Egy év alatt közel 17-ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók létszáma. A pályaelhagyás egyik oka a tavaly bevezetett új szolgálati jogviszony, ami számos korlátozást jelent a munkavállalók számára. A másik fő probléma továbbra is az alacsony fizetés: az egészségügyi szakdolgozók bére az utolsó között van, írja az atv. Megkeresésükre a kormány közölte: ma 4 ezerrel több orvos dolgozik, mint 2010-ben.
15 orvosból csak 3 maradt a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház II. számú belgyógyászatán, miután tavaly márciusban új szerződést kínáltak számukra. Sokan távoztak a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórházból is, 28 orvos közül 5 orvos és két rezidens mondott fel, és 17 szakdolgozó is távozott. A kórház akkor átcsoportosítással oldotta meg az ellátást.
Szegeden közel 300 orvos nem kívánta aláírni az új státuszról szóló szerződését, amivel az állami szférában dolgozó orvosok és szakápolók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, és ha az állam úgy látja, bármikor áthelyezheti őket másik városba. Az új szerződés nyomán csak engedélyeztetés után vállalhatnak másod- vagy harmadállást más kórházakban vagy a magánegészségügyben.
A szolgálati jogviszony bevezetéséhez köthetően országosan 5500 egészségügyi dolgozó távozott a rendszerből tavasszal. Azóta pedig még többen. Az RTL információ szerint tavaly óta a szociális és egészségügyi területen összesen 28 600-zal csökkent a munkavállalók száma. Az egészségügyből mintegy 17 ezer ember távozott.
A pályaelhagyások okát magyarázza a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, aki kiemelte: a járványveszély miatt sok nyugdíjas orvos is távozott, akik nem tértek vissza. A szakemberhiány miatt a dolgozók túlterheltek.
„Jelentheti azt is, hogy esetleg 72 munkaórát tevékenykedik valaki, ez majdnem duplája egy más ágazatokban elvárt heti óraszámokhoz képest, ez hatalmas nagy terhelésű fizikai, szellemi igénybevételt jelent” – magyarázta Balogh Zoltán.
Kásler Miklós január eleji videójában a szakdolgozók béremeléséről beszélt, kiemelve a négylépcsős béremelést, ami alapján a szakdolgozók alapbére 2018 óta összesen 72% -kal nőtt.
Hiába az emelés, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke szerint az egészségügyi dolgozók fizetése még mindig az az utolsók között van.
„A béka feneke alatt volt eddig is az egészségügyi dolgozók fizetése, és a kicsi fizetésből hiába nagyobb a százalék, nagyon kevés lett az forintban, az ember zsebében nagyon kevés maradt” – mondta Eisenhauerné Fördős Andrea, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke.
Kereste az ATV Híradó a kormányt, hogy megtudják, szerintük mi az oka a tömeges pályaelhagyásnak. Azt is megkérdezték, hogyan pótolnák a kieső létszámot. A kérdésükre nem kaptak választ, a béremelések mellett arról tájékoztatták őket, hogy míg 2010-ben 33 900 orvos dolgozott az egészségügyben, ma több mint 38 ezer, és 2010-hez képest 2021-ben közel 700 fővel többen választották az orvosi pályát.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
