonban Németország szerezte meg, 100 pontos értékeléssel. Az Audi, a Bosch vagy az Adidas neve egyet jelent a megbízhatósággal és az innovációval. A kutatás szerint a német termékekben leginkább a magas minőséget és a szigorú biztonsági szabványokat értékelik a vásárlók világszerte.
Megélhetés és karriertervek
A megélhetési költségek és a tandíjak gyakran az elsődleges szempontok, különösen azok számára, akik megfizethető lehetőségeket keresnek
– hangsúlyozta Miessen. A hallgatók mérlegelik, mennyire könnyű munkát találni, milyen esélyekkel indulhatnak a diploma után a helyi munkaerőpiacon, és mennyire befogadó a társadalmi környezet. A nagy múltú brit, német vagy holland egyetemek sokakat vonzanak, de egyre többen választanak kisebb, barátságosabb országokat is, ahol a diákmunka egyszerűbben elérhető.
A számok mögött emberi történetek állnak
A statisztikák jól mutatják, mennyire sokszínű a kép. Luxemburgban minden második hallgató külföldről érkezik, míg Görögországban vagy Horvátországban alig három-négy százalékuk. Az Egyesült Királyságban több mint 730 ezer nemzetközi diák tanul, Németországban pedig 420 ezren választják az ottani egyetemeket. A számok mögött fiatalok milliói állnak, akik egyszerre keresnek tudást, munkalehetőséget és új otthont. „A hallgatók ezeket a tényezőket a pénzügyi lehetőségeiknek, karrierterveiknek és személyes preferenciáiknak megfelelően mérlegelik” – mondta Miessen. Az Európa-szerte zajló folyamat így egyszerre szól gazdasági érdekekről és arról a nagyon is emberi vágyról, hogy a tanulást és az életet is jobb körülmények befolyásolják.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
