Huszonnegyedik alkalommal adták át a Parma Fidei – Hit Pajzsa díjat február 22-én délelőtt, a Kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermében. A kuratórium döntése alapján 2025-ben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek kapta az elismerést.
A kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda évről évre, akik a diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író alapította 2002-ben.
A megjelenteket Lévai Jánosné városi tanácsnok, önkormányzati képviselő köszöntötte. Ezt követően Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet. A kommunizmus százmillió áldozatából kiemelte Boldog Ceferino Giménez Mallát, az egyetlen cigány embert, akit az Egyház eddig boldoggá avatott (II. János Pál pápa, 1997. május 4-én – A szerk.). Az 1936–1939 között dúló spanyol polgárháborúban sem tagadta meg katolikus hitét. Egyik alkalommal az utcán a kommunista járőrszolgálat másokkal együtt őt is megállította, a következő kérdéssel: kinél van fegyver? Nálam van, felelte Ceferino, és fölmutatott egy rózsafüzért. A karhatalmisták elhurcolták, bebörtönözték, és két hét múlva, 1936. augusztus 2-án, más papokkal együtt az akkor már hetvenöt éves Ceferinót is kivégezték. A Lakiteleki Népfőiskola létrehozója közölte: a főiskolán Boldog Ceferinóról elnevezett kollégiumot indítottak.
Lezsák Sándor leszögezte: a Hit Pajzsa díj idei kitüntetettje, Bábel Balázs papként megszenvedte a Kádár-rendszert: egy erdélyi körútján lefogták, az általa kivitt könyveket elkobozták, azt követően pedig folyamatosan megfigyelték.
– idézett a parlament alelnöke Szent István király Intelmeiből. Hozzátette: ez a legtalálóbb jellemzése a kalocsai érsek életútjának. Egyúttal visszaemlékezett közös erdélyi útjaikra, melyeken a hívek mindig nagy szeretettel fogadták a derűs, közvetlen főpásztort.
Laudációt Sajgó Szabolcs SJ, a Parma Fidei díj kurátora mondott. Sík Sándor piarista pap és költő verséből idézett: „Az Isten küld, testvéreim tinéktek, hogy sugarai eleven tüzét, amik arcáról a szívembe égtek, sugározzam csendesen szerteszét a testvéreknek, kik az éjben járnak. Isten küldött, szentjánosbogárnak.”
A jezsuita szerzetes emlékeztetett rá: „a gyóni Bábelék kamaszodó kincse, a kis Balázs” életének négy meghatározó évét töltötte itt, ebben a gimnáziumban, a piarista atyák nevelő kezének, oktató szavának és személyes példájának vezetése alatt. Leszögezte:
Közössége tartozik ezzel az áldozathozónak. Bábel Balázs személyében nemcsak az ő áldozatának elismeréséről van szó, hanem mindazon áldozatok elismeréséről, amiknek ő részben gyümölcse. Vagyis elismeréséről az üldözés, a megalázás, a jogfosztás, a másodrendű állampolgárság vállalásának a hitért a szülei, a környezete, az egyszerű hívek, a paptársak részéről. És elődeinek, kiemelten is a Regnum Marianum közössége tagjainak részéről, amihez 1981-ben csatlakozott, tudva, hogy ezzel az üldöztetést is vállalja. Ám nemcsak a tisztességről van szó, nemcsak az igazságosságról a Parma Fidei díj esetében. Szó van Isten mindnyájunkat megszólító és meghívó kegyelmének felmutatásáról is a díjazottak életében. Hiszen áldozatuk meghozatalához az erőt nem maguknak köszönik, hanem az élő Istennek: a mindenható Atyának, az emberi történelemben megfeszített és feltámadott Názáretinek és a belénk árasztott Léleknek. Bábel Balázs könyveiben, tanításaiban, egész életében tanúságot tesz arról, hogy a hite adja az erőt minden nehézség közepette, hogy a nagyobb jóhoz, mindannyiunk nagyobb javához hű legyen, bármilyen nehézség, ellenszél vagy megpróbáltatás éri.
Sajgó Szabolcs felhívta a figyelmünket: a gyönyörű és nagyon gazdag katolikus himnuszköltészetünk tanítja egy középkori szent egyháztanítóval, Damiani Szent Péterrel kapcsolatban: „Mestere volt ő s egy személyben papja,/ szent vezetője s oszlopa a népnek; / boldogabb létnek lett fáradhatatlan útmutatója.”
