Heller Ágnes "Tinódi Lantos Sebestyénje" is egy igazi túlélő, nem hiába volt a "holocaust" egyik fő ideológusa

Heller Ágnes "Tinódi Lantos Sebestyénje" is egy igazi túlélő, nem hiába volt a "holocaust" egyik fő ideológusa

"96 éves korában elhunyt Randolph L. Braham erdélyi származású történész, a holokauszt egyik legelismertebb nemzetközi kutatója" – olvasható a szörnyű hír a Mazsihisz oldalán.

"Elment a magyar holokauszt legnagyobb és legfontosabb tanúja, ‘Tinódi Lantos Sebestyénje’, de a fontos tanúság lényege épp az, hogy a tanú távozása után is velünk marad. Örökre" – írják, hozzátéve, hogy nem akárki nevezte a "Holokauszt Tinódijának" (így, nagybetűkkel), hanem maga Heller Ágnes.

"Randolh L. Braham a tanú-túlélők közül került ki, a legfontosabb tanúságot írta meg közülük, személyes túlélését úgy beszélte el, hogy hatalmas, alázatos, aprólékos munkával gondosan megírta a magyar holokauszt történetét, minden további kutatás kiindulópontját" – olvasható a Mazsihisz-honlapon, mi pedig kíváncsiságból utánanéztünk, min kellett keresztülmennie szegény Adolfnak – "Randolph L. Braham" becsületes neve ugyanis Ábrahám Adolf, nem akármilyen névrokonnal büszkélkedhetett tehát.

De lássuk, mit kellett túlélnie Adolfnak: elgázosították Auschwitzban, majd még legalább három-négy haláltáborban? Nem egészen…

Hírdetés

Ezt írja róla a Wikipédia:

Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, Désre. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták munkaszolgálatra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte.

Holokauszt ez a javából: megszökni, majd egy magyar tanyán rejtőzködni (bújtatták és etették tehát a "népirtó magyarok", akikről később azt mondta, hogy sohasem volt bátorságuk szembenézni a "holokausztban" viselt felelősségükkel), a fogságból faji alapon szabadulni, mialatt a magyar katona a csatamezőn adta vérét és életét, a civil lakosságot pedig a légiterroristák mészárolták, és 96 évig élni…

Ennél hitelesebben nem is mutathatná meg egy életút, mit jelentett az a szörnyű holokauszt, meg mit éltek túl azok a híres túlélők…

Így válik a napnál is világosabbá, hogy nem Tinódi Lantos Sebestyének ezek a zsidó Adolfok, hanem inkább Háry Jánosok, ha már mindenképpen magyarokhoz kell hasonlítani őket.

(Kuruc.info)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »