Hazugságok éve: a koronavírus egy éve az álhírekről is szólt

Megszámlálhatatlanul sok valótlanság, álhír és hazugság hangzott el a koronavírus-járvány egy éve alatt. Az ilyen kijelentések nemcsak aláássák az emberek bizalmát, hanem a kormányzati intézkedések hatékonyságát is csökkentik, aminek eredménye, hogy hosszabbra tolódik a járványidőszak.

Korábban sem volt idegen a magyar politikai élettől a lélegeztetőgépek kérdése, de a téma a koronavírus-járvány elindulásakor új lendületet kapott.

A HVG 2020 áprilisában még kevesellte a kormány lélegeztetőgép beszerzését, sőt annak tempójával sem volt elégedett. Az Index májusban írt arról, hogy a kormány által beszerzett lélegeztetőgépek nem alkalmasak a betegek kezelésére. A 24.hu sem maradt ki a pánikkeltésből, így az Indexhez hasonlóan a lélegeztetőgépek alkalmatlanságáról írtak. Ezt a hirado.hu Álhírfigyelő rovatában cáfoltuk.

Júniusra már odáig jutottunk, hogy a 444 arról cikkezett, hogy szerintük túl sok a lélegeztető gép. Nem tudni, hogy a Soros György alapítványai által is pénzelt szerkesztőségben hány egészségügyi szakember dolgozik, de egy dolog biztos: Magyarországon soha nem állt elő olyan helyzet, mint például Olaszországban, ahol az orvosoknak arról kellett dönteniük ki kaphat ellátást és ki nem, kinek jut lélegeztetőgép és kinek nem.

A legtöbb támadással és álhírrel vitathatatlanul az orosz vakcinának kellett szembenéznie, azonban mióta Angela Merkel is érdeklődött a Szputnyik V-ről, csendesültek a kritikus hangok. A már több mint 20 ország által megrendelt orosz oltóanyag után a kínai Sinopharm vakcina került az álhírgyártók kereszttüzébe.

De nem kellett sokat várni, hogy Gyurcsány Ferenc is beszálljon a vakcina elleni kampányba. Pártja, a DK polgármesterei például azt akarták elérni, hogy a településein lakók ne kaphassák meg a magyar hatóságok által jóváhagyott kínai vagy az orosz vakcinát.

Gyurcsány felesége Dobrev Klára ezután azzal a hazug állítással került a hírekbe, hogy a kormány szándékosan nem hívja le a Magyarországnak járó uniós vakcinakeretet. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára nettó hazugságnak nevezte Dobrev állítását.

Hírdetés

Orbán Viktor miniszterelnök szerint pedig szamárság, hogy nem kötöttünk le elég vakcinát, hiszen több, mint 17 millió adagról van szó, de a lekötéssel nem lehet oltani, csak a vakcinával. Hozzátette, hogy az unióval lekötött vakcinák az előre jelzettnél is lassabban érkeznek, ha nem lenne kínai és orosz vakcina, nagy bajban lennénk.

Bár a nyilvánvaló hazugságok is sokkolók, de az ízléstelenségi versenyben nem múlhatják felül a Momentum-alapító, a párt EP-listájának negyedik helyén induló Csillag Tamás megnyilvánulását. A politikus egy kommentben a következőket írta: Van 133 bátor ember, akit önként jelentkezőnek szeretnék ajánlani az orosz oltóanyaghoz. Ha működik, ha nem, mi csak nyerhetünk! – utalt a 133 Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselőre.

A maszkviselés hatékonyságának megkérdőjelezésében a vírustagadókon túl a DK politikusai jártak élen.

2020 októberében Komáromi Zoltán, a DK egészségpolitikusa az ATV-n terjesztette azt az álhírt, hogy a kormány tavasszal a WHO ellenében nem hívta fel a figyelmet a maszkhasználat fontosságára. Ezzel szemben a valóság az, hogy a WHO még március végi ajánlásában is az áll, hogy a maszkot csak azoknak ajánlott viselni, akiknek légúti tünetei vannak (pl. köhögnek, tüsszögnek). Ezt az álláspontjukat júniusban felülvizsgálták, és javasolták a maszkviselést a 6 évnél idősebbek számára.

A kormány annak ellenére, hogy a WHO még tavasszal nem adott ajánlást a kötelező maszkviselésre, azonnal megkezdte a védőeszközök beszerzését, sőt hazánkban elindult a maszkok gyártása is.

Az ellenzéki média és politikusok folyamatosan követelték a tömeges tesztelést, majd amikor a kormányzat beszerezte a piacon elérhető koronavírusteszteket, akkor azok minőségét kezdték el firtatni. Az Index már áprilisban silánynak minősítette a kormány által beszerzett gyorsteszteket, majd májusban a 444 szintén becsatlakozott. A hirado.hu Álhírfigyelő rovatában ezt az állítást is cáfoltuk.

Az ellenzék szívesen példálózott Szlovákiával, ahol bevezették a tömeges teszteléseket, azonban a jelenlegi helyzetüket látva semmi irigyelni való nincs északi szomszédunknál: a járvány tombol, az egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélén áll.

Novemberben, amikor Magyarországon önként jelentkező egyetemistákat is bevontak a tesztelésekbe, az ellenzék azt kezdte terjeszteni, hogy a résztvevők nem hogy védőfelszerelést, de még ételt sem kapnak. Ezt György István államtitkár cáfolta: „Különböző politikai pártok, különböző haszonszerzési céllal akadályozzák a tesztelési folyamatot azzal, hogy álhíreket terjesztenek, az állítják, hogy az egyetemi hallgatók nem kapnak megfelelő védőfelszerelést, nem kapnak étkeztetést, ez nem igaz.” A politikus elmondta, hogy az egyetemistákból álló tesztelő csapatoknak plexi fejvédőt, arcvédő pajzsot, FFP2-es maszkot, kesztyűt és védőköpenyt is adtak.

A felsoroltakon kívül az ellenzék és a hozzájuk tartozó média számtalan egyéb esetben próbálta aláásni az emberek járványkezelésbe vetett bizalmát. Gondolhatunk Korózs Lajos kamuvideójára, vagy amikor a kormányzati intézkedéseket úgy próbálták aláásni, hogy nem szavazták meg a koronavírus-törvényt.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »