Érdemes nyomon követni az államot képviselő Szociális Biztosítót, hogy miként cselezget azoknak a nyugdíjával, akik időskori járandóságuk bizonyos részét külföldről kapják az ott ledolgozott és leadózott éveik alapján.
Az történik ugyanis, hogy
igencsak „rugalmasan”, saját belátása szerint kezeli a szlovák állampolgárok külföldről kapott nyugdíjrészét.
Ha az érdeke úgy kívánja, együtt kezeli az egyén hazai nyugdíjrészét a külföldről kapott havi járandósággal, más esetben viszont külön-külön. Mindkét esetben a jogosult kárára történik mindez!
A szociális biztosító a nyugdíjba vonulásnál tudomást szerez a külföldi munkavállalás tényéről, tudják, kik dolgoztak és mennyi ideig külföldön aktív korukban. A nyár folyamán levélben felszólította az intézmény az érintett szlovák állampolgárokat, hogy jelentsék be, milyen összegű nyugdíjat kapnak külföldről, és csatolják a legutolsó kimutatást erről.
A bejelentett és igazolt nyugdíjrésszel a szociális biztosító aztán szabadon gazdálkodik:
vagy hozzácsapja az érintett személy szlovákiai nyugdíjrészéhez, vagy ha az érdeke úgy kívánja, mellőzi azt.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy jogosan kéri-e a Szociális Biztosító az érintett szlovák állampolgároktól az erre vonatkozó külföldi igazolást, amit például Magyarországon az Állami Kincstár állít ki. Mi köze a szlovák államnak ahhoz, hogy Magyarországon a nyugdíjfolyósító intézmény milyen összegű nyugdíjat állapított meg az illetőnek magyarországi munkavállalása során a nyugdíjalapba történt havi befizetések alapján, illetve idővel ez miként módosult a magyarországi törvények alapján?
A szlovák állam érdeke az idei 13.-14. nyugdíjpótlék megállapításánál az volt, hogy az érintett szlovák állampolgár mindkét nyugdíjjárandóságát (a hazait és külföldit) együtt kezelje, és ezzel a nyugdíjkiegészítésék összege alacsonyabb legyen.
A január 1-jétől esedékes 11,8 százalékos szlovákiai nyugdíjemelésnél viszont a szlovák államnak az áll az érdekében, hogy minél alacsonyabb összegből induljon ki.
Az 518 eurós átlagnyugdíj esetében ez ugyanis 61 eurós havi növekedést jelent. Minél nagyobb tehát a teljes nyugdíj összege, annál nagyobb összegű emelést kell kifizetnie az államnak. Ezt pedig nem igazán akarja! Jelen esetben az állam számára az alacsonyabb öregkori járandóságból való kiindulás az előnyös! Tehát, amit az egyszeri, másodszori nyugdíjkiegészítésnél figyelembe vett (valószínűleg ezt fogja tenni a jövőben is, ha lesz ilyen), azt a nyugdíjemelésnél figyelmen kívül fogja hagyni! Egész biztos, hogy most nem fogja beszámítani az illető külföldről kapott nyugdíjrészét!
Tehát a külföldről is nyugdíjat kapó személyek számára
a Szociális Biztosító számítógépe a nyugdíjvalorizáció kiszámításakor nem ad reális képet,
mivel az illetőnek fogalma sincs, hogy csak a szlovákiai nyugdíjrésszel kalkulál, vagy ugyanúgy, mint a nyugdíjkiegészítésnél, a teljes összeggel.
Kicsit más összefüggésben a téma ellentmondásosságával már foglalkoztunk oldalunkon is.
Akkor elsősorban arra kívántunk rámutatni, hogy a szlovákiai nyugdíjas szülők a külföldön dolgozó és adózó gyermekeik esetében ki vannak zárva a nyugdíjas bónuszra jogosultak köréből.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
