Magyarország legsikeresebb kulturális nagykövetének is nevezhetnénk, hiszen a világ hatvan országában rajonganak érte. Egyedüli magyar brandként van jelen a top luxusmárkák piacán, ugyanakkor sokunk vitrinjében vagy konyhaszekrényében is ott díszeleg. A csaknem kétszáz éves Herendi Porcelán sikerének titkaiba Dr. Simon Attila vezérigazgató avatott be minket.
A nyugalom és a kifinomultság államába érkezik, aki a Herendi Porcelánmanufaktúra főépületébe belép. Az előtérben luxushotelre jellemző kedvesség és derű, no meg csodás virágkompozíció fogad, tekintetemet a porcelánújdonságokat bemutató plazmamonitor ejti rabul, amíg egy munkatárs elém jön, hogy a milliárdos értéket képviselő bemutatódarabok között fölkísérjen. Vendéglátómtól rövidesen megtudom, hogy az érzelmeket keltő brand és művészi munka mögött szigorú vállalatvezetés és aprólékos professzionalizmus húzódik meg.
Hadd legyen az első kérdés a meglepetésé: önök dolgoznak?
A koronavírus-helyzetre reagálva válságtervet dolgoztunk ki, és a legfontosabb céljaink a dolgozóink egészségének védelme, a vírus terjedésének megakadályozása, valamint a munkahelyek megőrzése és a működés fenntartása voltak. Belépésekor ön is láthatta, hogy az épület hermetikusan le van zárva, minden ki- és belépés meghatározott szabályok szerint történik, és engedélyhez kötött. Mi sem megyünk ki, és nagyon ritkán fogadunk vendéget. Gazdasági szempontból pedig az volt az alapelvünk, hogy a humán és pénzügyi erőforrásainkat át kell mentenünk a Covid utáni időszakra, ezért a manufaktúrának működnie kell, mert újraindítani sokkal nehezebb lenne.
Hogyan érintette a járvány a hétszáz dolgozót foglalkoztató vállalatot?
A 2020-as év a korábbiakhoz képest is nagyon jól indult, ám aztán jött a Covid-válság. Ez abban különbözött minden korábbitól, hogy egyetlen másodperc alatt szüntette meg az árbevételünket Tokiótól New Yorkig. A költségeinket szigorúan visszafogtuk, és a munkahelyek megőrzésére koncentráltunk, a teljes bérek kifizetése mellett. Stratégiánk része volt az is, hogy a jövőnket szolgáló beruházásokat végre kell hajtani. Ezért a bolthálózatunkat tavaly is komolyan fejlesztettük. Abu Dhabiban és Kazahsztánban új Herendi-márkaboltok nyíltak. Most már elmondhatom, hogy a tavalyi évünk is nyereséges volt.
Nemrégiben mutatták be a Herendi Porcelánmanufaktúra virtuálistúra-applikációját. Ez a fejlesztés az aktuális helyzetnek köszönhető?
Minden év februárjában a frankfurti Ambiente szakvásáron mutatjuk be az újdonságainkat, de a rendezvény idén a Covid miatt elmaradt. Jött az ötlet, hogy hozzunk létre virtuális kiállítást, amely előbb-utóbb valószínűleg egyébként is megszületett volna, de így előbbre hoztuk a megvalósítását. Adva volt egy gyönyörű helyszín, a budapesti Herendi Porcelán-palota, amely annyira impozáns, hogy sokan megkérdezik, valódi-e, vagy csak animáció. Bizony valódi! Elhelyeztük benne az újdonságainkat. A technika segítségével az egyes tárgyak megforgathatók, mellettük pedig elérhetők a termékleírások, sőt videókon a készítésüket is bemutatjuk. A weboldalunk látogatottsága jelentősen emelkedett az újítás hatására. Nehezen pótolható a személyes élmény, amit a Herendi-alkotások közelsége ad. Én például órákat el tudnék tölteni itt, a kiállítótérrel szomszédos tárgyalóban, ahol a tradicionálistól a legújabb mintákig és formákig mérhetetlen vizuális gazdagság veszi körül a látogatót. Az a kék Apponyi-minta például az egyik kedvencem. Vásárlóink zöme 35 év feletti, visszatérő hölgy. Visszatérő: mert ha valaki Herendit vesz, az egy örökre kötött szerelem. A Herendit meg kell fogni, át kell élni a valóságban. A Manufaktúra 16 ezer fehér formával és 4 ezer festett mintával rendelkezik, összesen 64 millió különböző termékkel bír. Ennek ellenére évente mintegy 300-400 új műalkotás születik a falai között. Szempontjaink az eladhatóság, a gyárthatóság, a gazdaságosság és a művészeti érték. A Manufaktúrát csakis és kizárólag elsőosztályú áru hagyhatja el, ez azonban nagyon költséges. Évente mintegy 1 millió euró értékű porcelánt törünk össze a brand és a márka védelmében. Az érték szubjektív szempont, amelyet úgy definiálunk, hogy csak olyan termék születhet nálunk, amire a dédunokáink is büszkék lesznek.
