Több százezer forintot is fizetnie kell annak, aki nem megfelelő anyagokkal fűt – hangsúlyozta az InfoRádióban az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára. Kertész-Káldosi Zsuzsanna azt is hozzátette, hogy sokszor nem a rászorultság miatt kerül erre sor. A Magyar Tudományos Akadémia és a Pannon Egyetem Levegőkémia Kutatócsoportjának vezetője, Gelencsér András vegyészmérnök szerint a helyzet évek óta nem javul.
Kertész-Káldosi Zsuzsanna elmondta: mivel a házatartásokban tilos nem megfelelő minőségű fával, vagy esetleg hulladékkal fűteni, hivatalos adatok nincsenek arról, hogy mégis hányan élnek ezzel. Ugyanakkor az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerint a légszennyező anyag koncentrációjának mérése során számos olyan szennyező komponenst tudtak beazonosítani, ami egyértelműen a lakossági fűtéshez köthető.
Ez meglehetősen nagy szezonális ingadozást mutat, a szennyező anyagok jelenléte inkább a téli időszakra jellemző.
„Nagyon fontos kiemelni a szálló por mennyiségét, hiszen ez egy nagyon komoly környezetterhelő komponens. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék kibocsátásának 54 százaléka lakossági fűtésből származik, és ez, illetve a 2,5 mikronnál kisebb részecske az, ami egészségügyi szempontból is rendkívül veszélyes, hiszen
a tüdőn keresztül a véráramba juthat és nagyon sok problémát okozhat”
– hangsúlyozta.
A büntetésekről szólva az államtitkár elmondta: jellemzően bejelentésre tudnak a kormányhivatalok járási hivatalai eljárni, és ők azok, akik a bírságot is kiszabhatják. Első alkalommal 150-300 ezer forint közötti a büntetés, de második alkalommal akár a 600 ezer forintot is elérheti. Kertész-Káldosi Zsuzsa szerint azért nagyon fontos ezt kiemelni, mert számos olyan anyag megjelenik ezeknél a vizsgálatoknál, melyeket szigorúan tilos égetni. Ilyen például a műanyagok vagy a lakkal, festékkel, más anyaggal kezelt fák, melyeknél a lerakódó korom tönkreteszi a kéményt, rontja a fűtés hatékonyságot, tehát magát a célt sem éri el, aki így fűt.
„Európában nagyon sok olyan projekt indult, ami egészen futurisztikus, például drónról vizsgálják azt, hogy milyen típusú szennyezőanyagok kerülnek ki, ugyanakkor ez egy nagyon összetett kérdés, hogy tulajdonképpen mit, miért, és milyen típusú berendezésekben éget a lakosság. Ez pedig messze túlmutat a környezetvédelmi területen” – fogalmazott.
A szemléletformálásnak is óriási szerepe van az államtitkár szerint. A tárca a „Fűts okosan!” programmal próbálja nevelni a lakosságot arra, hogy nem mindegy, mivel, hogyan fűt, ahogy az sem, hogy milyen berendezéssel teszi ezt. A helyes tüzelés ugyanis a hatékonyságot is növeli és a környezeti szennyezést is csökkenti.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Pannon Egyetem Levegőkémia Kutatócsoportjának vezetője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a helyzet évek óta nem javul, ráadásul már egyetlen jogsértő is az egész településre hatással lehet. A kutatócsoport
olyan eszközt is fejleszt, amellyel megtalálhatóak egy településen a veszélyforrások.
Gelencsér András elmondta: a téli időszakban a háztartási szilárd tüzelés még városokban is meghatározó levegőszennyező forrás, tehát bármilyen meglepő, nem feltétlenül a közlekedés okozza ilyenkor a városok rossz levegőminőségét, hanem az, hogy a lakosság egy jelentős része sokszor nem jó minőségű szilárd tüzelőanyaggal fűt.
Hozzátette: ez az arány telente még városi környezetben is elérheti akár a 60-70 százalékot is, hogyha a részecskeszennyezésre vonatkoztatjuk. A téli időszakban a légkör felszínhez közeli része nem keveredik annyira a magasabb légrétegekkel, ami miatt sokszor lenn marad a füst a lakókörnyezetben, vagy afölött viszonylag kis magasságban. Ilyenkor ezek a szennyező anyagok nagyon sokáig a környezetünkben maradnak, és így károsítják az egészségünket.
„Alapvetően a légzőrendszert érintik elsődlegesen, de onnantól kezdve természetesen a szervezet más szerveire is hatással vannak. Főleg a tüdőben való leülepedés, a szennyezőanyagok vérbe való bejutása okozza a problémákat, és különösen az arra érzékenyeknél számos egyéb járulékos következménye is lehet ennek”
– fejtette ki.
A vegyészmérnök arról is beszélt, hogy az utóbbi éveket tekintve alapvetően nem történt javulás, és bár voltak törekvések a fűtési rendszerek korszerűsítésére, de valójában települési szinten nem tapasztalnak jelentős változást.
„Elegendő egy-két renitens lakó, aki az egész környezetét pokollá tudja tenni, illetve a levegő minőségét elrontani az egész településen, ahol pár ezren élnek” – mondta. Hozzátette: az ilyen ember magának okozza a legkisebb problémát, mert a kéményből nem feltétlenül a közvetlen környezetében csapódik le a füst, hanem például a szomszédban vagy néhány utcával arrébb.
„Egy civil szervezet korábbi felmérése azt mutatja, hogy
telente a hulladékszállítás volumene egyharmaddal csökken, tehát valószínűleg a szilárd települési hulladék egyharmada a kályhákban végzi”
– emelte ki.
Arról is beszélt, hogy olyan kutatásokat végeztek a közelmúltban, amely egy levegőellenőrzési mérőrendszer fejlesztésére irányul. Ennek lényege, hogy műszeres méréssel meg lehessen mondani, be lehessen határolni, hogy hol vannak ezek a súlyos szennyező források. Ebben segíthetnek a különféle meteorológiai paraméterek, tehát a szélirány és a légköri viszonyok. A gyanút adott esetben szemrevételezéssel is lehet igazolni – tette hozzá Gelencsér András vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia és a Pannon Egyetem Levegőkémia Kutatócsoportjának vezetője.
A cikk Kocsis Éva interjúi alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
