Ünnepélyes keretek között adták át a felújított galántai reneszánsz Esterházy-kastélyt, ahol a nyitóeseményt herendiporcelán-kiállítás, korabeli viseletek és hagyományőrző bemutatók tették emlékezetessé. Az est folyamán az épület díszkivilágítást is kapott, még inkább kiemelve a történelmi helyszín különleges hangulatát.
Galántát sokan elsősorban a neogótikus Esterházy-kastéllyal azonosítják, holott a város másik, kisebb reneszánsz kastélya a család történetében legalább ilyen jelentős szerepet tölt be. Ez az épület tekinthető ugyanis az Esterházyak galántai ősi központjának. Az átadón is elhangzott: a kastély állapota az évtizedek során erősen leromlott, 1970-ben elbontották a védőfalát és a sarokbástyáit is, és csak a helyi műemlékvédők fellépésének köszönhető, hogy maga az épület fennmaradhatott. Később múzeumi kiállításoknak és kisebb rendezvényeknek adott otthont, leginkább az esketőtermet használták. A mostani megújulást egy Tatával közösen megvalósított Interreg-pályázat tette lehetővé, amelynek célja az volt, hogy a kastély új kulturális szerepet kapjon, és erősebben kapcsolódjon be a térség idegenforgalmába.
Az átadó alkalmával a felújított belső terekben új kiállításokat is bemutattak.
A termek egyik részében a Fringia hagyományőrző csoport korhű ruhái és fegyverei kaptak helyet, míg a polgári kultúrát bemutató állandó tárlatot a Galántai Honismereti Múzeum rendezte be Iveta Lenická kurátor vezetésével. Itt láthatók a világhírű herendi porcelánok is, amelyek történeti és kulturális értékéről, valamint az Esterházy családhoz fűződő kapcsolatáról Simon Attila, a Herendi Porcelán Manufaktúra vezérigazgatója szólt a megnyitón.
Galánta polgármestere, Kolek Péter arról beszélt, hogy a munkálatok az utolsó simításokkal zárultak le, és bízik benne, hogy a megújult kastély elnyeri a látogatók tetszését.
Elmondása szerint nemcsak a főhelyiségek, a kiállítótermek és az esketőterem újult meg, hanem a hosszú ideig használhatatlan pincehelyiségeket is sikerült rendbe hozni.
Korábban az alagsori terekben jelentős nedvesség okozott gondot, ezt most megszüntették. A jövőben a kastély részben megőrzi korábbi funkcióit: esküvőknek, szertartásoknak, kiállításoknak és turisztikai rendezvényeknek is helyet ad majd. A helyi múzeum közreműködésével az állandó kiállítás is megújult, a projekt részeként pedig tanösvény is létesült. Egyedül a digitális információs pult hiányzik még, de a polgármester szerint az épület már birtokba vehető.
A reneszánsz kastély történelmi súlyát Takáč Zsolt, a neogótikus kastély megmentéséért dolgozó polgári társulás elnöke is hangsúlyozta. Mint fogalmazott, bár a turisták körében a neogótikus kastély jóval ismertebb, a reneszánsz épület az Esterházy-történet valódi kiindulópontja. Innen indult a család galántai története: Esterházy Ferenc és Illésházy Zsófia házasságából tizenhárom gyermek született, közülük alakultak ki később a család fő ágai.
Takáč Zsolt szerint ezért különösen fontos ez a helyszín, hiszen ez volt az Esterházyak ősi fészke.
Arra is emlékeztetett, hogy az épület megmenekülése a múlt század második felében Pekarovič Györgynek és munkatársainak volt köszönhető. Hozzátette: amikor az Esterházy család tagjai Galántára látogatnak, rendszerint először a reneszánsz kastélyba érkeznek, és csak azután keresik fel a nagyobb neogótikus épületet.
Takáč arról is beszélt, hogy a Magyarországgal ápolt jó kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ilyen közös fejlesztések megvalósulásában. Szerinte már önmagában különleges, hogy Galántán herendiporcelán-kiállítás nyílhatott. Elárulta azt is, hogy Simon Attilával további együttműködési lehetőségekről gondolkodnak, hogy a jövőben még rangosabb tárlatok érkezhessenek a városba. Felidézte: a neogótikus kastélyban ma is őriznek olyan porcelánkészletet, amelyet kifejezetten Esterházy-mintával készítettek, és ezeket a ma élő Esterházyak is használják.
Az ünnepségen köszöntőt mondott Hegyháti Molnár Andrea Kata, az Interreg Magyarország–Szlovákia Program Közös Titkárságának képviselője is. Beszédében az épített örökség megőrzésének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy az ilyen helyszíneket nem elég felújítani: meg kell tölteni élettel, használni, szeretni és a közösség mindennapjainak részévé tenni.
Kiemelte, hogy az Interreg-projektek valódi értéke nem pusztán a számokban vagy az építészeti eredményekben mérhető, hanem abban is, hogy közös megoldásokat és közös jövőképet teremtenek.
Mint fogalmazott, az örökség nem csupán múltidézés, hanem a régió jövőjének egyik legfontosabb erőforrása, Galánta pedig jó példája annak, hogyan lehet a helyi értékeket közös európai sikerré emelni.
A Herendi Porcelán Manufaktúra vezérigazgatója, Simon Attila szintén köszöntötte a résztvevőket. Úgy fogalmazott: aki egyszer találkozott ezzel a kétszáz éves „öreg hölggyel”, vagyis a herendi porcelán világával, azt az élmény többé nem engedi. Beszédében felidézte, hogy a Galántától mintegy kétszáz kilométerre működő manufaktúra mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájává vált, és gyakorlatilag nincs olyan lakott kontinens, ahol ne lenne jelen. Szavai szerint a herendi porcelán nemcsak iparművészeti márka, hanem kulturális küldetést is teljesít.
A hivatalos megnyitó után a vendégek megtekinthették a kastély új kiállításait, este pedig az épület díszkivilágításban tündökölt. A herendiporcelán-kiállítás a nyár végéig látogatható az újjászületett galántai reneszánsz kastélyban.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
