Miközben az étkezési búza felvásárlási ára drasztikusan zuhan, a kenyér ára ismét emelkedni kezdett. Az agrárminiszter látszólag eszköztelen, és a malomiparra mutogat, írja az Economx.
Ma már szinte hihetetlen, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 januárjában még csak ennyit kellett fizetni egy kilogramm fehér és félbarna kenyérért, illetve egy kilogramm finomlisztért:
Úton az ezerforintos kenyér felé
A kezdetben lassú ütemű drágulás első jelentős mérföldköve 2021 októberében volt, amikor a fehér kenyér átlépte a négyszáz forintot (417 forint), amit 2022 januárjában követett a félbarna kenyér is (405 forint).
A 2022-es év pedig az energiaválság, valamint az Oroszország ukrajnai háborúja okozta inflációs sokkról szólt.
Márciusban már 518 forint volt a fehér kenyér ára, aztán júniusról júliusra 590-ről 670 forintra, majd augusztusra 705 forintra emelkedett a fogyasztói ár. De nem állt meg a jelentős drágulás, októberben 828 forint, decemberben pedig már 900 forint egy kilogramm fehér kenyér.
A KSH szerint a csúcsot 2023 márciusa hozta el, mikor kereken 1000 forintot mértek a statisztikusok.
Legközelebb tavaly augusztusban vehettünk kilencszáz forint alatt fehér kenyeret (874 forint), majd be is ragadt az ár körülbelül 850-896 forint között; idén februárban átlagosan 877 forintot kértek el egy kiló fehér kenyérért.
A félbarna kenyér hasonló utat járt be; 2022 júliusában 590, októberében 727, decemberében pedig 793 forint volt az átlagára.
A csúcs itt júniusban jött el, 899 forinttal, majd augusztusban végre nyolcszáz forint alá csökkent a fogyasztói ár (777 forint). Azóta 725 és 788 forint között mozgott a félbarna kenyér ára, idén februárban 731 forintot mért a KSH.
Most úgy tűnik, nemcsak, hogy több mint két és félszeresére növekedett a kenyér ára négy év alatt, de ez az árszínvonal velünk is maradt. Akármilyen meglepő, úgy emelkedik a kenyér ára, hogy közben drámai mértékben csökken az étkezési búza értéke.
Ez egyáltalán nem kiugró adat, sokkal inkább egy tendencia. Ugyanis január végén az AKI-PÁIR az alábbi árakról számolt be:
Tehát csökken az étkezési búza ára éves összehasonlításban is, de sem a kenyér, sem pedig a finomliszt nem követi azt.
Malomipar vs. kormány?
Nagy István agrárminiszter egy erre vonatkozó írásbeli kérdésre (Dócs Dávid, Mi Hazánk) válaszolva kiemelte: a kenyér aktuális árszintjére a búza árának csökkenése csak jelentős időeltolódással hat, mivel a malmok az aratás után jellemzően nagyobb készleteket vásárolnak fel.
Fontosnak tartotta szem előtt tartani azt is, hogy szerinte a kenyér árára csak kisebb hatással van a búza termelői ára, mivel a költségek nagyobbik részét a búza malomipari feldolgozása, a logisztikai és az energiaköltségek, valamint a munkabérek teszik ki.
Ezekkel kapcsolatban azonban nem tett javaslatot a miniszter.
Nagy István ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kenyér árában az éves adatok szerint folyamatosan csökkenő tendencia mutatkozik, bár arra már nem tért ki, hogy mindkét kenyértípus esetében idén januárról februárra drágulás volt tapasztalható. Viszont úgy látja, a kormányzat az árstoppal, árfigyelő rendszerrel, valamint a kötelező akciózással sikeresen megfékezte az élelmiszerek árának további emelkedését.
Nem lesz sem háromhatvan, sem pedig ötszáz a kenyér
Az inflációs sokk után sem lehet jelentősen csökkenteni az élelmiszerek árait. Pedig februárban Magyarországon 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztráltak a statisztikusok – a KSH 3,7 százalékot mért –, amivel a régiónkban a középmezőnyhöz tartozunk. A régióban a magyarnál alacsonyabb inflációt Csehországban (2,2 százalék), Szlovéniában (3,4 százalék) és Bulgáriában (3,5 százalék) mért az Eurostat, míg a magyarnál magasabb volt az áremelkedés üteme Lengyelországban (3,7 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Horvátországban (4,8 százalék) és Romániában (7,1 százalék).
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője korábban azt mondta, hogy 3,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számolnak 2024-re. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője pedig – szintén egy korábbi nyilatkozatában – arról beszélt, hogy az év további részében hullámzó inflációs pálya lesz a jellemző, az év végére pedig akár újra 5 százalék fölé mehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint az infláció a következő hónapokban jó eséllyel még a jegybanki toleranciasáv felső szélének – 4 százalék – közelében marad, de ez év közepén bázishatások miatt átmenetileg ismét emelkedik majd. Szerinte 2025-ben érhető el a 3 százalékos célérték.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