Hogyan zajlik a termékfejlesztői munka?
Termékfejlesztési filozófiánk a tradíció és az innováció. Meggyőződésem, hogy a 21. században a mai trendeket figyelembe kell venni; aki csak a tradícióiból próbál élni, az elvész. Nálunk fontos a termékinnováció, ezért nincs olyan enteriőr és korosztály, amelyhez illő porcelánt ne tudnánk kínálni. Termékfejlesztési zsűrink hetente ülésezik, ez indítja el az újdonságokat, tekint rá a fejlesztésük alakulására, majd dönt a termékrendszerbe illesztésükről. És hogy hogyan jutunk el a türkizkék, platinaszegélyes Apponyiig? Ennek a tradícióalapját az 1932-es első Apponyi Albert-féle rendelés, a Zöld Apponyi adja. Az évről évre rendszeresen elvégzett trendelemzés vezetett el bennünket ehhez a türkiz színhez, amely annyira sikeres lett, hogy az értékesítés szerinti sorrendben még mindig az első, 1851-es Viktória-mintánk után a második helyen már ez a néhány éve kifejlesztett minta áll. Platinát azért látni egyre több Herendi-terméken, mert a fiatalabb korosztály az arany színszegély helyett sokkal szívesebben fordul ehhez.
Termékeik nagy része elhagyja az országot. Ezek magukon viselik a különböző nemzetek ízlésvilágát, -igényét is?
A manufaktúra árbevételének 75 százaléka exportértékesítés. De a kilenc hazai márkaboltunk vásárlóinak kétharmada is külföldi, így ha a statisztikákat nézzük, akkor tíz Herendi-termékből kilenc elhagyja az országot. Világszerte hatszáz-hétszáz boltban árulnak Herendit. Termékfejlesztésünkben nagy segítséget jelent, hogy mintegy hatvan országgal van kereskedelmi kapcsolatunk, és tőlük is kapunk fejlesztési ötleteket. E téren az Egyesült Államok és Japán a meghatározó. Az amerikaiak inkább a pikkelymintát, a kedves és vidám home decor-tárgyakat keresik, míg a távol-keletiek számára a kifinomultság és a részletgazdagság fontos, és egy szobor esetében jelentést hordoz akár a kéztartás szimbóluma is. Az új halmintás kaviároskészletünk pedig orosz ihletésre született.
Említene néhány hírességet, aki a boltjukban vásárolt?
Tavaly volt egy nagyobb rendelésünk az ománi szultántól. Az egyik legemlékezetesebb vendégünk Kako japán császári hercegnő herendi látogatása volt néhány évvel ezelőtt. Hónapokon át készültünk rá. Arnold Schwarzenegger pedig az Andrássy úti boltunkban szokott vásárolni, ha Budapestre jön. Számos ország nagykövetsége, diplomatája és diplomatafelesége fordul meg nálunk.
Kit tart a manufaktúra fő versenytársainak?
Ez elgondolkodtató kérdés. A porceláncégeket tekintve Herendnek egyetlen versenytársa van, volt: a németországi Meissen Porcelánmanufaktúra. Száztíz évvel korábban alapították, de úgy látom, mára megrekedt a tradícióban, innovációjuk és pénzügyi forrásaik megfogyatkoztak, és az elmúlt években már nem tudnak nyereségesen működni, ráadásul tavaly több száz munkatársuktól kellett megválniuk. A foglalkoztatottak és az exportpiacok számát tekintve is egyértelműen jóval mögénk kerültek. A versenytársainkat valójában nem az iparágon belül kell keresni, mi ugyanis luxustermékeket állítunk elő. És akinek luxusra költhető pénze van, az sokkal szélesebb kínálatból merít, eldöntheti, hogy mire költ: luxusutazásra, karórára, divatcikkekre, autóra vagy éppen porcelánra. A mi versenytársunk tehát minden olyan cég, amely luxuscikkeket állít elő, mint például a Louis Vuitton, a Gucci vagy éppen a Hermés.
Elárulja a titkot, hogy mi tesz egy magyar márkát luxusmárkává?
