Hibáktól hemzseg a legújabb történelemkönyv

Hibáktól hemzseg a legújabb történelemkönyv

Számos hiba található a Magyar Nemzet cikke nyomán nemrégiben hozzáférhetővé vált tizenkettedikes állami kísérleti történelemkönyvben. Az esélyegyenlőtlenségek tárgyalásánál például nem írnak a fogyatékkal élőkről, nem magyarázzák el, milyen jogokkal jár a kettős állampolgárság, de található benne tárgyi tévedés is. A tankönyv egyik tudományos szakértője Szakály Sándor volt, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, akinek kijelentése a numerus claususról nemrégiben nagy közfelháborodást váltott ki.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett új tankönyvről még szombaton írta meg lapunk, hogy azt a történelemtanároknak – egy másik, nem állami történelemkönyv mellett – látatlanban kellett megrendelniük, ugyanis nem volt hozzáférhető sem az interneten, sem a tankönyvboltokban. Annak ellenére sem, hogy az OFI áprilisi közleményében azt állította, már minden kísérleti könyv teljes terjedelmében olvasható a nemzeti köznevelési portálon. A cikkünk megjelenése után feltöltött kiadvány impresszumából kiderül, hogy a Veritas két munkatársa, Zinner Tibor kutatócsoport-vezető és Szakály Sándor főigazgató végezte a tankönyvvel kapcsolatos tudományos szakértői munkát. Szakály nemrég a numerus clausus törvény – amely alapján korlátozták a zsidó hallgatók arányát az egyetemeken – kapcsán tett kijelentésével keltett közfelháborodást, ugyanis véleménye szerint a törvény nem jogfosztó, csupán „jogkorlátozó” volt. Szakály kijelentésétől elhatárolódott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár is a kormány nevében a Zsidó Közösségi Kerekasztal júniusi ülésén.

Nem a numerus claususszal kapcsolatos megszólalás volt egyébként a Veritas főigazgatójának első botránya. Szakály ugyanis két éve egy interjúban arról beszélt: a történészek közül többen úgy ítélik meg, hogy 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de szerinte ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Szakály egyébként nemcsak a tizenkettedikes, hanem a nyolcadik osztályos kísérleti tankönyv tudományos szakértője is volt. A nyolcadikos állami tankönyv olvasóink jelzései alapján korábban szintén nem volt elérhető az interneten, így nem kizárt, hogy az OFI ezt is szombati cikkünk megjelenése után töltötte fel a köznevelési portálra. Erre utal az is, hogy aki letölti a PDF formátumú könyvet, azt látja: utoljára múlt vasárnap módosították.

Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára, aki egyben a Történelemtanárok Egyletének tagja átolvasta a frissen megjelent tizenkettedikes kísérleti tankönyvnek azokat leckéit is, amelyek az ősztől életbelépő új kerettanterv új tananyagát tartalmazzák. A pedagógus szerint a szerzők túl sok témát próbálnak felölelni, ráadásul az anyag tele van hibákkal. Például a könyv nemzeti és etnikai kisebbségeket tárgyal, holott egy 2011-es törvény óta már csak nemzetiségeket tartunk számon. Az esélyegyenlőtlenségek tárgyalásánál nem írnak a fogyatékkal élőkről. Vitatható, hogy a civil szervezeteket a politikai szereplők között tárgyalják. Hiába kap külön alfejezetet a könyvben a határon túliak kettős állampolgársága, nem magyarázzák el, hogy ez pontosan milyen jogokkal jár – például hogy szavazati jogot is magában foglal. Különös az is, hogy a népszavazások tárgyalásánál az 1997-ben a NATO-ba és az 2004-ben az Európai Unióba való belépésről szóló népszavazás eredményei mellett az alaptörvény 2011-es passzusaiból idéz. Ez viszont nem szerencsés, hiszen a korábbi népszavazásokra még más jogi szabályozás vonatkozott, mint ami az alaptörvényben található.

A tankönyv tárgyi tévedést is tartalmaz: például azt írja, hogy Nyugat-Európában a felnőtteknek csupán 25 százaléka dolgozik. Repárszky ugyanakkor utánanézett az adatoknak és azt találta, ez valójában 50 százalék körül van. Ám nem ez az egyetlen tévedés: például a romák népszámlálási adatainál 2001 helyett 2010 szerepel – feltehetően elütés miatt. A könyv egyébként már tartalmazza azt az ősztől életbe lépő kerettanterv elvárást, hogy a történelemtanárok monetáris ismereteket is tanítsanak, ám a szakember szerint döbbenetes, hogy nekik kellene megtanítaniuk a diákoknak, milyen egy piaci alapon működő cég üzleti és marketingterve.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »