Minden érzelem más-más hangot eredményez a beszédedben. Ebben a cikkben az érzelmeinket kifejező hangszínt vesszük szemügyre.
Mi befolyásolja a hangszínünket?
A hangszínünkre a testalkatunk és hangképző szerveik felépítése, annak méretei gyakorolnak a legnagyobb hatást. Meglévő adottságaink keretein belül azonban képesek vagyunk hangunk színezésére, árnyalására. A mindennapi életben a suttogástól, kiabálástól és motyogástól kezdve a felkiáltásig, éneklésig és szavalásig mindenféle hangot produkálunk. A társalgásnak számos rejtett szabálya van:
az adott teret és távolságot vegyük figyelembe a helyes hangerő megválasztásakor.
Általános szabály, hogy figyelnünk kell beszélgetőpartnerünk reakciójára, és hangunkat ennek megfelelően kell alakítanunk. Vannak azonban bizonyos kivételek, például ha olyan ember társaságában vagyunk, aki súlyosan beteg, vagy ha nyilvános beszédhelyzetben vagyunk (például vacsora előtti pohárköszöntő).
Ha úgy tűnik, hogy a másik személy nem figyel oda, vagy a hozzáállása nem lelkesítő, akkor általában visszafogottabb hangadással beszélünk. Esetleg még a hangerőnket is csökkentjük, és ügyelünk arra, hogy ne beszéljünk túl gyorsan sem.
Különböző helyzetek: eltérő hangmagasság, hangerő és dinamika
Vannak olyan esetek is, amikor nem akarjuk felhívni a figyelmet arra, amit mondunk, ezért halkan beszélünk. Ezt a megoldást választjuk akkor is, ha kedvesen, lágyan szólítunk meg valakit.
Ezzel szemben, ha világossá akarjuk tenni, hogy valamiért izgatottak vagyunk (például a sport miatt), akkor beszédünk hangerejét megemeljük, és a beszédünk sebessége is megnő. Ugyanezt az üzenetet gesztusokkal, arckifejezésekkel és testbeszéddel is közvetítjük.
Ha dühösek vagyunk vagy támadásnak érezzük a másik reakcióját, a hangmagasság és hangerő megemelkedik. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk lassabban és megfontoltabban beszélni, hogy a másiknak legyen ideje kitalálni, mi jár a fejünkben.
Bizonyos esetekben a beszélő hangszíne semleges lehet, mint például akkor, ha telefonon beszélünk, vagy ha hangosan felolvasunk egy szövegből. Például: „Szeretném emlékeztetni, hogy a pályázat benyújtásának határideje jövő év január 31-e”.
Ha valami mulatságosat mondunk, vagy nevetünk egy viccen, akkor a hangunk hangereje még a szokásosnál is jobban megváltozik. A mulatságos hang általában magas és szünetekkel tarkított. Valami vicces dolog hallatán a legtöbb ember meglehetősen hangosan nevetni kezd, mielőtt lehalkítaná a hangját, hogy kifejezze szórakozottságát.
Alá-fölérendeltségi viszony
Amikor felettesünkkel, főnökünkkel, orvosunkkal beszélünk, hangunk általában alacsonyabb hangerővel és lassabb tempóval szólal meg, mint általában. Másrészt, ha mérgesek, ingerültek vagyunk valamiért, amit mondtak vagy tettek, akkor lehet, hogy megemeljük a hangerőnket és fokozottabb a beszédtempó.
Ha gyerekekkel beszélünk, hangszínünk általában magasabb és lassabb. A fiúk és a lányok esetében is eltérő hangnemet alkalmazhatunk, attól függően, hogy milyen korúak és személyiségűek, illetve milyen helyzetben találjuk őket (kérdezzük őket, vagy utasításokat adunk nekik).
Házi kedvenceink
Az a hangszín, amelyet akkor használunk, amikor egy kutyához beszélünk, általában mély hangszín, lassú és nyugodt. A Dogell.com szerint valójában az, ahogyan a háziállatunkhoz beszélünk, érzelmi szempontból sokatmondó lehet. A kutyák, a hétköznap során sok szót megtanulnak, ugyanakkor leginkább a hangod érzelmi töltetéből kódolják az információt. Ha ok nélkül kiabálsz vele, vagy felemeled a hangodat, a kutyád félreértheti a hangszínedet, és agresszívnek értelmezheti azt (ezért kerüld, hogy így beszélj hozzá).
Néhány tipp egy szakértőtől, hogy nagyobb hatást gyakorolj a másikra!
A Beszedero.hu alapítója, Ruff-Kiss Ágnes szerint a hangszín, amelyet másokkal való beszéd közben használunk, érzelmi szempontból nagyon árulkodó lehet.
Továbbá azt állítja, hogy ugyanezek az elvek érvényesek akkor is, amikor hangosan beszélünk vagy gondolkodunk valamin. Az egyetlen különbség az, hogy az agy gyorsabban reagál a kimondott vagy elgondolt dolgokra. Ez azt jelenti, hogy ha odafigyelünk a hangszínünkre, jobban megérthetjük saját érzelmeinket.
Főképp, akkor figyelj a hangmagasság, a sebesség és a hangerő változásaira, amikor másokkal beszélsz – különösen azokkal, akik érzelmileg közel állnak hozzád (például családtagok és barátok). Ha így teszel, jobban kommunikálhatsz velük, és erősítheted a kapcsolataidat.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
