Hogyan minősíthetőek át üzlethelyiségek családi házzá? Mészáros Richárd2024. 11. 17., v – 09:27
Előfordul, hogy ha valaki vállalkozni kezd, a saját házában akar irodát létesíteni, de ezt külön kell engedélyeztetni, családi házat nem lehet csak úgy vállalkozásra használni. És ez fordítva is érvényes: egy cég központjába nem lehet önkényesen beköltözni és ott lakni. Ifj. Mészáros Lajos jogász ezúttal ezzel a problémával foglalkozik, olvasói levélre reagálva.
Két éve örököltem nagybátyám után egy két üzletből és kis raktárból álló ingatlant. A helyiségek bérlői a jövőre lejáró bérleteket nem hosszabbították meg, ezért az épület – amely a tulajdonlap szerint hivatalosan „kereskedelmi jellegű épület” – jövő év májusában megüresedik. Mivel az épület nagyon jó helyen (egy lakóövezet szomszédságában) van, és családommal évek óta tervezzük a lakásunkat családi házra cserélni, feleségemmel arra gondoltunk, hogy a bérlők kiköltözése után megpróbálnánk a helyiségeket családi házzá alakítani. Fogalmunk sincs viszont, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, szeretném ezért tudni, hogy átminősíthető-e egy üzleti jellegű épület családi házzá, és ha igen, mik ennek a jogi feltételei?
Bevezetésképpen fontos leszögezni, hogy a Tt. 50/1976 sz. építészeti törvény (Ét.) 85/1. §-a szerint minden épületet csakis az ún. kolaudációs (használatbavételi) döntésben meghatározott használati célra lehet használni. Egy lakás kolaudációs döntésében pl. az szerepel, hogy azt lakhatásra lehet ún. „rendeltetésszerűen” használni, egy garázst pedig járművek parkolására/tárolására.
Az említett kolaudációs döntés nélkül – amelyet az építészeti hivatal az építmény megépítése után ad ki – nem szabad használni egyetlen építkezési engedély alapján megépített építményt sem. Ám egy épület a kolaudációs döntésben szereplő használati célja, azaz rendeltetése, nem feltétlenül kell, hogy az idők végezetéig ugyanaz maradjon, a használati cél, ill. mód ugyanis bizonyos feltételekkel megváltoztatható.
Arról, hogy használhatunk-e egy épületet az eredetitől eltérő rendeltetésre, az Ét. 85. §-ának további rendelkezései értelmében az az építészeti hivatal dönt, amely egykor az adott épület használatbavételéről is döntött. A rendeltetés megváltoztatásáról szóló döntés kiadására az Ét. a kolaudációs eljárásról szóló szabályai vonatkoznak, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a hivatalnak vizsgálnia kell, hogy az adott épület alkalmas volna-e az óhajtott, az eredetitől különböző, módosult használatra.
Egy épület rendeltetésszerű használatának megváltoztatása legtöbbször építészeti átalakítással is jár. Ilyen olvasónk esete is, hiszen az üzlethelyiségek és a raktárak sem rendelkeznek azokkal a funkcionális építészeti elemekkel (pl. lakhatásra, tisztálkodásra alkalmas szobákkal), amelyekkel egy családi háznak rendelkeznie kell. Ha a rendeltetés megváltoztatásához szükséges az épület átalakítása is, az építészeti hivatal építkezési eljárásban vizsgálja az átalakítás kivitelezhetőségét, és ha úgy ítéli meg, hogy a jogszabályok és technikai előírások alapján a javasolt átalakítás és az épület rendeltetésének megváltoztatása lehetséges, engedélyezi az átalakítást, és ezután folytatja le a használatbavételi eljárást.
A fent leírtak alapján nem kizárt, hogy olvasónk egy átalakítási építészeti terv és egy kérvény alapján elérje az adott kereskedelmi jellegű épület átminősítését akár családi házra is. Első lépésben azonban mindenképp azt kell vizsgálni, hogy az adott település fejlesztési terve (szlovákul: územný plán) lehetővé teszi-e családi ház építését az adott övezetben, mivel az Ét. 85/3. §-a szerint nem engedélyezhető egy épület rendeltetésének megváltoztatása, ha a javasolt változtatás nincs összhangban a település fejlesztési tervével (olvasónk esetében, ha a fejlesztési terv az adott övezetben nem teszi lehetővé családi ház építését).
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