„A himnusz ezen szakaszából az utolsó sor különösen áll díjazottunkra” – mondta az előadó. És nemcsak szavakban, hanem ami fontosabb: jó példával: bármennyi gondja, baja volt és van Bábel Balázsnak, lelkének békéjét, derűjét nem tudják elvenni, hite, reménye, szeretete nem ebben a világban gyökerezik, ezért ez a világ nem is tudja elvenni.
„Köszönjük kedves Érsek atya, hogy hagytad a Názáretinek láthatóvá, megtapasztalhatóvá tenni életedben Istennek emberszerető jóságát, gyengeségeinkben is megtartó erejét, botladozó emberi életünket istenivé formálni képes irgalmát” – méltatta a díjazottat Sajgó Szabolcs. – „És ezt személyesen is köszönöm neked, mint évekig teológustársamnak, »titkos« szemináriumi önképzőkörünk tagjának, az Erdélybe fejenként több mint száz könyvet szállító, lebukott társnak, mint akinek át tudtam adni 1981-ben a fiatal felnőtt illegális regnumi csoportot, mielőtt külföldre távoztam. Tartson az Örökkévaló még sokáig közöttünk, mint növelő ajándékainak jó csatornáját, a boldogabb emberi élet fáradhatatlan tanúját és útmutatóját. Mindent az Ő Országáért, ahogy jelmondatod hirdeti. És mindent – a minden emberi boldogság egyetlen igazi forrásának – Istennek nagyobb dicsőségére, ahogy Loyolai Szent Ignác jelmondata hirdeti!”
Ezt követőn Sajgó Szabolcs kurátor és Horváth Béla, a Parma Fidei díj létrehozója átadta a Hit Pajzsa kitüntetést és a vele járó oklevelet Bábel Balázsnak. Miletics Katalin Janka éremművész, bencés obláta bronzérmén a körbefutó szöveg a következő: PARMA FIDEI, azaz magyarul HIT PAJZSA DÍJ. A két kifejezés között egy kereszt látható. A körfelirat alatt egy pajzs kontúrja, benne Szent Gellért vértanúsága helyével, a Kelen-heggyel, a mai Gellért-heggyel. Alatta körfelirat: Szent Gellért vértanú.
A főpásztor megkapta a Hit Pajzsa Alapítvány különdíját is, Horvay János (1873–1944) szobrászművész Jó pásztor című alkotását is.
Bábel Balázs köszönetet mondott a Hit Pajzsa díjért, és minden jelenlévőnek a részvételért. Külön megköszönte a piarista énekkarnak, hogy feláldozva a szombatjukat, énekükkel még meghittebbé tették az ünnepet. Kiemelte: ebben a gimnáziumban erősödött meg a hite, a tanárok és különösképpen a hitoktatók révén. Másodikos gimnazistaként hallotta először Szent Jeromos híres mondását: „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust.” Ez ösztökélte arra, hogy a legalaposabban megismerje az Újszövetséget. Harmadik osztályban megtanulta a gimnáziumban azt, hogy az egyháztörténelem bizonyítja: az Egyház isteni eredetű. „Most, amikor annyi baja, sebe van a mi Egyházunknak, is bizonyítja, hogy isteni eredetű, hiszen nem szűnt meg” – mondta a Hit Pajzsa díj idei kitüntetettje. Felidézte: a 2000-es szentévben javasolta püspöktársainak, hogy legyen a jelmondatuk: „Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk!” Negyedikes gimnazista volt, amikor Lukács László piarista pap tanár vette át a hittan és művészettörténet tanítását. Az érettségi előtt álló Bábel Balázs akkor határozta el, hogy pap lesz, Lukács tanár úr ugyanis azt tanította: szükség van rátok, van jövőtök, sőt, ez az egyetlen jövő! Végül a főpásztor így búcsúzott a jelenlévőktől: „Köszönöm, hogy eljöttetek, ti is erősödjetek meg a hitben!”
Horváth Béla, a Hit Pajzsa díj egyik létrehozója zárszavában beszélt a közelmúltban megjelent, Krisztusba kapaszkodva című könyvéről, kiemelve abból két fejezetet: az egyik a parlamenti jegyzőkönyv szó szerinti leiratát tartalmazza, hogyan született meg a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjáról szóló jogszabály, hogyan szavaztak a pártok képviselői. A másik fontos fejezetben az eddigi Hit Pajzsa díj kitüntetettjeivel készült beszélgetést olvashatjuk.
Az ünnepség végén Bábel Balázs érseki áldásban részesítette a megjelenteket.
Az ünnepségen zenei szolgálatot a piarista gimnázium énekkara végzett, Fehérvári Gábor kórusvezető vezényletével. A műsorvezető Bágya Rita volt.
Fotó: Lambert Attila
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