Az egyik a magas és megkérdőjelezhetetlen minőség, amiről már beszéltem. A másik az egyediség – bármilyen vevői igényt képesek vagyunk kielégíteni, ezért számos egyedi porcelánunk létezik a világban. Ha valaki a 19. századi porcelánját szeretné pótolni, azt is meg tudjuk csinálni. A vevők szemében képviselt legnagyobb értékünk pedig a porcelántárgyak kézi készítése, amely jóformán már csak Herendre jellemző. Amerikában egy 2008-as Luxury Institute-felmérés szerint a Herendi a legismertebb porcelánmárka. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az egyetlen magyar márkaként 2011 óta tagja vagyunk a Committee Colbert francia luxusipari szövetségnek, amelyben Herenden kívül egyetlen európai porcelánmanufaktúra sincs jelen.
Emellett a Herendi hungarikum is. A világpiaci sikerek mellett hogyan tudnak mégis magyar márka maradni?
A profitorientált működés és a szolidaritás elve mellett stratégiánk nagyon fontos harmadik lába a kulturális misszió. Feladatunknak tekintjük a magyarországi és európai porcelánipari értékek megőrzését és átörökítését; évi tíz-tizenkét nem kereskedelmi célú, kimondottan kulturális kiállítást rendezünk kizárólag önerőből, Magyarországon és külföldön egyaránt.
Ez országimázsszempontból is kiváló szolgálatot jelent. Ilyen esetekben nemcsak a Herendi-porcelánról van szó: belőlünk következtetnek az országra és a magyar kultúrára.
Számos köztéri szobor – például Budapesten, Veszprémben és Balatonalmádiban –, díj, kupa viseli a kezük nyomát. Ez is a kultúrmisszió része?
Az üzleti sikerhez három lépcsőn vezet az út: kapcsolati, majd bizalmi tőkére van szükség, és ha ezek megvannak, csak utána lehet üzleti tőkét építeni. A kapcsolati tőke a művészetből, a tudományból, a kultúrából és az anyanyelvből ered. Ha különböző kultúrákból érkező emberek leülnek egy asztalhoz, és szépen megterített szerviz van előttük, akkor már tudnak miről beszélgetni. A művészet, a kultúra kapcsolódási pontot jelent az emberek között. Ezért vagyunk jelen számos művészeti eseményen, köztük Balatonfüreden a Quasimodo költőversenyen, a Balassi Bálint-emlékkard átadásán, a füredi Anna-bálon, de golfversenyek, lovaspólóversenyek és a Forma–1 díjai is nálunk készülnek, így populáris szinten is ismertté téve a Herendi-porcelánt.
Ki válhat Herendi-festővé, és hogyan találnak rá az új mintákat alkotó művészekre?
Saját szakiskolánk van, az itt végzettek számára automatikus belépést és munkát tudunk biztosítani. Aki tehetséges, az több év vagy évtized alatt mesterfestővé válhat. Azt is fontosnak tartjuk, hogy iparművészeket vonjunk be Herend alkotótevékenységébe, ezért rendszeresen meghirdetjük a Herend-ösztöndíjat, öt-nyolc éve pedig a Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíjprogramban is részt veszünk. Többhetes szimpóziumainkon Herenden alkothatnak fiatal művészek. Kapcsolatot tartunk több művészeti felsőoktatási intézménnyel, amelyek végzősei adott esetben nálunk készíthetik el a diplomamunkájukat. Külsős művészként is lehetséges kapcsolódni hozzánk, ez esetben felhasználási jogokat szerzünk azokra alkotásokra, amelyekben fantáziát látunk.
A bemutatótereken és a külföldön szokásos kiállításokon kívül hol láthatjuk még a Herendi-műalkotásokat?
Idén az első kiállításunk itt, a Herendi Porcelánmúzeumban lesz látható, amint a vírushelyzet lehetővé teszi. Kortárs kiállítást fogunk megnyitni azokból a munkákból, amelyeket külsős művészek vagy ösztöndíjasok az elmúlt két évtizedben alkottak Herenden. Jól kirajzolódik majd annak az ötven-hatvan művésznek – köztük például Melocco Miklós, Tamás Ákos, Kő Pál szobrászművészeknek és Schrammel Imre keramikusművésznek – a köre, akikkel a Herendi Manufaktúrának művészkapcsolata volt.
Önnek van kedvenc Herendije?
Elfogult vagyok a Herendi-minták iránt, mindegyiket nagyon szeretem. Az egyik kedvenc: a türkiz Apponyi-minta a platinával. A kávémat minden reggel bécsi rózsás csészéből iszom meg – úgy sokkal jobb ízű.
Juhász Rita
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
