Havi fejadagokat állapított meg a kormány bizonyos termékekből

A liszttől a cukron át a vécépapírig megszabták, mennyi jár fejenként.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén – írja az Economx áttekintése alapján a 24.hu. A kormány honlapjára felkerült egy huszonegy oldalas dokumentum, melyben felvázoltak egy cselekvési útmutatót abból a célból, hogy a békeidőben megállapított adatok alapján meghatározhatók legyenek konkrét fejadagok az említett katasztrófahelyzetekben.

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény – Vbö.) elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.

A kormány célja a nemzetgazdaság felkészítése, a feltételek biztosítása, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben zavartalan lehessen a közigazgatás működése, a lakosság alapvető ellátása.

Az útmutató rendeltetése szerint egyben elősegíti a Védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázat egységes kitöltését, ismerteti az egyes feladatköröket és felelősöket, valamint a tervezési feladatok ütemtervét.

A portál szerint a forgatókönyv követése kissé nehézkesnek tűnhet a laikusok számára. Először is a követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell helyesen tölteniük a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT), hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását. Ehhez kapcsolódik az „Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként”, itt olvasható a tényleges követelménytámasztás havi leosztásban békeidőszakra értve. Maguk a tervezők is figyelmeztetnek az áttekinthetetlenségre, ezért meghatározták a békeidőszak egy főre jutó alapigényeit.

Ez alapján egy magyarnak egy hónapban jár:

3 kg csontos nyers hús és vágott baromfi,

1,5 kg zsiradék,

2 kg liszt,

0,5 kg cukor,

9 kg kenyér,

11 l tej,

1 kg mosó- és mosogatószer,

120 l ivóvíz,

1 kg húskészítmény,

15 db tojás,

2,5 kg főzelékkonzerv,

2 kg gyümölcsbefőtt,

1 kg savanyúság.

0,25 kg élesztő,

0,15 kg só,

0,15 kg szappan,

1 kg gyertya,

4 doboz gyufa,

0,3 fogkefe,

40 ml fogkrém,

6 tekercs toalettpapír,

0,25 l alkoholos kézfertőtlenítő,

és 0,3 kg egészségügyi vatta.

Ezek alapján számolják majd ki vészhelyzet esetén a készleteket.

A felsorolt alapigények azt a havi mennyiséget teszik ki, amikor semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.

A dokumentum a következő szituációkat nevezte meg, mint gazdaságmozgósító helyzeteket:

fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,

illetve humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.

Arról is rendelkezik a frissen közölt dokumentum, hogy a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT) a belgazdaságért felelős miniszternek november 15-ig közzé kell tennie a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján. Továbbá minden érintettnek el kell kezdenie a tervezési folyamatot december 15-én, hogy a a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerülhessen.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »